Amennyire hidegen hagy a chardonnay-k lecsúszása, annyira örülök, hogy szaporodnak a megfizethető pinot-k. Egyessel azért kevés árcédula kezdődik, de ahogy a magyar nemzetgazdaság ráfordul az elrugaszkodó pályára, úgy szaporodnak a 10 eurónál olcsóbb pinot-k (a jobbakból véletlenszerűen: Gál Tibor, St. Andrea, Heimann). Külön öröm, hogy két általam nagyra becsült és alkoholista forintjaimmal rendszeresen támogatott fehérborászunk is a pinot noirban találta meg a vörösbe vezető utat. Ha nem csal az emlékezetem, az előtanulmányokon már túl vannak: Bussay Lászlónak talán két éve volt egy vásárolt szőlőből készült pinot-ja, Légli Ottó pedig mintha merlot-val kísérletezett volna. A most kóstolt pinot-k saját ültetvényről származnak, az egyik biztosan szűztermés, a másik talán vagy majdnem, és mindkettő befér 10 euró alá.

Bussay Pinot Noir 2009

Ezen ugyan nem múlik semmi, és kissé szégyellem magam, hogy szóvá teszem, de ahányszor kezembe került a palack, mindig megütköztem, hogy hosszú nyakú rajnais. Ennél lényegibb észrevétel, hogy a bontás napján meglehetősen bufurc volt. Érezni lehetett, hogy nincs megpiszkálva, hogy azt kapom, amit szüreteltek (Bussay-bor esetében ennek nyilván nincs hírértéke), de belengte a zöld halvány gyanúja, érződött a fiatalságból fakadó nyersesség, és az illatban és a lecsengésben külön szólamot játszott a hordó. Szerencsére másnapra összerakta magát, harmadnapon már szárnyalt.

Egészen világos, narancsos, barnás árnyalat. Az első napi próbaüzemet leszámítva, amikor még csikorogva forgott a kakaó-vegetalitás tengelyen, az illat hívogató, sokszínű és kimondottan pinot-s. Nagy vonalakban: avar, vadhús, csipkebogyó, hibiszkusz és egy kenőolajos árnyalat. A korty húsos, sűrűszövésű, sima felszínű, semmi izmozás, darabosság. A tanítanivalóan élénk és csiszolt savaknak köszönhetően friss és eleven. A korty végén belép némi fanyarság, még szerethető mértékben. Finom érintésű, szerény tannin. Az első napi teljesítménye alapján csak szorgalmi feladatként tudtam volna ajánlani elszánt Bussay-rajongóknak, a második és harmadik nap alapján viszont vettem még egy palackkal. 6 pont és best buy. (2790 Ft - nem először járt nálunk.)

Légli Pinot Noir 2008

Kimondottan tetszetős csomagolás, és mint kiderült, tetszetős tartalom. A két pinot közül ez volt a slágeresebb. Illetve sötétebb, opálosabb, édesebb, hordósabb. Szépen megkomponált bor, de hosszabb távon kiismerhetőbb, egyszerűbb és hamarabb megunható, mint a Bussay. A Bortársaság honlapja szerint „2006-os telepítés szűz termése, nyitott kádban, kézi macerációval erjesztve, 500 literes hordóban érlelve”.

Az illat kifejezetten megnyerő, de idővel hiányozni kezdtek a vadabb, vadonosabb színek. Málnacukor, virágok, konyakmeggy, tejkaramella, puncs. Hál’ istennek a konyakmeggyhez szinte kötelezően feltálalt alkoholos, acetonos jegyektől megmenekülünk. Kóstolva finom, könnyed és behízelgő. Nem lóg ki semmi. Ízben is döntően málnás. A korty végétől bejön egy kis kakaósság meg hordótannin, de az alapbenyomás végig az marad, hogy ez egy biztos kézzel kivitelezett, profi pályamű. Merlot-fogyasztók is elkezdhetik. 5 pont (2750 Ft)