Címkék

Utolsó kommentek

  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Losonci Bálint naplója

November

2010.11.05. 06:00 - Az Alkoholisták

Lassan vége a szüreti szezonnak. Egy kétségekkel, az átlagosnál több izgalommal és munkával teli év kezd lassan a hátunk mögé kerülni, itt az ideje a történések és tanulságok összegzésének. Túl fiatal lévén nincs saját tapasztalatom, hogy mennyire is volt kirívóan nehéz ez az év, idősebb kollégák elmondása szerint utoljára a hetvenes években volt ennyire pocsék az időjárás a szőlészet és úgy általában a legtöbb mezőgazdasági ág számára. Sok más borvidéken dolgozó társammal is beszélgetve, illetve látva Gyöngyöspata és a környékbeli falvak határát, durván 70 százaléka mehetett el a termésnek.

Érdekes, hogy ez a híradásokban már fordított arányban lett tálalva a közvéleménynek. Félek, hogy az olasz kamionok tartalma lehet a dolog mögött. Miközben az országba főleg déli irányokból érkező tömegborokról, egy papírral kétszer forduló kamionokról, papíron 150 mázsát termő, valójába a végnapjait élő, alig termő ültetvényekről érkeznek az országból a híradások, addig a mi vidékünkön idén minden eddiginél nagyobb volt a cseh és szlovák szőlőfelvásárlók aktivitása. Olyan folyamatok felerősödését látom, amik végbementek már például a feldolgozóipar számos szektorában: a név meg a márka magyar marad, de maga az alapanyag, a tulajdonos, és a megtermelt profit az már nem az, miközben ürülnek ki a falvak.

Pincénk kivételezett helyzetben volt idén, amiért a fő köszönet Hevér Gyuláé, aki a birtokunkon is bérbe elvégezte a növényvédelmet (egyelőre még nincs saját traktorunk). Míg a falu határának közel 90 százalékában komoly gondot okozott mind a peronoszpóra, mind a lisztharmat, mind a botritisz, nálunk a legtöbb szőlő teljesen egészségesen várta a szüretet. Legnagyobb mennyiségi kiesésünk a kékfrankosokban volt, de nem betegségek, hanem a rossz kötődés miatt (virágzáskor kedvezőtlen időjárás volt). Ezenkívül a chardonnay ültetvényben történt katasztrófa, ott a tervezett szüret napja előtt három nappal a seregélyek megették a termés felét. A gombabetegségek mellett ez egy újabb nem várt csapás volt, az öregek elmondása szerint sem voltak Patán eddig sosem az idei évben tapasztalthoz fogható hatalmas csapatok. A seregély elleni védekezés elaprózott birtokszerkezet mellett igazi erőpróbája egy közösség működésének: összehangolt, egységes fellépés mellett sokkal inkább távol lehet tartani az óriási csapatokat, míg egyéni kis akciókkal csak ideig-óráig a szomszéd szőlőjébe lehet áthajtani a tollas rablóbandát. Tévhitben voltam eddig, és szinte közérdekű információnak tartom, hadd osszam tehát meg itt: a seregély NEM védett állat, csak egy évente beszerzendő plusz engedély kell a lövéséhez. Így ha van a faluban egy-két borbarát vadász, akkor ők tehetnek legtöbbet a károk megelőzőséért.

Az idei évnek rengeteg tanulsága volt mind a termelők, mind a fogyasztók számára. Extrémek voltak a körülmények, a nehézségek, ez tény. A legtöbb borvidéken eddig 1200 mm körüli csapadék esett le eddig ebben a naptári évben, máskor 600 felé jár az egész évben az átlagos összeg. Olyan ez, mintha hirtelen óceáni klímára váltottunk volna a kontinentálisról.

Véleményem szerint lehetett idén is kiemelkedő borokat készíteni, de ennek két kőkemény feltétele volt: a komoly szintű hozamkorlátozás és alapos zöldmunka, valamint a jó vízáteresztőképességű terroir. Előbbinek a következményeiről még lesz szó, de nézzük elsőként a talajokat. Minél több víz van a növény szöveteiben (így a fürtben is), annál inkább hajlamosak átjutni rajtuk a gombafonalak (meg annál hígabb, jellegtelenebb lesz a belőle szűrt bor). Ha a gyökérzónában tartósan magas a nedvességtartalom, akkor sok víz kerül a növény szöveteibe. Tehát ilyen extrémen csapadékos évben azok voltak a nyerő talajok, ahol a gyökérzónából hamar távozott a víz (nem véletlenül pl. Bordeaux-ban is ez a fő szempont az egyes termőhelyek megítélésekor, a jó vízáteresztőképességű kavicsos részek számítanak a legjobbnak). Ilyenek a kőmorzsás vagy tufás talajok, amik egyből leeresztik a víz nagy részét. Konkrétan meg lehetett figyelni nálunk is számos patai ültetvényben, hogy pár tíz méteres differencia is mekkora különbséget okozhat az eltérő kőzetek, altalajok által egy ültetvényben. Ahol kicsit vastagabb volt az agyagos réteg, ott szemmel láthatóan a bujább növekedés mellett kezdettől fogva többvolt a növényvédelmi probléma is, míg a kövesebb felszínű részeken egészségesebb maradt a szőlő. A szezon vége felé ez abban is megmutatkozott egy ilyen ültetvényben, hogy a vastag talajú részben csúnyán rothadni kezdett a szőlő, míg a köves részeken inkább csak egy szép töppedés ment végbe.

Saját birtokunkra térve, viszonylag bíztató volt tehát növényegészségügyi szempontból az alaphelyzet, de ott volt az érés nagy kérdése. A két téma azonban szorosan összefüggött, mert ahol a lisztharmattal már komoly problémák voltak, ott a rothadás is súlyosan jelentkezett, így nem nagyon volt mozgástere a gazdáknak a szüret időpontjának megválasztásában, és gyakran bőven idő előtt, a termést mentve kellett leszedni a szőlőt. Míg a must cukortartalmának emelése és a savak tompítása egy átlagos évben inkább csak az alsópolcos borgyárak és kisebb társaik sajátja, idén sok, amúgy tisztességesen és igényesen dolgozó kolléga is rászorult ezen lépésekre. Én 2006-ban eldöntöttem, hogy egyetlen olyan bor sem viselheti címkéjén a nevemet, ami mustjavítással készült, így eléggé izgultam, hogy mi lesz idén. Nos, nem várt módon honorálta meg a szőlő a hozamkorlátozást és a sok-sok zöldmunkával eltöltött órát. Mustfokban ezek lettek az eredmények:

Chardonnay, Hajmal: 20,5 (1 kg/tőke)
Zöldveltelini, Csákberek: 21 (0,4 kg/tőke)
Kékfrankos, Gereg: 21 (0,6 kg/tőke)
Magyar Frankos, Peres: 23, (0,6 kg/tőke)
Bíborkadarka-Kékfrankos, Gereg/Paskom: 23 (1,5 kg/tőke)
Cserszegi Fűszeres, Úrráteszi: 21 (0,5 kg/tőke)
Cabernet Sauvignon, Paskom: 21,5 (1 kg/tőke)

Számottevő töppedés ezek közül a magyar frankosban és a bíborkadarkában volt, a többi mustfok ép szőlőszemek mellett, és a fehéreknél áztatás nélkül értékelendő. Október első napjaiban kezdtük a szüretet a chardonnayval és a veltelinivel, és egyelőre a cabernet sauvignon volt az utolsó október 24-én. Ez utóbbi néz ki egyelőre a legnagyobb ígéretnek a chardonnay mellett, az idén kiemelkedőnek számító mustfok mellett tökéletesen egészséges, és a kékfrankosokhoz képest szebb fenológiai érettségű fürtöket vágtak le a szüretiollók, a lefedett cefréskádba beleszagolva pedig szokatlanul erős fűszeres-bogyósgyümölcsös illat fogadott. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.

A mustokhoz visszatérve, igazoltnak látom korábbi kijelentésemet, miszerint ebben az évben a szokásosnál sokkal élesebben válik el az ocsú a búzától. A faluban a szüreti beszámolókat hallgatva, idén az átlagos mustfok 15 körül mozgott, 17-nél már csettintés és elismerő tekintetek fogadták a gazdát, de elég sűrűn hallottam 13-14-es leszedetett szőlőkről is. Idén tehát átlagban 6 mustfokkal lett a mi birtokunkon jobb az eredmény a kommerszen művelt ültetvényekhez képest, míg egy átlagos évben az eltérés „csak” 3-4 mustfok szokott lenni.

A szőlők fenológiai állapotára kitérve, azért nem fogadott szinte sehol sem (a 777-es pinot noir klón valamint a chardonnay volt a kivétel) megszokott egységesen szép állapot. Míg az utóbbi jópár évben szüretkor minden fajtánál szép barna magok domináltak, az említett kivételek mellett idén bizony végig megmaradt a zöldes tónus a magokban, és ez nem túl bíztató. Emiatt idén a vörösöknél a szokásosnál sokkal rövidebb erjedési időket tervezek (maximum 10 napot), és inkább a hidegáztatás hosszát próbálom növelni, hogy a magokból a lehető legkevesebb keserű anyag oldódjon ki. Fehéreknél pedig idén kivétel nélkül egészfürtösen préseltünk, mert a héjban a szokásosnál több lehet az éretlen ízeket okozó anyag.

Az igazság része az is, hogy egy ültetvényünk viszont „megbukott” idén, a hűvös Úrráteszi dűlő kékfrankosát idén szőlőként értékesítettük, mert ott csak 16 és 17 között mozgott a mustfok, és emellett borzasztó erős savak rontották az összképet. Ebben az ültetvényben reménytelennek ítéltem a helyzetet, mivel a levelek már teljesen elkészültek, így további valódi érésre nem lehetett számítani.

Duplán kibabrált idén az időjárás a gazdákkal: a napsütés és hőhiányos hónapok után a vártnál és átlagosnál sokkal hamarabb érkeztek a vegetációs ciklus végét jelentő, vagyis leveleket hullató hideghullámok, így sajnos sok helyen, ahol volt még remény a szép érésre, ott is idő előtt lefújták a versenyt. Nálunk is nüanszok döntöttek arról, hogy hol volt esély igazán harmonikus és kifejező borokra a késői fajtáknál. Például a Paskomban a cabernet levelei egészen az október végi szüretig részben zöld tónusúak maradtak, míg a kékfrankosok pár méterrel arrébb már bőven hullatták elsárgult leveleiket. Ugyanez a dűlők mezoklímáira is érvényes. Például az említett Paskomban már sok generáció tapasztalatát összegezve azért lehet a legtovább kint tartani a szőlőket, mert e hegyek felől folyamatos széláramlás enyhíti a hajnali fagyokat. Ezt most tapasztaltuk is: míg múlt héten két éjszaka is a faluban már komoly, -4 Celsius fokos fagyok voltak, addig például az említett Paskomban sokkal kisebb lehetett a fagy, ha volt egyáltalán, mert még épek maradtak a levelek.

Még egyetlen szőlőnk árválkodik kint a határban. Az Úrráteszi olaszrizling sokáig teljesen reménytelennek tűnt, de legutóbb kóstolva már látszik némi fény az alagút végén, végre kezdenek szelídülni a savak és kiteljesedni a gyümölcsízek. Ebben a  várakozásban Bründlmayer mondatai és fotói nyújtanak vigaszt: Wachau, Kremstal és Kamptal vidékén teljesen rutinszerű, hogy a legkülönlegesebb borokhoz már lehullott levelekkel, novemberben szedik a szőlőt, az első komoly fagyokat megvárva, sokszor állítólag akár már a földről is. Bründlmayerre visszatérve, ő szüreti naplóbejegyzéseiben sokszor leírja, hogy a nemesebb, komplexebb ízek rendre a novemberben szüretelt szőlőkben alakulnak ki feléjük.

A pincében idén az eddiginél tudatosabban figyeltem a redukciós folyamatok azonnali felismerésére és kezelésére. Míg az oxidáció egy közismert, és könnyebben felismerhető ellenség, addig a redukcióról sokkal kevesebb szó esik. Bezárkózott, matt, fülledt illatjegyek a fő jellemzői, erjedés alatt nagyon gyorsan ki tud alakulni egy-egy ilyen állapot, és utána sajnos konzerválódhat is. Kezelése egyszerű, hadd linkeljem be egy kollégám kitűnő blogjának vonatkozó bejegyzését. Például a chardonnayban szinte egyik napról csoda is történt. A mustkorában gyönyörű törökméz és gyógynövény illatú anyag bezárkózott, kezdett fülledt jegyeket mutatni, erre belefújtam párszor a hordó aljába egy fejtőcsővel, és már másnapra szinte eltűntek a kellemetlen jegyek, pár nap kezelés után meg fantasztikus gyümölcskavalkád fogadott a borba kóstolva.

Alkotóközösségünkben komoly változás történt, a TőkésTársakból kilépett Németh Attila Gábor, és azt is kérte tőlünk, hogy az eddigi nevünket ne használjuk tovább. Mi hárman úgy érezzük, hogy alapjaiban folytonosság áll fönn az eddigi célok, jelenlét, munka és a jelen állapot között, így új névként a régi rövidítését választottuk, egy alcímmel kiegészítve. Tőkések – Mátrai Kézműves Borászkör lett az új nevünk, Karner Gábor, Losonci Bálint és Szecskő Tamás alkotja jelenleg a csapatot. Megváltoztattuk, jobban mondva erősebben definiáltuk közösségünk ars poeticáját is, íme az idézet:

„Tőkések - Mátrai Kézműves Borászkör
Összefogtunk, mert tiszteljük egymás munkáját, kedveljük egymás borait. Összefogtunk, mert összekötnek minket a közös munkával, borozással, beszélgetéssel eltöltött órák.
Összefogtunk, mert hiszünk benne, hogy különleges adottságú dűlők gazdái vagyunk, ami egyedi és új borkaraktert tud adni. Összefogtunk, mert úgy gondoljuk, így külön-külön is érdekesebbek leszünk. Összefogtunk, mert így jó nekünk.
Csoportunkat az a hit köti össze, hogy a Mátrai borvidéken vannak olyan kivételes adottságú dűlők, ahol elsősorban a földben rejlő geológiai értékekből eredően összetett, tömör szerkezetű, harmonikus, és erős egyedi karakterrel rendelkező borokat készíthetünk. Kézműves borászat alatt pedig azt a vezérelvet értjük, hogy a szőlészkedés és a borászat folyamán csak olyan emberi beavatkozásokat tegyünk, amelyek a kezünkbe kapott természeti kincs egyediségének, harmóniájának megszületését, kibontakozását segíti. Alapvető meggyőződésünk, hogy a fent leírt célokat csak komoly szintű hozamkorlátozás és átgondolt, a minőség céljainak alárendelt, alapos zöldmunka árán lehetséges megvalósítani, csak így készíthető az általunk megcélzott természetes bor, aminél a minőség forrása a szőlő.
A csoport esetleges bővülésekor is a magas borminőségen felül azt tartjuk a jövőben döntő szempontnak, hogy a fent leírt alapelvek és meggyőződés vezéreljék a csatlakozókat is. Ezáltal bízunk benne, hogy sok-sok év közös munka után a Mátra különleges vulkanikus talajain termett borok rangban újból a magyar borpalettán a természet adta lehetőségeikhez közelednek majd.
Birtokaink fizikailag is közel vannak egymáshoz, két szomszédos falu: Gyöngyöspata és Szücsi határában, Budapesttől mintegy 80 kilométerre.”


A megújulás mellett szervezünk egy számunkra nagyszabású pesti kóstolót, ennek részleteiről, a regisztrációról facebook oldalunkon lehet olvasni, mindenesetre a dátum november 23-a. A címe Tőkések Mátrai Kézműves Borászkör és Barátai lesznek, az eseményre meghívtunk további olyan mátrai borászokat, akiknek munkáját, szemléletét szimpatikusnak és ígéretesnek tartjuk: Benedek Péter és Ludányi Balázs (Centurio Borház) csatlakozik hozzánk a kóstolón, valamint még egy meglepetéspince. Ezenkívül reméljük hogy azt is meg tudjuk majd mutatni, mennyire finom kecskesajtok készülnek egy  nagyrédei manufaktúrában.

[Losonci Bálint (pinotnoir 777)]

Címkék: mátra losonci bálint borásznapló

43 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr112421617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.05. 07:11:03

ps: a fotót Szecskő Tamás készítette, még tavasszal, Gyöngyöspata és a Havas hegy között látható távolból a Gereg-dűlő.

ps2: a borkóstoló 23-án f6-kor fog kezdődni, és mától indul rá az előjelentkezés is. Részletek a facebook-on.

mossberg operator 2010.11.05. 08:51:21

Nekem is tetszett, koszi. Barcsak tobben irnanak ilyen dolgokrol!

2010.11.05. 08:55:11

Kemény év volt, keményen dolgoztatok mindannyian. Drukkolunk nektek és a boroknak is!

fiatalborivo 2010.11.05. 08:55:53

Csak gratulálni tudok az íráshoz. Nagyon közérthetően és logikusan írsz, sok ember könnyen, egyszerűen tanulhat belőle.

fugu 2010.11.05. 09:11:32

Csak ismételni tudnám az előttem szólókat, ezért csak annyit, hogy számomra azért élvezetes az írás, mert az az érzésem, hogy olyan intimitásokat közöl, melyeket sokan nem közölnének soha ilyen őszinteséggel. Nem divat ez ma.
Tévedek?
Az is eszembe jutott, hogy a borászat "Nagy Medvéi" vajon olvassák e az ilyen bejegyzéseket?

Sárfehér 2010.11.05. 09:57:27

Az ilyen késői szüret nálunk se volt régen ritka, Nagyváthy János is ilyesmit ír, hogy a "jobb" birtokokon megvárják, amíg a levelek kezdenek leszáradni, és nem ritka, hogy jég is van már a szemek közt szüretkor. Azt is hozzáteszi, hogy tíz óra előtt nem nagyon kezdik el a szüretet, azért, hogy a nap fölszáríthassa a harmatot a fürtökről, az se higítsa a bort.

Sárfehér 2010.11.05. 09:58:13

@Sárfehér: (A nálunkot úgy értem, hogy nem csak az osztrákoknál.)

Sárfehér 2010.11.05. 10:00:22

Ja és nekem is nagyon tetszik az írás, gratulálok. Egy kérdés: kadarkád is van, vagy csak bíborkadarka? Ha van kadarka, az milyen változat?

borispán 2010.11.05. 10:24:02

Nagyon dühös ez az írás.
Összeesküvést szállító olasz kamionok, "növényvédelem", értsd, elképesztő mennyiségű vegyszeres permetezés, seregélycsapatok tervezett legyilkolása, hát persze, egy 50 tagú csapathoz vagy 100 lőszer kell, hadd hulljon a mérgező ólom a földbe, kultúrált országokban védőhálóval borítják a szőlőt és ezzel probléma megoldva, a háló szüretkor letekerhető, jövőre felrakható.

A cikk többi része tetszett. A kézműves borászkör megalakulása nagyszerű hír. Idén a mustjavítás ellen dönteni bátor tett volt, minden tiszteletem a gazdáé.

Jenyei 2010.11.05. 10:30:44

Egy talán nem haszontalan írás a seregély elleni védelemről, angolul. Van néhány trükk is benne, ami a hálós védelem hibáit igyekszik korrigálni.

healingmagichands.wordpress.com/2009/08/20/how-to-keep-birds-out-of-your-grapes-2nd-edition/

Tóth Ferenc · http://www.veltelini.eoldal.hu/ 2010.11.05. 10:31:47

Egy kis naivitás még megvan, de azért alakul ez, maestro
:))

demisec · http://thepit.blog.hu 2010.11.05. 10:38:39

Köszönjük a szép és átfogó írást. Sok érdekes, új, apró trükköt lehet belőle megtudni (melyet bizonyára nem közölne mindenki ilyen bizalommal). Jó volt ezeket elolvasni.
Mindenképp jó lenne ott lenni ezen a rendezvényen...

harasla 2010.11.05. 10:41:16

Együtt töprengtem, aggódtam veled a cikk olvastán. Sivárabb lenne a világ Úrráteszi Olaszrizling nélkül.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.05. 10:43:08

Sárfehér,

Mi is ilyen időkben csak a harmat száradása után kezdjük a szüretet. Amúgy régen a háború előtt Patán csak október közepén kezdhették meg a borszőlő-szüretet a gazdák, az utóbbi évtizedekben meg már addigra be is fejezik legtöbben:(

Egyelőre még csak bíborkadarka van, de egyszer lesz kadarka is, méghozzá egy régi ültetvényről szelektált lazafürtű változat, amiből már pár éve szentesi József is kitűnő kadarkákat készít.

borispán,

sajnos ez a helyzet, súlyos. Pustul ki a szőlő, ürülnek ki a falvak, miközben papíron ugyanannyi a magyar bor. Ezt sajnos én nem tudom divatosan jópofán, viccesen tálalni, akárhogy is erőlködnék.

A seregélyirtás témában meg akkor ugye a vegyszeres rovarvédelmet valamint az összes nagyvad vadászatát is elítéled?

A hálóval két gond van:
drága és a legnagyobb munkacsúcs közepén újabb komoly munkát jelent.

egy helyen azt olvastam, hogy 20%-al csökkenti a fotoszintézist.

Tóth Ferenc,

Mi a naivitás konkrétan?

Tóth Ferenc · http://www.veltelini.eoldal.hu/ 2010.11.05. 11:02:14

@pinotnoir_777: pl. "Érdekes, hogy ez a híradásokban.." kezdetű rész, hozamkorlátozós dogma

borispán 2010.11.05. 11:06:56

@pinotnoir_777: A fotoszintézist valóban csökkenti, ezzel számolni kell, burgundi fajták esetében (szárazság és kifejezetten emelt napsütötte órák esetében) ez éppenséggel előnyös is lehet. A hálóval nem az a baj hogy drága, hanem hogy nincs rá pénz, minthogy a munkaerőre sem aki vele dolgozik. Ez itthon országos gond, máshol viszont működik rendesen.
A túlzott vegyszerezést és a fölösleges lövöldözést (a nagyvad az más, ötmillió forintos művészet egy bajnoki agancsért) eddig is és ezután is elítélem.
Azért ne légy keserű, értem én mi a ki**szott nagy helyzet.
Ja, őszinteségért meg 10 pont.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.11.05. 11:18:52

Köszi az írást, jó téged olvasni!

A seregélyeket én is akartam kérdezni - beledurrantasz párat közéjük söréttel, és nem jönnek vissza? Tartósan le is szoknak arról a környékről a szezonra?
Vagy hogyan kell elképzelni? Gondolom mindet levadászni nem igazán lehet és kell, az elképesztően sok meló lenne...

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.05. 12:02:59

Tóth Ferenc,

Hidd el, sok városi még mindig azt hiszi, hogy a győri keksz Győrben készül, a szobi szörpben csak magyar málna van, nem török, a magyar címkéjű paprika az a magyar alföldről származik, és a magyar címkéjű bor mögött csak magyar szőlők termése van.

a hozámkorlátozós "dogmát" meg szerinted hogyan lehetne még hitelesebben bemutatni? Leírtam, idén átlagban 6 mustfok különbség volt a hozamkorlátozott szőlők javára. de 3-4 minden évben szokott lenni. Egyszerűbben ezt nem tudom leírni.

A lövöldözés elítélését érzelmileg megértem, én sem lőttem meg még semmit, de azért nem árt ha tudjuk, hogy pl a honi erdőkben természetes ellenségek (medve, farkas) hiányában egy csomó vad felszaporodva fölborítaná az egész ökoszisztémát. Pl az állítvédők nyomására kb 20 éve védett lett a róka. Ezután úgy elszaporodott, hogy nagyon komoly károkat okozott egy csomó ritka madárfaj és emlős populációjában, mert a róka arra szakosodott, hogy más állatok kicsinyeit és tojásait egye meg.

A túlzott vegyszerezést én sem pártolom, ez egy átmeneti kényszer, befektető és nagy hitel híján szűkösek a forrásaink, és egyelőre ezt az ültetvények bővítésébe és minőségi munkaerőbe fektetjük főleg. Remélem max 2-3 év múlva lesz saját traktorunk, és akkortól mi is elkezdünk kizöldülni.
A 20%-os fotoszintézis-csökkenés a háló miatt ok hogy korai fajtáknál jó is lehet, de pl idén Mo-n a középérésű és késői fajtáknál azért nem jött volna jól.

Szomjas Gödény,

Állítólag csak közéjük kell durrantani párat, persze hhogy nem az összeset kell levadászni. az a baj, hogy a különféle vizuális és audió elrettentő eszközök csak egy szintig hatnak. Igazán tuti csak a háló vagy a sörét, vagy egy csomó solymász.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.05. 12:03:54

bocs, a középső részt persze borispánnak írtam válaszként.

európai 2010.11.05. 12:20:01

Nagyon érdekes cikk, köszönöm.
Nem tudom hogy seregélyekkel szemben működne e ez a trükkös megoldás, de a fehér tarajos papagájokat és más madarakat, elhajtott 12 db diszkógömb az ausztráliai Hunter Valley egyik borászatában. Náluk is a termés 50%-át vitték a madarak de, a cikk szerint, most már csak 5%-os a veszteség:

www.smh.com.au/national/winemaker-has-a-ball-as-cockatoos-flee-20100129-n48q.html

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2010.11.05. 12:24:25

@pinotnoir_777:
A petárda nem lenne jó?
Amúgy meg a vadászatnak vagy inkább a vadgazdálkodásnak igenis is van létjogosultsága fenntartva, hogy én sem szeretem magának a vadászatnak az aktusát de szükség van rá.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.11.05. 13:20:28

Kösz az írást, remekbeszabott.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.11.05. 13:38:18

Faja cikk, mint mindig.

Lehet tudni, hogy NAG miért lépett ki?

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.11.05. 14:10:57

@európai: igen, ezt a diszkógömbös cuccot én is akartam említeni.

@pinotnoir_777: köszi a választ! A róka ma már dúvad, ha jól tudom, szabadon lőhető kártevőnek lett minősítve, nem véletlenül.

@RAMBO: Csatlakozom, engem is érdekelne! Az okok nélkül azt is fura hallani, hogy a nevet nem szeretné, ha tovább használnátok... ez miért fontos számára?

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.05. 14:11:06

@ISándor: Egy darabig használ, de ha már nagyon éhes a nagy raj, akkor csak az "éles" módszerek hatnak.

RAMBO,

Mi nem tudjuk.

európai,

Köszönöm a linket. Ennek kapcsán van még egy elszomorító dolog itthon. Vannak ilyesmi eszközök, mint pl a műsas, meg villódzó fényeg, vijjogó hangot kiadó csövek, gázágyúk, de a legnagyobb baj velük az, hogy ezt meg előszeretettel lopják el gátlástalan kollégák vagy tolvajok, akik gátlástalan kollégáknak adják el azokat. Én is tavaly tettem ki cd-lemezeket (direkt jól láthatóan megkarcolva), na azokat is ellopták. A villanypásztorokkal is ez a baj.
Egy tagban lévő nagybirtoknál egyszerűbb megoldani az őrzést, de nálunk ez szinte lehetetlen feladat.

Kénporos 2010.11.05. 14:59:54

sörétes puskába nincs olyan patron, amelyikben nincs sörét? Csak durran. Állatvédők is megnyugszanak, madár is megmarad.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.05. 15:10:37

@Kénporos: Egy darabig persze az is jó, de ha egy szintnél kiéhezettebb a raj, akkor már csak az éles dolgokra reagálnak, ijesztgetés akkor már nem ér semmit, nem lehet őket átverni. Volt itt már a faluban olyan szüret, hogy a gazda meg a munkások összevissza csattogtak, dudáltak, rohangáltak, de a seregélyek 5-10 m-rel arrébb megint lecsaptak.
De ugyanígy, ha már igazán éhesek, akkor néha az sem zavarja őket, ha egy egész csapat vércse köröz körülöttük.

iLane 2010.11.05. 16:15:02

Bocs az egyszerű kérdésért, de külföldön tanulok borászatot, és úgy tudom a magyar mustfoknak saját definiciója van és még nem találtam táblázatot, hogy hogyan kell váltani Brix-be vagy Oechsle-be...

jorda 2010.11.05. 16:41:26

Igen ,manapság divattá vált az állatvédelem.
Olyannnyira,hogy néha az az ember érzése,hogy a kutyák,macskák stb.élete többet ér manapság már,mint az egyes emberé.

Vannak személyek ,akik pótcselekvésként az "életüket"teszik fel az ügyért,nemkímélve mások pénzét ,értékeit sem.(Nekik semmibe kerül.)

A seregély -bárki bármit mond-egy kártékony madár!Nem kihalás elött álló faj!Túlszaporodott.
A növénytermesztésben évről,évre egyre nagyobb kárt okoznak.
Persze a savanyú szőlőt nem szeretik,ezért ebben az évben óriási károkozásról nem lehet beszélni.

A kérdés megítéléséhez tudni kell,hogy a seregély erdei madár és korlátozott populációban élt,mindaddig,
míg a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben rá nem szokott a napraforgóra és minden egyéb szemes növényre.
Erre korlátlanul elkezdett szaporodni.

Ma már Európa nagyvárosait is 10 ezres rajokban lepik el,nagy kárt okoznak.
A folyamat pedig egyre tovább tart.
Ezt többek között a liberális állatvédelemnek és hiányos szakmai érdekvédelemnek köszönhetjük.

Persze aki csak filmen látott seregélyt és semmi konkrét kára eddig nem volt az könnyen po....!

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.05. 16:49:12

@jorda: hát igen, a rókák kapcsán is erre céloztam...

Egyébként a seregély azért nem alapból vadászható fajta (külön engedély kell hozzá), mert ha az lenne, akkor a vadásztársaságoknak vagy az államnak meg kellene térítenie az általuk okozott kárt.

Amúgy a régi parasztok pl a vetési varjú ellen úgy védekeztek, hogy csapdával elfogtak egyet, és azt kikötötték egy magas fa ágára vagy póznára, és az hónapokig elriasztotta a többit, miután ott elpusztult. Most már nyilvánosan vegzálnák és börtönbe zárnák őket, meg bekerülnének az ertéelklubba mint barbár véglények, pedig ők akkor az egyetlen működő módszert alkalmazták, hogy mondjuk ne haljanak éhen a gyerekeik. Ehhez képest a sörétes semmiség.

Daeril 2010.11.05. 18:25:13

Kérdés egy tudatlan érdeklődőtől:
Kékfrankos esetében miért rossz ha kint hagyod levélhullás után és az Olasznál miért nem rossz (a másodikra mondjuk van tippem)? Itt a vörösnél a túlérett lekváros ízek elkerüléséről lehet szó vagy valamit nagyon nem értek?

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.05. 19:14:23

@Daeril: Egészen egyszerűen azért nem éreztem értelmét az Úrráteszi kékfrankosban még kivárni, mert a savak már akkor sem finomodtak volna, és ez vörösben sokkal nagyobb gond, mint fehérnél. A fehér azért elvisel markánsabb savakat. De akkor az olasznál még volt zöld tónus a lombban, sokkal inkább, mint a kf-ban.

De a klasszikus vörösboraimban (a Mocus nem az) tényleg kerülöm a túlérett, lekváros jegyeket.

Tóth Ferenc · http://www.veltelini.eoldal.hu/ 2010.11.06. 06:45:17

@iLane: Váltsd át a magyar mustfokot cukortartalomra, innen könnyen megy
:)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.11.06. 07:03:12

Igazán jó írás, Bálint. Köszönet érte és gratuláció.

Valaki felvetette, hogy milyen jó ez az őszinte hang és hogy vajon a magyra borászat nagy medvéi olvassák-e ezeket az írásokat.

Igen, az őszinteség az egyik legnagyobb kontribúció amivel ma egy termelő a magyar bor ügyét szolgálhatja és igen, a magyar bor nagy medvéi olvassák ezeket az írásokat, néha a hozzászólásokat is.

A madárkár témához annyit azért hozzátennék, hogy a seregély elleni legjobb védekezéshez a ragadozómadarak értenek.

A ragadozómadarak pedig akkor hatékonyak, ha meg tudnak pihenni a szőlő környékén levő magas fákon. Már amennyiben vannak ilyen magas fák és nem vágatták ki őket.

kifli 2010.11.06. 08:39:28

Bálint, nagyon jó a cikk, köszönöm!

Falatka 2010.11.06. 19:38:01

szép összefoglaló! Magam is szoktam készíteni a saját évemről minden évben összefoglalót. Ebben az évben rövid lesz, sajnos, de ez egy szőlős-boros családban nem újság. Megértünk már korábban is ilyet és mindig benne van a pakliban.
A seregély itt nálunk is téma vagy 5 éve. Nagyon sokat küzdünk velük. Amit lehetett kipróbáltunk ellenük. Valóságos hadsereg, felderítőkkel, harcosokkal. Sajnos tévedés, hogy a háló megvédi a termést. Nem védi meg! Megtalálják a fedés hiányosságait és jól alkalmazkodnak a hálóhoz. 2007 nyarán született a rendelkezés, hogy augusztus 1- október 31-ig korlátozás nélkül lőhető. Ez a szabályozás ma is él és ezzel élhetnek a hegyközségek, a tagok, akinek vadászati engedélye van és betartja a vadászat szabályait. Nem a lelövés, a madár öldöklés a hatásos, hanem maga a sérült madár vijjogása. Voltak korábban magnókazettákon végtelenített hangjelzések, de ezek már nem elérhetők. Több riasztási módszer együttes alkalmazása a legjobb. Nagyon érzékenyek a tükrökre, sajnos a piros tűzijáték rakéták alkalmazása nem engedélyezett, de nagyon hatásos. Olyan magasságban robbannak, ahol ők repülnek. A ma szokásos gázos riasztóágyút ki kell egészíteni puskával, mert máskülönben nem veszik komolyan. De nagyon fontos, hogy az északról érkező rajokat tovább űzzük a területről, mert ha élelemre találnak, ott akkumulálódnak és hatalmas seregek lesznek belőlük. Nemcsak a szőlő miatt maradnak egy helyben, hanem fontos táplálékuk a napraforgó és egy szarvasmarhatelepnek is lenni kell a környéken. Hajnalban először a tehenészetek legelőin szedegetik az ürülében tenyésző nyüveket,majd a napraforgót dézsmálják és szomjasan utána nekiesnek a szőlőnek. Itt nálunk is előfordult míg ezekre rá nem jöttünk, hogy egy milliós populáció alakult ki. Abban az évben a cabernet szőlőmről 20 perc alatt 30q szőlőt vittek el. Olyan volt, mintha a Hitchkok: Madarak filmje elevenedett volna meg.
NAgyon fontos még az éjszakai beszállóhelyek zavarása. Ködgyertyákkal nagyon meg lehet őket zavarni, de ha megtehető, akkor éjszakai zavarás a leghatásosabb a beszállóhelyen. Ha sötétben felrepül, akkor automatikusan délnek fordul és nem száll le reggelig. Aztán az olaszoknál majd tesznek velük valamit. A leghatásosabb a helikopter lenne, akinek van ilyen lehetősége esténként a beszállóhelyeket kell zavarni. Az ellenük való védekezés nem egyéni kategória, mert az csak annyi, mintha az eget kezdenénk el meszelgetni. Csak úgy lehet ellenük védekezni, ahogyan ők is támadnak, közösségben. Nem kevés pénzbe kerül, volt, mikor elérte a két millió Forintot öt-hat település határának védelme.
NEm említettem a ragadozó madarakat, csak egyetlen madár jöhet számításba a vándorsólyom. A többit nagyon hatásosan cselezik ki. Saját magam láttam hogyan. A tábla végén a végoszlopon ült egy réti héja, a hatalmas sereget észlelve felröppent. A seregből kivált vagy 2-3 ezer madár és szabályos gömb alakzatot felvéve rárepültek a ragadozóra, aki a madártömegben nem tudta szárnyát mozgatni. Lekísérték a földre és addig nem is szállt fel, amíg el nem mentek a rablók. Minden csapatnak van egy vezetője,egyedül ő osztogat parancsokat, a többiek csendben repülnek, valszeg a vándorsólyom ki tudja szúrni melyik madár az és azt likvidálja, ezzel kelt nagy zavart.
Remélem tudtam segíteni ezzel a kis ismeret adással.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.07. 08:59:01

Falatka,

Nagyon köszönöm ezt a leírást, kinyomtatom és terjesztem, helyben is főleg, nagyon hasznos. Én is úgy hallottam hogy a soproni borvidéken azért borzasztó a helyzet, mert ausztriában sokan összefogva helikopterekkel üldözik az óriási rajokat, nálunk meg csak az említett egyéni mini-akciók vannak.

Egy apró kiegészítés, a klasszikus karikás ostor is remek hangadó eszköz, meg ha közel vannak, fizikailag is közéjük lehet vele csapni.

Az említett időszakban plusz engedély sem kell a lövéséhez?

Arra is remek volt az írásod, hogy megmutassa a laikusoknak, hogy milyen Hitchkok-i egy ilyen támadás. Nekem is állandóan van egy olyan érzésem, hogy mintha egy központi gonosz szellem irányítaná a rajok mozgását, lenne központi intelligenciájuk(lásd amit írtál a réti héja kapcsán). Ha nem lenne az óriási kár, elbűvölőnek és különlegesnek is lehetne nevezni a mozgásukat.

Szóval köszönöm még egyszer, nagyon sokat segítettél.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.07. 09:13:12

@Falatka: Ja, még azt szerettem volna kérdezni, hogy a tükröket hogy legcélszerűbb feltenni?
És szerinted a kiaggatott cd-lemezek is jók valamire, elég erős a villogásuk?

Ja, és ez megdöbbentő információ volt, hogy ki bírják cselezni a hálót is.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.07. 09:13:57

És természetesen én sem a madarak halomra lövésére gondoltam, hanem arra, amit Falatka is írt.

Sárfehér 2010.11.07. 11:40:09

Megnint BZoltánnak van igaza. Az is igaz viszont, hogy nincs mindenütt olyan ideális kerecsen-fészkelőhely, mint a Somlón.

A ragadozómadarakról csak annyit, hogy amelyik póznán űl, mint az említett rétihéja és vércse, az egerészik, és röpképes madárra veszélytelen. Aki levegőben kapja el a madarat, az a héja, karvaly, kerecsen-, kaba- és vándorsólyom (ez utóbbiból, sajnos, tíz alatti a fészkelő párok száma). Nekik nem nyílt, hanem valóban álcázott leshelyre van szükségük, vagyis magas fára - már amelyik lesből támad. Mindenesetre nem árt a szőlőbe néhány magas póznát fölállítani a ragadozóknak - még ha egerésznek, akkor is zavarja a jelenlétük a seregélyt -, meg elszórtan egy-egy fát beültetni. A kerecsen helybentartásához meg egy ürgés legelő sem árt - mert hogy amikor éppen nem járnak seregestül a seregélyek, akkor is kell ennie valamit.

Falatka megfigyelési csodálatosak, valóban, az intelligencia és a szervezettség nem csak az ember sajátja. Mi, emberek ezzel szorítottunk és itrottunk ki sok állatfajt, és piszkosul meg vagyunk sértve, ha az állatok is néha alkalmazzák ellenünk ezt a fegyvert. Érdemes Konrad Lorenzet olvasni.

A madarak (varjak) mérgezése, bár illegális, de rendszeresen folyik Magyarországon. Ezzel kapcsolatban pedg tűnnek el a seregélyeket is kordában tartó ragadozók.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.11.07. 13:39:48

@Sárfehér: A Somlón sem olyan jó a helyzet. Az elmúlt időszakban divat a nagy egybefüggő, teraszos, könnyen művelhető ültetvény kiépítése a hegyen. A nagy dió és cseresznyefákat nem nézték jó szemmel a bölcs tanácsadók :(

Falatka bizony nagy okosságokat ír. Én még annyit figyeltem meg, hogy a nagy seregélyhadsereg mindig előre küld felderítőket és ha azokat sikerül elzavarni, megzavarni akkor jobb eséllyel kerüli el a sereg a szőlőt.