Kékfrankosban jól teljesít, zweigeltben verhetetlen, ha ez találós kérdés lenne, nyilván mindenki rávágná, csakis Ráspiról lehet szó. Ha úgy szólna a feladvány, hogy ki az a termelő, aki a Weninger mellett még remek merlot-t készít Sopronban, akkor talán már többet kellene gondolkozni a válaszon. A Weninger merlot-k nagyszerűségéről két hónapja volt alkalmam meggyőződni, addig a pontig nem is igazán esett le, mennyire stabil magját alkotják ezek a pince legjobb borainak, illetve ezáltal az egész borvidék krémjének. Ezek szerint a merlot itt tudhat annyit, mint bármelyik fajta. A Ráspi merlot egy újabb ékes bizonyíték erre.
Első szippantásra nyilvánvaló, hogy komoly borral van dolgunk, karakterre a válogatott zweigelteket idézi, de egy fokkal kevésbé Ráspis, ugyanakkor itt nagyobb szerephez jut a fajtajelleg. Hűvös, fejlődő illat, elegáns és sokrétű, benne szilva, fekete ribizli, ibolya, kávés-grafitos hordó, egy kevés zöldfűszer, még egy kis bőr is megjelenik. Egyszerűen nem lehet megunni, sokadik szaglásra is ugyanolyan megfejthetetlen és izgalmas marad, mint elsőre. Teste közepes, nem extrahált, pinot-san finom szövésű, ízében mindenféle piros bogyósok, fűszerek. Egyrészt bársonyosan sima, puha, másrészt viszont igen savas, merlot-hoz képest szokatlanul is (bár ebben hasonlít a Weningerekre, úgy tűnik, a soproni merlot már csak ilyen), ettől kissé nyersnek hat. A korty vége határozottan cseres, ez nem igazán jellemző a Ráspi borokra, a hosszú utóíz viszont annál inkább, és ez aztán igazán hosszú. Karakteres, egyedi bor, a savhangsúllyal együtt is erős 7 pont. (7000 Ft)
Utolsó kommentek