Az első két részben Wojciech Bonkowski az általános benyomásairól és a viszonylag olcsóbb kategóriák borairól számolt be. A végére maradtak a fajsúlyos besztbájok és az ártól független nagyágyúk.
Premier cru
Ez már a mélyvíz. Több mint 150 premier crut kóstoltam, és rengeteg izgalmas darabot találtam közöttük. Ezekben a borokban megvan minden, ami miatt a vörös burgundit szeretjük: gyümölcs, elegancia, mélység, egyensúly és a termőhely szelleme. Az árak nagy szórást mutatnak: 20-tól 50 euróig terjed a skála. Ezért kettévágtam az ajánlásaimat, az egyikben a kedvező áron kaphatóakat veszem sorra, a másikban az igazi nagyságokat.
A huszonvalahány fontos vörösboros település számtalan crujét figyelembe véve nehéz általános következtetéseket levonni, de néhány dűlő feltétlenül kiemelkedett, alig maradtak el minőségben a grand cruk mögött: Suchots és Malconsorts Vosne-ban, Les Cras Chambolle-ban, Pruliers Nuits-ben (ez nem meglepetés), és a Rugiens Pommard-ban, ez utóbbi üdítő kivétel a 2009-ben kissé csalódást keltő AOC-n belül. A kiemelkedő minőség és az egyértelmű terroirhűség miatt én ebben az évben a vásárlási keretem nagy részét premier crukre fordítom.
Patrick Landanger Volnay PC Clos des 60 Ouvrées 2009
Még nincs ár. Rácáfol arra a Volnay-sztereotípiára, hogy az itteni borok szertelenek: ez húsos, földes, némileg zord, de közben érvényesül a 2009-esek érzéki, már-már olajos jellege is. Nagyon meggyőző bor.
Domaine Jean-Baptiste Ponsot Rully PC La Fosse 2009 £11
Egyike azon 2009-es burgundiaknak, amelyek minden előzetes várakozást fölülmúlnak. Egy szupermarketes tucatburgundi áráért kristálytiszta, szinte beaujolais-t idéző, eleven és igényes bort kapunk.
Domaine François Lumpp Givry PC Clos Jus 2009 £15
A fenti Givrynél mélyebb és ásványosabb, és megvan benne az a szinte tapintható, ropogós, könnyed elegancia (nem tévesztendő össze a vékonysággal), ami a jó burgundi biztos ismertetőjegye.
Domaine Comte Armand Auxey-Duresses PC 2009 £18
A Comte Armand drágább borainak némelyike az én ízlésemnek már túl érett és lomha volt, ám ez lendületes és életerős, ütős tanninnal. Az auxey-duresses-ek közül az egyik legjobb, amivel eddig találkoztam. Remek vétel.
Domaine Henri Gouges Nuits-Saint-Georges PC Clos des Porrets Saint-Georges 2009 £29
Tovább tart a nevét kisilabizálni, mint megszeretni ezt a ragyogó egyensúlyú bort, amelyben érett gyümölcsösség ötvözödik az ásványokkal. Ezt nevezem elegánsnak!
Domaine du Marquis d’Angerville Volnay PC Clos des Angles 2009 £33
Ezek a borok most nagyon futnak, és ennek megfelelően nagyon drágák. Érett, szinte molett borok, izzadságszag nélkül. Mesésen gyümölcsös.
J. Confuron-Cotetidot Vosne-Romanée PC Les Suchots 2009 £41
Noha árban a kóstolt borok között az olcsóbbik oldalhoz tartozik, számomra ez volt az évjárat bora – és miután a Művelt Alkoholista skáláján 9 pontot adtam rá, nagy örömmel fedeztem fel, hogy az ára sem vészes. Felsőfok ától cettig: koncentrált, tanninos, de mértékkel, érett, királynői alkattal, és közben megvan benne a Confuron-stílusra jellemző nordikus komolyság – ez egy Vosnéban fölöttébb figyelemreméltó.
Ghislaine Barthod Chambolle-Musigny PC Les Cras 2009 £48
A Barthod alapborát már ajánlottam, ez pedig a legdrágább azok közül, amit elhoztak: ez is légies és elegáns, de határozottan tömörebb epres gyümölcsösséggel. Bámulatosan tiszta.
Domaine Jean-Marie Fourrier Gevrey-Chambertin PC Champeaux Vieilles Vignes 2009 £48
Nagyon precíz aromák és példásan csiszolt tanninok. Afféle super-premier cru; számomra az ár indokoltnak látszik: minden megvan benne, ami a sikerhez szükséges.
Domaine de Courcel Pommard PC Les Rugiens 2009 £48
Ezt a bort J. Confuron-csapat készíti. Finommívű, nehezen megragadható bor, de azért van benne valami öreg tőkés tartás. Nem egészen harmonikus, még időt kér. Ebben az évjáratban, amikor szinte minden kedvencem a Côte de Nuits-ből származik, ez egy fenséges Beaune.
Domaine Anne Gros Vosne-Romanée Les Barreaux 2009 £48
Papíron ez nem premier cru, minőségben azonban majdnem grand cru. Rengeteg gyümölcs, precíz körvonalak, méltó Anne Gros kultikus híréhez.
Sylvain Cathiard Vosne-Romanée PC Aux Malconsorts 2009 £108
A Cathiard-borok irreálisan drágák lettek, és én sem fogok belőlük venni, de nem volna fair emiatt lehagyni őket az év legjobbjainak listájáról. A prímet a fantasztikusan érett gyümölcs viszi, és van benne egy megkapó pünkösdi rózsás jegy, ami engem inkább Chambolle-ra, mint Vosnéra emlékeztet. Nagy bor.
Grand cru
Burgundia legdrágább, legendás borai a legjobb fekvésű területek szűk köréből származnak. Elvileg ezek a borok képviselik a kifinomultság netovábbját. Vannak azonban csalódások, és ha egy 100 eurós bor, nem hozza az elvárásokat egy olyan kitűnő évjáratban, mint 2009, arra nincs mentség. (Persze érdemes észben tartani, hogy ezek a borok hosszabb hordós érlelést igyényelnek, mint a premier cruk). De akadnak köztük olyanok, amelyek már a pályájuk e korai szakaszában is rendkívüli minőséget mutatnak. A borok nagyon drágák – előfordulnak 200 euró felettiek –, de van néhány, ami még befér 70 euró alá. Az ajánlásaim a crème de la crème-re korlátozódnak - álmodozni nem kerül semmibe.
Domaine de la Vougeraie Bonnes-Mares 2009
Ebben az évben lenyűgöző a Vougeraie, nálam stabil helyük van a legjobb tízben. Az árat ugyan még nem hozták nyilvánosságra, de ezt a bort nem szabad kihagyni. Igazából nem sokat tudok róla mondani annyira teljes egész. Az ásványossága felejthetetlen (mivel ritkán kapjuk ilyen zamatos gyümölcsös körítéssel). A Clos de Vougeot majdnem ugyanezt a szintet hozza.
Frédéric Esmonin Mazy-Chambertin 2009 £41
A szerintem kiemelkedő grand cruk közül ez volt a legolcsóbb: elsőre eléggé masszív bor, aztán kibomlik és érzékibb lesz. Koncentrált, a hordóban még tovább fog fejlődni.
J. Confuron-Cotetidot Charmes-Chambertin 2009 £62
Az egyik kóstoláskor a Vosne Les Suchots tetszett jobban, a második alkalommal viszont ez kerekedett felül a korty makulátlan gyümölcsössége révén – érett anélkül, hogy egysíkú volna. Akinek grand crure fáj a foga, annak az árat is figyelembe véve erre érdemes rástartolni.
Domaine des Lambrays Clos des Lambrays 2009 £71
Ahogy már említettem, nálam ebben az évben abszolút nyerő a Lambrays, és külön öröm, hogy az ára sem szökött az egekbe. Ez nem egy savvezérelt, feszes burgundi: a gyümölcs annyira érett, hogy ízben a kirepedő cseresznyehéjat idézi, ám a bor egyáltalán nem enervált, sikerült a szép eleganciát megőríznie.
Thibault Liger-Belair Richebourg 2009 £82
A Liger-Belair egyike a megreformált hagyományos birtokoknak, amelyek méltányos áron kínálnak kifogástalan szortimentet. Ez a bor a Richebourg szokásos feszességét és földes koncentrációját mutatja, de a 2009-esek selymes érzékisége is megvan benne. Számomra az év egyik legjobbja.
Utolsó kommentek