Ha Villány, akkor cabernet sauvignon - tartja a mondás. Ha cabernet sauvignon, akkor 2003 - kontrázik a másik. Ha Villány, akkor Gere Attila - így a harmadik. Ha tehát Gere Attila 2003-as villányi cabernet sauvignonjával (hovatovább barrique) találkozik az ember, minimum azt várja, hogy csilingelő angyalkák szálldossanak a feje körül, s az Édenkert összes ízét és finomságát e borba sűrítve magáévá tegye. Ha aztán ez mégsincs így, okolhatjuk az Édenkertet.
Gere Attila talán a legismertebb magyar borász. Neve szinte egybeforr a villányi borvidék rendszerváltás utáni első felvirágzásával, melyben fa és tannin együttes erővel bontották ízekre kishazánk borisszáinak addig vékonyabb anyaghoz szokott szájpadlását. 1993-ban idősb Weningerrel közösen alapított cége számos, addig ismeretlen technológiai furfanggal gazdagította a pannon bormívesek eszköztárát, úgymint például hozamkorlátozással, mely divatnak akkoriban viszonylag kevesek hódoltak.
mintha az ősvillányi őscabernet-k szoborparkja lázadna...
Villányi létére azonban Gere Attila – skandallum – nem szereti túlzottan a cabernet sauvignont. Nála a merlot a favorit, a titkos adu ász, és valljuk be: a Solus valóban egyike a legnagyobbaknak e műfajban. A cabernet sauvignon azonban valami sötét imperialista ármány folytán igen nagy mennyiségben telepedett meg a kora 90-es évek (a pre-ABC korszak) hazai ültetvényein, és ha már megtelepedett, kezdeni is kell vele valamit, példának okáért bort készíteni belőle. Lehetőleg jót (egyébként megérne még egy misét az is, hogy miután a hon borászatának legújabb kori felvirágoztatása jegyében ennyi cabernet sauvignont sikerült a fajta számára nem épp ideálisnak számító hazai ültetvényekre telepíteni, micsoda mókuskerékbe kényszerültek általa a borászok). Gere távolabbi tervei között szerepel is egy igazán nagy formátumú cabernet sauvignon elkészítése, de amíg ez terv marad, meg kell elégednünk a jelenlegi sima és barrique verziókkal. Geréék cabernet-ültetvényei azonban még nem fordultak mind termőre, így ezt a műfajt főként felvásárolt szőlőből művelik. Melegebb, a fajtának kedvezőbb évjáratban barrique hordóban érlelik az anyagot, gyengébb években pedig az álló címkés, "nembarrique" sauvignonnal jeleskednek a piacon.
2000 után tehát 2003 volt az az esztendő, amely ismét megadta a lehetőséget egy komoly, testes, barrique-hordós bor elkészítésére. A szőlőt már igen korán, szeptember elején leszüretelték 21 és feles mustfokkal, majd kierjesztés után, 15 hónapos újfás érlelést követően dobták piacra. Az eredmény ránézésre igen fiatal. Kékes, lilás bevillanásokat látok a színében. Illata mintaszerűen hozza amit a hátcímke ígér (mert igen, én el szoktam olvasni a hátcímkéket is): feketeribizli, szeder, vanília, égetett fa kávés jegyeit érzem némi lakkos-magasalkoholos háttérzenével, melyet betudok a különleges 2003-as évnek. Ugyanakkor nem olyan mély és tartalmas az illat, mint amit az ember egy cabernet sauvignontól elvárna, éretlen csersavakra utaló enyhe savanyák jönnek, amik sokat rontanak az amúgy nem rossz képen. Szájba véve azonban goromba, bárddal faragott, éretlen tanninok támadnak le, mintha az ősvillányi őscabernet-k szoborparkja lázadna (feltéve hogy nem kopirájtos ez a félmondat), brutális, szájat összehúzó mennyiségben. A gyümölcs háttérbe szorult, alig érződik a tanninhegy mögött. Az ember alig várja, hogy az utóíz is távozzon végre.
Ez így talán 3 pont lehet az alkoholista-skálán. Fiatalnak fiatal a bor, tehát idővel ezek a csersavak belesimulhatnak, csakhogy ez a fiatalság ezzel a tanninszerkezettel párosulva inkább emlékeztet biztonsági őrre, mint borra. És sajnos láttunk már 99-es és annál régebbi villányi cabernet-ket is ugyanilyen goromba tanninnal (több évtizedes potenciál! - kiáltottuk akkor a világba), amikből már minden más komponens kihalt, mikor azok a tanninok még mindig romboltak. És a korai szüreti időpont is inkább arra enged következtetni, hogy a fiziológiai érettséget jócskán megelőzte a cukorfok. Még egy rossz hír: a bor ősszel is ilyen volt, azóta gyakorlatilag alig változott. Ez vagy százéves potenciált jelent, vagy nem. Mindenesetre a közel 4000 forintos ár alapján jelenleg nem szerepel a musthave-listámon.
Azért a remény hal meg utoljára.
Utolsó kommentek