Most érdemes Toszkánába menni. Egyrészt a soros brunello évjárat, 2001, alkonyisan szólva "ígéretes", másrészt a soros rosso évjárat, 2004, szintén az, harmadrészt, a brunellóra két szűk esztendő jön. Itthon pedig egy undok, borongós nyár leselkedik ránk, ha hihetünk az időjósoknak.

A 2001-es évjárat chiantiként már bizonyított, de a sangiovese kvintesszenciájának számító brunellók csak idén tavasszal kerültek piacra. Az eredetvédelmi rendszer szerint egy brunello öt évesnél fiatalabban nem kerülhet forgalomba, és ebből legalább két évet tölgyfa hordóban kell tölteniük.

Természetesen Montalcinoban is dúl a harc a konzervatívok és a modernisták között. A modernizmus itt némi egyszerűsítéssel a korábbi fogyaszthatóságot, a kis tölgyfahordós érlelést és a gyümölcsösség kidomborítását jelenti. Tullio Scrivani barátom, aki Montalcino második legnagyobb kereskedését viszi testközelből figyelheti immár több mint két évtizede a két párt csatározását, és ő mindig is a hagyományra és a terroirra szavazott. Ám most mintha a határok finom átrajzolása volna érzékelhető. És nem csak nála. James Suckling, a Wine Spectator körzeti megbízottja évek óta elvtelenül nyomja az amerikai érdekeltségű és döntően az amerikai ízlésnek dolgozó borászatokat. Nála szinte mindig a Banfi és a Frescobaldi a legjobb brunello-termelő. Idén nem. Sőt, miután bejelentette, hogy szerinte az évjárat a remek 99-esnél is szebb, a Valdicava normál brunellóját 98 ponttal dobta meg. A Siro Pacenti és a Casanova di Neri 97 pontot kapott. Nagy általánosságban a 2001-es normál brunellók magasabb pontszámokat kapnak, mint a 99-es riservák (és feleannyiba kerülnek). A Valdicava valahol félúton áll a hagyománytisztelők és az újítók között, míg Siro Pacenti és a Casanova di Neri egyértelműen újdondász. Suckling nemrégiben önálló cikkben harangozta be, hogy az új évezred stiláris váltást és minőségi ugrást hozott Montalcinoban. Szerinte a jelentős előrelépés a szőlőmunka és a feldolgozási fegyelem javulásának közös következménye. Az általa kóstolt több mint száz brunello 80 százalékát legalább 90 pontosra értékelte. Nos, Tullio Scrivani ezúttal nagyjából egyetért Szopós Jakab értékelésével, legalábbis, ami az éllovasokat illeti. A jelek szerint a modernisták visszanyesték a vadhajtásokat, és egy olyan brunello stílust alakítottak ki, ami még az ortodox szíveket is képes meglágyítani. A hagyománytisztelők pedig fölvették a kesztyűt, és a kis lépések taktikáját követve hasznosítják az újítók arra érdemesnek tartott meterfogásait.

Jancis Robinson mintha Sucklingot akarná cáfolni; alaposan elveri a port a brunellistákon. 2001 szerinte is kitűnő évjárat, de ehhez képest elkeserítően magasnak találja az elbaltázott, agyonbarrikolt, fajtaidegen brunellok arányát. Látszólag a hagyományt félti, de a tockosok kiosztása után a konkrét kóstolási jegyzetekben meglepően jól szerepelnek a „jó modernisták”. Értékelésének hitelét némileg aláássa, hogy ő kisebb mintából dolgozott, és a borokat egy londoni bemutatón kóstolta. Neki nem tetszett a Valdicava, de azért nem nagyon pontozta le (16.5+) (a kóstjegy eléggé zavaros) és a Siro Pacenti sem (16). Mintha példát akarna statuálni. (Alig várom, hogy igazságot tehessek.)

A Decanter szakírója, Stephen Brook viszont osztja Suckling derűlátását. Szerinte az általános színvonal nagyon magas, a jobb birtokoknál fehér holló a túlextraktált, füves vagy kiegyensúlyozatlan bor. A stílusbéli különbségeket viszont igen nagynak látja: a spektrum egyik végén az elegáns, intenzív illatú brunellók, a másikon a szuper dús, mélyen strukturáltak. A közös metszet Sucklinggal és Tullio Scrivanival az ötcsillagos Casanova di Neri és a Fuligni, Jancis Robinsonnal pedig a Ciacci Piccolomini.

A helyieknek mindig igazuk van, ezért álljon itt Tullio saját listája:

Drága, de remek:

Fuligni, Siro Pacenti, Valdicava, Casanova di Neri Tenuta Nuova, Costanti, Antinori Pian delle Vigne

Remek és nem drága:

Lisini, Casanova di Neri, Nardi, La Fuga, Il Poggione, Canalicchio di Sopra, Fattoi, la Fornacina

Rosso di Montalcino 2004

A 2001-es remek évjárat után két randa év következett. 2002 esős, 2003 katlanforró volt. 2004 viszont ötcsillagosnak ígérkezik a Brunello Consorzio szerint, és ezt állítólag a Rosso di Montalcinok (és a Chianti Classicok) is alátámasztják. Tullio szerint ez azonban csak azokra igaz, akik tisztelettel bánnak a Rossoval, és nem afféle Brunello-selejtként kezelik. Szerinte a 2004-es Rossok java:

Hagyománytisztelők: Giulio Salvioni, Lisini, Costanti

Modernisták:
Siro Pacenti, Tenute Nardi, Piancornello

(Mi most akkor elporzunk a helyszínre, hogy kiderítsük, kinek van igaza. Akinek kedvet csináltunk, itt keressen szállást: www.tuscany.net (mi a falusi turizmusra szavaztunk).)