2004-ben jártam először Montalcinóban, és azóta, egy év kihagyással, minden nyáron visszatértem legalább egy hétre. Regisztrált brunelló-szavazónak 2006 óta mondhatom magamat, a montalcino-sovinizmus pedig úgy 2008 környékére alakulhatott ki bennem. Azóta kísért a félelem,…

A brunellóhigítók az utolsó szalmaszálat is elbukták. Sokszor írtam már a montalcinói kupleráj felszámolására irányuló mozgalomról, ami a Brunellopoli nyomán bontakozott ki. A lényeg talán abban ragadható meg, hogy mára a brunello di montalcino kellően ismertté vált ahhoz,…

Nekem is volt szerencsém belekóstolni a Hold utcai Enoteca Montalcino 2006-os brunello sorába, az itt leírtakhoz képest némileg rövidített változat is rendkívüli élményt adott. Ezen felbuzdulva óvatos duhajként vettem gyorsan egy rossót: Suhayda László egészen határozottan a…

Ezennel pont kerül az elhúzódó újévi dőzsölés végére. Mint az előző részből kiderült egy jó és egy klasszis Szepsy furmint után az új év ünneplése drámai fordulatot vett: Pierre Frick almás rizlingjei nem egyszerűen elrontották a szánk ízét, hanem teljes resetre…

A kétmondatos értékelések helye az élőszó vagy a drótposta. Én legalábbis ehhez az aranyszabályhoz tartottam magam mostanáig - és szándékozom ezután is -, de az elmúlt egy évben annyi toszkán kóstolási jegyzetem halmozódott föl, hogy tördezettségmentesítésre szántam el…

Hiába ismer meg az ember egyre több mindent – miáltal egyre jobban tudja, mennyi mindent nem ismer még –, olykor beüt a kultúrsokk, és ez jó. Én például eddig nem hallottam a Tenuta Sette Pontiról, és arról pláne fogalmam sem volt, hogy Arezzo környékén is készülnek…

Az ember, aki mindig máshol van – nemrég Belgiumból tért vissza, hogy csakhamar Svájc irányába távozzon –, legutóbb bordeaux-iakkal kedveskedett nekünk és magának. Majd egy időre eltűnt. Aztán előkerült. Örültünk neki, hiszen a hőskorban oszlopos tagja volt…