szeretem az olaszrizlinget - a furmint mellett - utóbbinak mégis sokkal jobb adottságai vannak. gyakorlatilag fehérben az egyetlen olyan magyar fajta, ami nemzetközi szinten nagy utat futhat be szárazban. már neve is eredeti és kiejthető!

rá kéne állni. mint az osztrákok a GV-re, talán még tapasztalatot is lehetne gyűjteni tőlük vagy onnan...

és meg kéne próbálni ugyanezt a kadarkával vörösben néhány évvel később.

persze csak akkor, ha tényleg nemzetközi piacokra és hírnévre törekszünk. ha elég mindenkinek idehaza világhírűnek lenni, akkor semmi szükség nincs ilyesfajta felesleges erőfeszítésekre...

@szenvedély S.: amerikai borőrült barátunk volt nálunk a hétvégén. amikor meséltem neki, miszerint az olaszrizling állítólag lúzer fajta, azt mondta, hogy az a lúzer, aki ilyet mond. nyilván egy elemű mintából az ember nem vizsgál hipotézist, de azért örültem, hogy ezt mondja. :)

@szenvedély S.: Miért jobbak a Furmint adottságai?

Schwarzenegger, Rozhdestvensky, Räikkönen, Szent-Györgyi, Delacroix.. csak úgy találomra néhány színész, sportoló, művész tudós akiknek szépen megtanulta a nevét a világ. Szerintem amúgy a Cabernet Sauvignon vagy a Chardonnay sem egy könnyen kiejthető nevek :) és lám-lám

@BZoltan: idővel biztos megtanulnák kiejteni ezeket. Például a grüner veltliner már egész jól megy a videón Gary-nek, de még a furmint is sántít, a hárslevelűt pedig nagyjából felismerhetetlenül ejti (a Királyudvarba meg egyenesen beletörik a nyelve)

@Octopus: így van. Ezért nem tartom releváns szempontnak egy fajta potenciáljának a megítélésénél azt, hogy könnyen avagy nehezen ejthető-e ki a neve.

A furmint csodálatos fajta. De van vele egy nagyon nagy probléma. Az, hogy gyakorlatilag csak Tokajban létezik. Az a 70 hektár ami a Somlón terem nagyon kevés, de az ország többi borvidékén termő furmintos összesen sincs még ennyi sem. Így nehéz a Furmintra építeni a magyar bor nemzetközi stratégiáját.

Az ott egy Takács Lajos bor a háttérben?? Talán Sauvignon...

@demisec: nem bocsánat mégsem az, csak hasonlít (burgundy palack). De azért jó lett volna, ha a következő adásban Somlóiak jönnének...(:

mit szed ez a Gary gyerek?

@shiraz: dupla adag xanaxot

@BZoltan:

áruld már el, kérlek, melyik az a másik elsősorban Magyarországon előforduló fajta, amelyik:
- olyan eredményeket ért el, mint a furmint;
- szerveztek már rá eseményt külföldön is;
- gyakorlatilag majdnem minden nemzetközi eseményen elismeréssel beszélnek róla;
- nem kell a nevét magyarázni (lásd olaszrizling: miért olasz, ha magyar, stb. apropo. tőlem nevezhetjük a fajtát holnaptól kéknek is, ami kiejthetőbb...)
- kiejthető neve van (tudom, előbb-utóbb, azaz inkább utóbb az elkáposztástalaníthatatlanságoskodásaitokértet is megtanulnák a külföldiek...);
- megfelel annak az egyre erősödő nemzetközi trendnek, hogy nagyszerűen reprezentálja azt a terroirt, ahol termett.
- viszonylag jelentős területen termelik.

nem picit gondolom azt, hogy megint l'art pour l'art vitatkozol. természetesen össze lehetne hozni ilyen-olyan grémiumokat, ahol meg lehetne szavazni melyik fajtá(ka)t, milyen szempontok alapján, milyen programterv mellett kéne nyomni, mint Magyarország bora, de sajnos a tapasztalat alapján ennél kisebb dolgokban sem tudnak megegyezni az illetékesek/érintettek. a furmint viszont az egyetlen, amivel kapcsolatban történt legalább valami, ráadásul nem is ésszerűtlenül!

@Parci: ismétlem, nagyon szeretem az olaszt és mutattam is már külföldinek, akinek az adott palack nagyon tetszett. viszont úgy gondolom/érzem, hogy kevésbé lehetne rá építeni a Magyar Bort (sok más országban termelik, felemás a megítélése, rossz a neve: ergo bármiféle nemzetközi összehasonlításban hátrányból indul.

termékbevezetés szempontjából abszolút elhibázott alaphelyzet, ha a vevőt azzal kell győzködni: "ugye, ez nem olyan gyatra, mint mondják?".

ugyan a juhfarkról és a hárslevelűről is van véleményem (nem vagyok biztos benne, hogy számottevően nagyobb területtel rendelkeznek, mint a furmint vagy izgalmasabbak) viszont belőlük sokkal kevesebbet ittam, így az összehasonlítási alapom messze nem elegendő. :-)

más fajta meg nem jut eszembe - fehérből.

@shiraz: @pincekulcs: dupla xanax red bull-whisky kombóval...a szájában meg kompresszor van, a srác nem köpi, hanem kiokádja a bort...hajrá förment, hajrá olaszrizling. Lúzer bor meg nincs és kész :). De akár a lúzerség kapcsán értekezhetnénk Maurer Oszkárral a Kövidinka kapcsán, Lantosékkal a Zweigelt kapcsán...:)

@szenvedély S.: őszintén szólva ez az egész "mivel igázzuk le a világpiacot holnap" kérdés szinte egyáltalán nem foglalkoztat. szép dolog álmodozni, kell is, de ha majd arra képesek leszünk, hogy a saját portánkon rendet tartsunk, hogy a legnagyobb termelők ne hulladékot gyártsanak, a bortörvények a fejlődést segítsék, a piramis minden szinte egészséges legyen stb. stb. stb., akkor jogosan merül majd fel a kérdés, hogy "tök jó, mindent elértünk, hogyan tovább?".

addig meg szépen megfér az olaszrizling is a furminttal. mindkettőből ittam szenzációsat is pocsékot is.

@szenvedély S.: Bevallom én úgy gondoltam, hogy ha te állítasz valamit (hogy a furmint adottságai jobbak) akkor az indoklás terhe rajtad van.

Olyan eredményeket mint a Furminttal szerintem értek már el, olaszrizlinggel és hárslevelűvel is. Az, hogy külföldön milyen marketingeredményeket értek el pár év alatt külföldön az nem releváns. Ez nem adottság kérdése. Az eredmény, az eredmény és nem adottság.

Eredményeket lehet elérni gyengébb adottsággal is, ha elég munkát és pénzt fektetünk be.

A név pedig nem releváns. Sem kiejthetőség, sem magyarázhatóság szempontjából. Amúgy a furmint neve is a francia búza (froment) szóból ered.

Abban pedig tévedsz, hogy jelentős területen művelnének furmintot Magyarországon. Furmintot mint írtam, csak Tokajban művelnek jelentős területen. Somlón a borvidék 10%-n terem furmint, máshol az országban pedig gyakorlatilag pár kicsiny hobbista gazda kicsiny területén kívül nincs furmint.

Szóval továbbra is érdekel, hogy mely konkrét tulajdonságok, adottságok helyezik a furmintot bármely másik kárpát-medencei fehér fajta elé.

Amúgy Parci előző hozzászólásával mélységesen egyetértek. Szerintem sem tartunk ott a magyar borkultúrával, hazai borfogyasztási szokásokkal hogy a külföldi piac meghódításáról beszélhessünk.

Az elmúlt 150 év során irtotta a magyar szőlőket a filoxéra, a világháborúk, politikai és társadalmi zűrzavar. Tucatszám pusztultak ki és szorultak háttérbe ősi kárpát-medencei fajták és zuhant össze a magyar bortermelési és fogyasztási kultúra. Az elmúlt 150 év során vagy 5-6 alkalommal zajlott fajtaváltás Magyarországon. Gyakran nem a minőség javításának az érdekében, hanem a könnyebb művelhetőség, olcsóság és a nagy terméshozam érdekében. A mai napi mérhetetlen zavar van a fejekben. Gondolj, bele a somlói hegybíró és a legbefolyásosabb helyi termelők szerint a Somlói Sárfehér (meg a mézes fehér és majdnem minden más ősi fajtát) fajtát tiltani kell a "Somlói bor" termékkategóriában. Abszurdum, a magyar fogyasztóknak, termelőknek, hatóságoknak halvány gőze sincs arról, hogy milyen fajtáink vannak, voltak és azok mire képesek.

A jelen helyzetben nem az a megoldás, hogy kiemelünk 1 azaz egy fajtát, hogy na ez lesz a zászlósbor, hanem az, hogy újra felfedezzük azt a több mint száz ősi fajtát (www.szbki.pte.hu/menu/56/19) amelyek nem ok nélkül adták az egykoron tényleg világhíres és itthon is nagy mennyiségben fogyasztott magyar bort.

Ha majd tudjuk, hogy ebből a 100 fajtából melyik az a tucat amelyik alkalmas a kor kihívásaira választ adni akkor majd beszélhetünk arról, hogy kell-e zászlósbor és melyik legyen az. Ez szerintem 30-50 év múlva lesz aktuális.

Addig is persze kell marketing. Külföldi és belföldi is. Szerintem főleg belföldi. Szükség van Furmint Februárra, de ugyanígy szükség lenne Olaszrizling Márciusra, Hárslevelű Áprilisra, Cserszegi Májusra, Irsai Júniusra, Sárfehér Augusztusra.

Tény, a Furmint előrébb jár a többi fajtánál. Ennek az oka az, hogy egy borvidéken viszonylag nagy területen művelik nagyon régóta, de ez csak helyzeti előny és nem adottság.

@Parci: @BZoltan:

teljesen egyetértek azzal, hogy sokkal nagyobb problémák vannak a magyar borászatban, mint az, hogy miképp hódítsa meg a világot.

sajnos azonban régóta nem emlékszem olyasmire, amiben a magyarok egyetértettek vagy amiért össze tudtak volna fogni. ez a nemzet még saját érdekeit sem tudja figyelembe venni, mert képtelen mindenkori önös érdekein túllépni. ha igen, annak is valszeg elsősorban külső okai voltak.

ugyanez a helyzet a magyar borral. vagyis elképzelhető, hogy a furmint külső népszerűsödése tisztulást és olyan külső körülményeket hozna a magyar bor számára, amit belülről a szakma képtelen megvalósítani. ezzel felgyorsítva a szükséges változásokat.

továbbra is fenntartom, hogy ezen az úton a furmint jár legelőbb. persze lehet kísérletezni további fajtákkal is, meg közmegegyezésre jutni, de ismétlem: az eddigi eredményesség inkább azt bizonyítja: felesleges belekezdeni, mert a hatékonysága nulla lesz - min oly sok minden másnak.

nekem nem létkérdés, hogy a magyar bor holnap nagy legyen, tőlem lehet holnapután is vagy azután, (ha valaha egyáltalán megérik erre). viszont ostobaság lenne nem kihasználni azt, amit a furmint eddig elért. hagyd elveszni az időben, szórakozz más fajtákkal, szerencsétlenkedj még több bizottsággal és megint csak telik-múlik az idő és nem történik semmi - jó magyar szokás szerint lesz belőle egy újabb elkúrt lehetőség, semmi több...

@szenvedély S.: Megtisztelő, hogy szórakozásnak és szerencsétlenkedésnek nevezed azt, hogy többen kiváncsiak arra, hogy mit is tud a sok tucat ősi fehér fajta.

Ezzel együtt továbbra is érdeklődve várom a legelső kijelentésed indoklását miszerint a furmint adottságai jobbak mint bármi más fajtáé.

A furmint eddigi eredményei elismerésre méltóak és lelkesítő az a csekélyke nemzetközi figyelem amit legalább ez a fajtánk megkap. Ezzel együtt csalóka a jelenség.
Olyan mintha Cseh László fantasztikus eredményei elhitetnék velünk, hogy jó úton van a magyar sport.

@szenvedély S.: csak hogy értsem, miről beszélsz, meséld már el, mit is kellene most csinálni? Fogjunk össze, álljunk rá, futtassuk fel? Per pillanat ezen dolgozik megannyi tokaji termelő és szerveződés. Ezen kívül mire gondolsz?
Mondjak neked sikeres magyar fajtát? Cserszegi fűszeres. A legutóbbi hegyközségi adatok szerint az elmúlt években már a legnagyobb gyakorisággal ültetett szőlőfajtánk (megelőzve az összes világfajtát), területe rohamosan nő. Szőlője, bora pillanatnyilag tán a legkönnyebben eladható termékünk, bora divatos, könnyen felismerhető (elsőként ért el nemzetközi sikert). Termesztése, beérése, növényvédelme, hozama, mustfoka, stb. szempontjából igen biztonságos, talajban, fekvésben sem válogat különösebben. Hol van ehhez képest a furmint?
(természetesen én is többre tartom a furmintot, csak jó lenne már vmi érvrendszert is rakni egy totális furmintifikáció mögé)

A furmintot én is érdekesebbnek tartom az idegen számára, mint az olaszt, de ez lehet ízlés kérdése. Az sokkal fontosabb, hogy ha véletlenül holnap arra ébred a világ, hogy a furmint a szenzáció, akkor tényleg bajban lennénk, hiszen egy szlovák léptékű piacoz sem tudnánk ellátni. Mit akarunk mi állandóan a külfölddel? Besenyő Pista stílusában: Akűűfőd az ollan NAAGy!
Kuriózumnak talán egyszer jók lehetünk, de ahhoz lehet, hogy még a furmint is kevés. Mi viszont élvezzük, mert a miénk.

@fugu: Ültetni kéne nem kivágni, akarod mondani?

A furmint és a cserszegi talán nem is egy kategória. Ezzel együtt - HA a feltételek adottak - jó kis "magyar sort" lehetne összehozni (aszú-furmint-cserszegi-kékfrankos(akár rozéban is:-) - kadarka, ami megmutatható. Ezzel nincs is hiba.

Nyilván zoli és BZoltán, termelői oldalról is nézve, úgy látjátok, hogy nagyon kevés az ötlet maga.

Kíváncsi vagyok, hogy milyen feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy ezen a szinten (össz-magyar-borászat-külföldön-arculattal) gondolkodni lehessen?

És melyiknek kell előbb történnie: a nagyobb és drágább, extra minőségű furmint-juhfark Tokajjal és Somlóval jelenjen meg előbb külföldön vagy a populárisabb, olcsóbb cserszegi-irsai páros az Alfölddel és a "Buda-Etyek-Mór-Neszmély tengellyel", de nagy tömegben? Melyik visz előre? (ezek persze csak példák mind a szőlőfajtákat, mind a borvidékeket illetően).

A két kérdés is összefügg, ha a honi viszonyokat akarjuk (-ják, - játok) erősíteni: mi az elsődleges cél: a kézműves, minőségi borok terjesztése vagy az emberek (nép, nemzet) leszoktatása a 300 FT-os PET-palackról?

Én a magam részéről nem tudnék állást foglalni, mert se borász, sem borkereskedő nem vagyok... és mindkét jellegű nedűt szívesen ajánlom bel- és külföldi ismerőseimnek :-)

Nincs azzal baj, ha az olaszt nyomjuk a nemzetközi piacon a furmint helyett, de ne az legyen a vége, hogy helyettünk a szlovénok futnak be a furminttal nemzetközi karriert.

Amúgy egy jó cserszegire már én is nagyon várok. Ugyancsak a törkölyére.

ez a csávó be van szpídezve, lehet hogy gyárilag:)

köszönöm, hogy megvilágítottátok: semmi értelme, hogy hozzászóljak ilyesfajta témákhoz! változtatni nem tudok, akkor meg még ez a kicsi is időpocsékolás.

lehet, hogy tényleg az a legjobb, ha minden marad úgy, ahogy van, ez az ország ezt érdemli, biztos azért is kapja azt, amit kap; emberekben, lehetőségekben, "felelős" vezetőkben, "sikerekben" - minden területen.

tisztelem a furminttal komolyan foglalkozók erőfeszítéseit és sok sikert kívánok nekik! remélem bizonyítják szavaim ellenkezőjét!

@szenvedély S.:
Furmint = Tokaj nincs máshol lényegében termesztésben (tudom somló...)
Nem látom, hogy lesz belőle "Magyarország" bora, amíg hegyközségileg nincs rajta a fajtaválasztékban, belőle készült bornak az eredetét megjelölni nem lehet kivéve Tokaj (és Somló)
Ha a Furmint a "magyar" bor akkor rendeletileg eredetvédelem alá kellene helyezni a egész országban, telepítését támogatni. Arról már ne is beszéljünk, hogy termesztési módszereket és a borkészítés szigorúan ellenőrizni kellene... (lsd. noname Tokaj Furmint félédes 11 v/v% 750 Ft-ért)
Elrettentő példa Mátrában a fajtát leminősítették Vegyes Fehér kategóriába. Mustsűrítéshez veszik 35 Ft/kg-ért.

@kifli: Vagy a két palack furmint teszi?

@Daeril: Azzal persze nem vitatkoznék, hogy lényegében valóban csak Tokaj és Somló esetében beszélhetünk komolyabb mennyiségről, de hogy a belőle készült bor eredetét Tokaj és Somló kivételével nem lehet megjelölni, azt nem gondolom.
Az más kérdés, hogy máshol tényleg alig van, de attól még adott esetben meg lehet jelölni az eredetet.

@Belcsuj: Daeril kartársnak tökéletesen igaza van. Különösen érdemes kiemelni, hogy sok borvidéken tényleg tilos Furmintot palackozni a borvidéki eredetvédelem alatt. Abszurd de így van.

Tudtad például, hogy a most nagy csinnadrattával készülő termékleírások szerint Somlói borként tilos Somlói Sárfehér szőlőből készült bort palackozni? De a Mézes Fehér, Gohér és az összes vagy 100 ősi kárpát-medencei fajta is tiltott. Vicces nem?

Amúgy a Somlón is úgy 70 hektár Furmint terem, ez a teljes borvidék 12.16%-a.

Ez a vita időről időre előkerül.
Szerintem biztos jó dolog, ha a furmintot megszeretik külföldön, de tényleg csak akkora országokat bírnánk ellátni vele, amekkorákat stabilan meg szoktunk verni fociban.
Hozzáteszem, az onlineshopping világában, ha a nemzetközi postaköltségek csökkennek, kisebb mennyiségekkel is ott lehet lenni legalább az európai piacon.
De azért nem kéne az összes olaszrizlinget átoltani furmintra; az az állítás szerintem is igaz, hogy az olaszrizling lehetne inkább a magyar grüner velteliner. Amit fel szoktak ellene hozni, hogy nehéz kiejteni a nevét, és különben sem igaz a jelentése.
Ilyenkor én mindig elképedek. Ez az állítás egyrészt tudatlanságot sugall, hiszen az "olasz" a vlach szóból ered, amivel régen egyformán illették a mai franciákat, olaszokat, románokat, konkrétan a vallon telepesekre utal, másrészt ha valaki egy dolog promóciója során problémát lát abban, hogy a dolog mögött sztori van, beszélni lehet róla, az szerintem nagyon rosszul látja. A nehezen kiejthetőség dettó, de egyébként sem igaz, pl. a Chateauneuf-du-Pape sokkal nagyobb feladvány. De ha ezek az félelmek igazak is lennének, akkor sem lenne akkora súlyuk, hogy ez alapján kéne eldönteni, milyen szőlőfajtát toljanak borászaink a külföld arcába.

@BZoltan: Abszolút egyetértek a készülő termékleírásokkal kapcsolatos aggodalmadat illetően. Véleményem szerint is szomorú, amit a régi kárpát-medencei fajtáinkról írsz.

Azzal is egyetértek, hogy sok borvidéken nem lehet Furmintot palackozni a borvidéki eredetvédelem alatt. De van, ahol igen, és én csak ezt akartam mondani, mert ahogy Daeril fogalmazott, hogy Tokajon és Somlón kívül sehol, az úgy azért nem igaz. Nyilván ott lehet, ahol a borvidéki rendtartás engedi. Például amennyire tudom Balatonfüred-Csopakon is lehet, és Zalában is (legalábbis lehetett)
Aztán, ha tévedtem majd kijavít valaki.

@szenvedély S.: Változtatni talán nem tudsz, én sem. De ne csüggedj! :-)Szerintem nem is mindenki akarja a változást, meg az sem biztos, hogy kell... (félő, hogy a mostani elfogadható helyzetből valaki kifejezetten rosszul jönne ki, mert nehéz elképzelni olyan optimális változást, amin mindenki nyer). Meg hogy merre, az bizonytalan. Nem szóltál szerintem "ördögtől valót". Szerintem.

@Sárfehér: "de ne az legyen a vége, hogy helyettünk a szlovénok futnak be a furminttal nemzetközi karriert."
A Furmint Februáron kóstolt külhoni furmintokat kóstolva én nem aggódnék. Fényévnyi távolságra voltak az általam kóstoltak.

@Belcsuj: Az lenne a normális, ha mindenhol engednél az összes ősi fajta használatát. Ezek a fajták a mieink, velünk fejlődtek, velünk alakultak, hozzánk tartoznak. Hagyni kellene mindenkit dolgozni velük. A fogyasztók és az idő pedig eldönti majd, hogy melyik mire alkalmas.

@117: Változás kell, nagyon kell. De a változásnak úgy kell kezdődnie, hogy kitakarítjuk a magyar borvilágot és rendet rakunk. A jelenlegi posztkádárista, korrupt, rosszindulatú, kókler léhűtő gittrágókkal sokra nem fogunk menni.

@BZoltan: Most olvasom az előző kommentem, azt hiszem félreérthetően fogalmaztam.
"Azzal is egyetértek, hogy sok borvidéken nem lehet Furmintot palackozni a borvidéki eredetvédelem alatt"
Ezzel azt akartam mondani, hogy igazad van amikor azt írod, hogy sok helyen nem is engedik, de természetesen én sem tartom jónak, hogy így van.
Lehet, hogy előbb hülyén fogalmaztam.

Az ősi fajták kapcsán pedig számomra kifejezetten pozitív, ha valaki újra próbálkozik velük. Amúgy is vesszőparipám, hogy az unalomig erőltetett nemzetközi fajták helyett próbálkozzunk nagyobb lendülettel a sokkal inkább hozzánk köthető fajtákkal.

@muskotály küvé: Mivel bzoltán miatt megfogadtam magamnak, hogy nem szólok hozzá mégis mindenkitől elnézést kérek, hogy mint egy troll belerondítok a postba, de ez nekem már tényleg sok volt. Honnan vezszed ezt a blődlit: "az "olasz" a vlach szóból ered, amivel régen egyformán illették a mai franciákat, olaszokat, románokat, konkrétan a vallon telepesekre utal".

@hegyaljai: az úgy abban a formában, ahogy leírtam, valóba hülyeség, de tény, hogy olasz szóval régebben (a középkorban) a vallonokat illették; az Olasz- kezdetű magyar településekhez vallon telepeseknek van közük. A vlach onnan jön a képbe, hogy a környező országokban laski, vlassky rizling, Welschriesling stb. néven ismerik, ami sokmindent jelent, de nem (feltétlenül) a mai értelemben vett olaszt. Tehát a szőlőfajta nevében az olasz valószínűleg nem a mai értelemben értendő, arról meg szegény nem tehet, hogy megváltozott a dolgok jelentése.

@muskotály küvé: Sajnos nem elégítettél ki! Forrást kérek, etimológiai szótárt, ampelográfiai albumot stb. Mindezt azért, mert amit ma leírsz, az nyomdahiba, vagy tartalmi hiba, de sajnos holnap forrássá nemesül, főleg az internet szabad, de nem ellenőrzött tartalmainak világában. :)

@hegyaljai: en.wikipedia.org/wiki/Walha

@hegyaljai: Pedig, bizony, igaz, amit ír. A német Welsch, a magyar oláh (többesszámban olasz), a cseh vlašský, a legyel włach (így hívják a lengyelek az olaszokat) stb. mind ugyanaz a szó, és eredetileg a latin nyelven beszélő népeket jelentette. Így lett Hegyalján a vallon telepesek után Olaszliszka, Bodrogolaszi, ill. Zirc mellett pl. Olaszfalu - németül Wallendorf.

(Bocs, persze a lengyel az włoch)

@BZoltan: Megdöbbenve olvasom, hogy tiltott lesz a Somlói sárfehér... nem találok szavakat. Pedig Fehérváriék bora után nagyon vártam a "nagyoktól" a megjelenését. :(

@Sárfehér: nincs tiltva, csak a tervezett termékleírás szerint nem lehet majd OEM bort készíteni belőle.
Én a Kreinbacherét már kóstoltam. A régi fajták közül az egyik legtöbbre hivatott.

@zoli: Itt van előttem a termékleírás tervezet. Somlói borként palackozni csak Olaszrizling, Juhfark, Hárslevelű, Furmint és Tramini szőlők borát szabad.
Vagyis minden más fajta a Somlói kategóriában tiltva van.
Groteszk, hogy ezekből a fajtákból viszont 123 mázsás hektáronkénti terméssel, aromásító fajélesztővel viszont simán lehet Somlói kategórás bort készíteni.

Nagy-Somlói kategóriában persze lehet Somlói Sárfehérből bort palackozni, na de Merlot rozét is 140 mázs/hektár hozzammal.

Ha szerinted is nagyra hivatott a Somlói Sárfehér, akkor miért nem engedélyezett fajta a Somlói kategóriában?

@BZoltan: hogy nem OEM, abból az is adódik, hogy a termőhely megjelölése is más. Tiltva az othelló van.

Nem tudom, miért nem engedélyezett, sztem is indokolt lenne. Vagy rugalmatlan a hegybírótok vagy általános apátia övezte ezt a kérdéskört. Sztem gyűjts egy halom forrásanyagot a fajta nagyszerűségét és létjogosultságát illetően, rakd le az asztalra és verd a tamtamot, ez mégse olyan kényes és érdekellentétekre okot adó téma, mint mondjuk a terhelés.
Amúgy nem ismerem, nem tisztem és nincs is érdekemben védeni a terveteket, de a cél általában mindenhol egyfajta szűkítés és egységesítés, hogy a terméket könnyebben lehessen kommunikálni, lehatárolni.

@BZoltan: Tudsz adni egy linket, ahol meg lehet nézni a tervezetet? Már amennyiben a neten van előtted. Mert, amit én nézegetek, abban a Somlói Sárfehérre és a Merlot rozéra vonatkozó részt nem találom, pedig érdekelne.

@zoli: @Sárfehér: kösz :)

@hegyaljai: Az utánam szólókhoz még annyit tennék hozzá, special a Hegyaljára a tatárjárás után, a megfogyatkozott szőlőművelők helyére telepítettek vallonokat. (Borok könyve, 1996, kiadóra nem emlékszem)
Az olasz- kezdetű településekre jó forrás lehet pl. a Magyar Nagylexikon.
Így már elég? :)
(Ha az olaszrizling Magyarországra kerüléséről van megbízható infód, azt megköszönném, mert érdekelne...

@zoli: A tiltás alatt gondolom te a telepítést és a művelést érted. Én (és a termékleírés is) a termőhely nevének a használatát értem a palackozott boron.

Én próbáltam beszélni a hegybíróval erről. Sok eredménye nem lett :( Sőt...

Szerintem kabaré az ahogy például a Somlói termékleírás elkészült és abszurd az egész tervezet.

@Belcsuj: Emailban kaptam meg a tervezet. Ha megmondod az email címedet akkor szívesen továbbítom.

@BZoltan: Igen, a tiltás alatt azt értheti az olvasó, hogy nem lehet sárfehér fajtát termelni Somlón.

Sajnálatos, a mi hegybírónk rugalmas és abszolút termelőpárti, normális esetben a termelők közös akarata kellene, hogy érvényesüljön.
Amúgy meg nem olyan fontos, hogy mi van a palackra írva, érdekesebb az, hogy mi van benne...nomeg változhat ez még, ha jól tudom a juhfark is csak 1988-tól tartozik újra a minőségi bort adó szőlőfajták közé, most meg milyen jó a reputációja...

@muskotály küvé: ez engem is erősen foglalkoztat és teljesen meglepő számomra, hogy egy - nálunk a XIX.sz. második felében felbukkanó - fajta eredetét ennyire homály fedi. Érdekes módon először a Marosi borvidéken bukkan fel, talán az erdélyi szászok (akik ugye nem szászok) hozhatták magukkal. Eredetét tekintve Champagne-ra gyanakodnak, ennek viszont nyoma nincs, valószínűbbnek tűnik, hogy Rajna-menti/elzászi fajta, ahol már korábbról ismeretes.

@zoli: Én a Somlói Sárfehérben mindenképpen nagy potenciált látok hosszú távon.
Abban igazad van és biztatóan is hangzik, hogy a lényeg a palack tartalma és nem a címkéje. Ezzel együtt szerintem többen kísérleteznének az ősi fajtákkal, ha borvidéki eredetvédelem alatt lehetne őket a fogyasztók elé rakni.

A Somlón a közös akarat egy nehéz téma. Túlságosan más érdeki vannak a nagybirtokoknak és a kisbirtokoknak. Értelem szerűen a nagyoknak több emberük, pénzük idejük van lobbizni, gittegyletekbe járni és jópofizni. Nálunk erre nincs kapacitás, így csak a pálya széléről nézzük, hogy merre is megy a Somló szekere. Sőt, néha még rajtunk csattan az ostor, ha kinyitjuk a szánkat. A hegybírónk is úgy gratulált a pannon bormustrához, hogy felnyomott minket a hatóságnál, mert szerinte bitoroljuk a "Somlói" nevet. Ja, benne van a nevünkben :(

Milyen alapon? Mert a "Somlói" név eredetvédett és így félrevezető lehet a címke tartalma?
Ezek szerint nem eredettvédett borokat készítetek és csak Nagy-Somlóiank lehetne nevezni a boraitokat? Miért, ha szabad kérdeznem?
Én ugyan sötét vagyok a jogi ügyekhez, de gondolom előbb jegyeztettétek be a cég/borászat nevét, mint mikor az eredetvédelem törvényi erőre emelkedett. Úgy pedig nehéz véteni a törvény ellen, ha az még nem is létezik. Továbbá esetetekben a Somlói nem termőhely megjelölést takar, hanem a cég/borászat neve.
(ismerek egy "sztárügyvédet", aki megrögzött Somló-fanatikus:)

@zoli: ha tényleg a XIX sz. második felében jött be, valószínűleg tükörfordítás a név. A német wiki szerint is Champagne-ból származik, és Heidelbergen keresztül terjedt el a Monarchiában.
de.wikipedia.org/wiki/Welschriesling

De biztos nem volt itt korábban? Villányban a filoxéra előtt is nagy területen termeltek "rizling"-et, kérdés, milyen rizling lehetett. (Ahogy írják, egyébként akkoriban furmint és kéknyelű is volt ott...)

@muskotály küvé: szinte biztos, hogy német közvetítéssel került hozzánk az olaszrizling, a filoxéravész előtt alig-alig találkozni a nevével, az említett marosi borvidékről találkoztam először külön rajnai- és olasz rizling írásos emlékével. Elviekben a korábban, szélesebb körben ismert rizling elnevezés a rajnait takarja, de az is valószínű, hogy nemigen voltak homogének ezek az ültetvények és azon belül az adott fajták se, így nem teljesen egyértelmű ez se.
Mindenestre a filoxéravész utáni rekonstrukciók során erős lehetett a lobbija, hogy gyakorlatilag "A Bor" szerepkörét osztották rá.

@zoli: Igen, pontosan ezt gondolta a hegybírónk Somogyi Lajos elegendő alapnak.
Természetesen a borainkat Nagy-Somlói OEM borként palackozzuk és ez szerepel is a címkén, ahogy a szabály ezt elő is írja. A cégnevünket természetesen a cégbíróság bejegyezte évekkel az eredetvédelmi törvény előtt. Érthetetlen és elkeserítő, hogy ilyen mondvacsinált ostobaság miatt a saját hegybíróm okoz nekem és a kereskedőimnek fejfájást.

@BZoltan: Értem, de miért természetes az, hogy Nagy-Somlói kategóriában futtajátok a borokat? Ha eredetvédett Somlói bort készítenétek, akkor fel se merülhetne semmilyen támadási felület (ugyan a gyakorlati hátcímkén szereplő adatok számítanak elméleti hascímkének, de a gyakorlati hascímkén szereplő "Somlói" szúrhatja a hegybíró szemét). Az olyan nagy hajcihővel jár? Kétlem.

@BZoltan: (mindenestre tényleg kérdezz meg jogászt az üggyel kapcsolatban)

@zoli: 7 évvel az EU tagság elnyerése után még mindig vannak olyanok, akik „főcímkére” „hascímkére” hivatkoznak, holott az EU-ban vannak a „kötelezően egy látómezőben feltüntetendő paraméterek” és más semmi. A többit a fogyasztó megtévesztésének tilalma szabályozza.
A gyakorlati ügyhöz: szabad feltüntetni azt a kifejezést, hogy Somló? Szerintem igen. :) Hajrá Somló, Nagy-Somló, akár hogyan is akarják magukat nevezni, csak beszéljenek egymással, és ne bozótharcosok és megmondó emberek döntsenek, hanem a közösség.

@hegyaljai: sőt, még az előcímke elnevezést is szoktam használni, vérlázító

@zoli: A Somlói védett eredetű bor készítése plusz adminisztratív és egyéb munkát adna az amúgy sem csekély hajcihő mellé. Egy kóstolóbizottságnak kell mintapalackokat adni minősítésre ami mivel nem ismerem a bizottságot nem túl szimpatikus. Ráadásul a szabályzat ostoba módon tiltja a fajták együtt feldolgozását, én pedig a házasított borunk készítésénél szeretek ilyennel is kísérletezni.
Arról nem is beszélve, hogy lényegében semmilyen komoly olyan korlátozás nincs benne ami érdemi minőséget eredményezne. Mi lényegesen szigorúbb szabályrendszer szerint dolgozunk. Egy szó mint száz, felesleges és értelmetlen. Ha erről nem is beszélnek a somlói termelők, azért jelzésértékű, hogy néhány tételnél több bor nem került piacra 2007 óta. A termelők így, némán mondták el a véleményüket.

@hegyaljai: A Somlón nincs közösség. Érdekek vannak.

@117: kösz, de semmi értelme. még az előző évezredben két ismerősöm véleménye egyezett meg tökéletesen. mindketten úgy vélték: a magyarok sokkal több energiát fordítanak a "MIÉRT NEM" MEGMAGYARÁZÁSÁRA, mint a miért igen megvalósítására. ez az ország ilyen, ezelőtti, utolsó bejegyzésemmel erre utaltam.

annak ellenére, hogy az itteni hozzászólások egyáltalán nem nevezhetők reprezentatív felmérésnek, nézd meg, hogy mennyien mondják, hogy "neeeee furmintot, hanem inkább >>most még nem tudjuk, de valami mást (első helyen olaszrizlinggel)<< lehetőleg ne azonnal, hanem majd valamikor valaki esetleg megcsinálja".

ha ehhez hozzáteszed, hogy mennyire nyilvánvaló a magyarok azon szándéka, hogy feltalálják a melegvizet, illetve az egyes hivatalok abszolút alkalmatlansága és magas szintű korrupciója. rájössz: ilyen hozzáállással és ezzel a kombinációval még a víz megismerésére sincs esélyünk, pedig a melegvíz feltalálása is komplett baromság. de mi még az ostoba úton sem tudunk elindulni...

@szenvedély S.: Pajtás, a beszélgetés kezdete óta várjuk tőled a "miért igent", mondjál végre vmit, ne az közállapotokon és a magyar mocsáron siránkozz. Konkrétan: telepítsünk furmintot mindenhova, vagy 21 borvidék asszisztáljon ahhoz a - már nem egyszer el is hangzott - képlethez, hogy Magyarország=Tokaj=furmint? Jól értelmezem?
Mondj valós érveket a fajta széleskörű termesztése mellett, illetve, hogy miért lehet erre jobban felfűzni bármit is, nomeg arra, hogy miért is kell nekünk görcsösen győzködnünk a nyugatot, hogy nem vagyunk kutyaütők, miközben az összexportunk javarészét 2-3 cég intézi, köztük nagyon senki se foglalkozik furminttal, szóval vmi földközelit, légy szíves. Köszi előre is.

@zoli: összexport = >10%

@zoli: Kedves Kolléga!
Nincs olyan nyilvános export statisztika, melyre hivatkozol! Sem a hegyközségeknél, sem a Statisztikai Hivatalnál a Vámstatisztika alapján. Honnan veszed?

Tudtok valamit arról, hogy milyen bort lehet egyáltalán nem-tokaji/somlói furmintból készíteni? Már hogy egyáltalán érdemes-e mondjuk Tolnába vagy máshova néhány hektárt telepíteni?
Az elképzelésem szerint tudna komoly bort produkálni... Milyen lehet a homoki reduktív furmint?
Azért kérdem, mert nem tudok ilyenről.

@117: Kerkaborum...? Sokszor volt már szó róla itt az MA-n.

A Furmint egy kemény fickó..és megtalálta a helyét a Tokaji borkülönlegességek alapjaként, mint ahogy a Sárfehér is legjobb pezsgőalapnak. Biztos megállná a helyét más borvidékeken is de ne felejtsük el hogy késői érésű, sok napfény és száraz hosszú ősz szükségeltetik..de önállóan, szárazon..ha azt akarjuk hogy ne csak a vájtfülűeket kápráztassa el, nagyon jó évjáratnak kell lenni, egy szuper technológia és borász,talán barrique, battonage, amerikai marketing és talán populárissá tehető. Egyébként Tokajban is kevesen szüretelik, vagy dolgozzák fel külön a Hárslevelűtől, csillapítva ezzel szilajságát:) Egyébként érdemes lenne a Hárslevelűnket is favorizálni, csodálatos értékei vannak és kissé méltatlan helyen van a mai piacon.

@hegyaljai: Örülök, ha kollégák vagyunk, a hazai össztermék kevesebb, mint 10%-a export, ennek cirka fele, ha palackos, abból kvázi nulla furmint, konkrét adatokkal sajna nem tudok szolgálni, de szólj, he szerinted más a helyzet.
@Dolcse: ne keverjük a(z izsáki) sárfehért a "dunántúli" sárfehérrel, nagyon más műfaj...

@zoli: Disznókő Furmint évente 30-40,000 palack megy exportra...

@117: Badacsonyban kóstoltam többektől. Sajnos nagy területek nincsenek belőle... Hasonló jellegű, mint a somlóiak, talán nem annyira szikár.

@elzee: hegyaljainak igaza van abban, hogy fajták szerinti export kimutatást senki nem csinál kishazánkban.

A HNT-nek vannak export kimutatásai. A 2008.I-IX. hónapban a palackos export összesen 21.981.000 liter volt 1.36 euró (akkori árfolyamom ez 332 Ft/l vagy 443Ft/palack) átlagáron a folyóbor kivitel pedig 24.418.000 liter volt 0.57 euró (140Ft/l) átlagáron.

Az általad írt éves 40 ezer palack 30 ezer litere 0.14%-a a teljes export 9 hónapjának.

Nem tudom, hogy pontosan mely cégek epxortálnak még hasonló mennyiségben. Talán az Oremus, Kerház és ha jó indulatúak vagyunk akkor még 2-3. De még így is nagyon felfele kell kerekíteni minden számot, hogy kijöjjön a teljes export 1%-a.

Szóval minden hozzáférhető adat a Zolit igazolja.

Az export átlagárak pedig egy külön beszélgetést is megérnek. A palackozott borok 443 forintos ára és a folyóbor 140 forintos literára arra enged következtetni, hogy nem éppen a prémium borok teszik ki az export vastagját.

@BZoltan: ha jól emlékszem (de lehet, hogy nem), akkor a disznókő alap furmint volt az egyetlen bor a tokaj nyitányon, amit nem igazán bírtam meginni. (eleve angolul volt a cimke, tehát sanszos, hogy az exportborról van szó)

@zoli: szégyenlem de még dunántúli sárfehért nem ittam:( de biztos fantasztikus lehet, arra biztos még a fű is zöldebb..az izsákit ismerem és nagy tisztelője vagyok, csak ezzel kevesen vagyunk így. Éppen ez a baj a kemény, savas borokkal /amire próbáltam utali/ kevés fogyasztó értékeli és kedveli. Ahhoz hogy népszerűvé váljanak komoly technológia és szakértelem kell, amit ki kellene dolgozni, talán egy újvilági stílus jól állna nekik..Sajnos szembe kell nézni a piaci és fogyasztói elvárásokkal.

@Dolcse: Számomra is olynnak tűnik ez a balaton-felvidéki sárfehér, mint a megkocsonyásodott bor. :)
Mindenki beszél róla, szeretném hangsúlyozni, hogy komoly szakemberek is, de még én sem kóstoltam a borát, sőt ilyen szőlőtőkét sem láttam.
Ha legenda lenne, akkor nem írna róla a Pallas lexikon sem!
A topic címéhez visszatérve a furmint mellett inkább a cserszegi amelyik egyre inkább nyomul a "magyar" azonosságtudat irányába.

@Dolcse: Félre ne érts, nem minőségi különbségképpen említettem a "dunántúli" jelzőt, két különböző fajtáról van szó, az izsáki nemrégiben kapta az "arany sárfehér" elnevezést, tetézve a kavarodást. Nincs semmi baj az Alfölddel, se az izsákival, épp nemrég ittam a fajtatiszta pezsgőjét, az áráért egyenesen remek volt, isten őrizz, hogy újvilágiasítsuk!
@hegyaljai: küldjek forrást, etimológiai szótárt, ampelográfiai albumot?
Ha Hegyalja nem lenne annyira messze hozzám, istenbizony meghívnálak, hogy közösen igyuk meg azt a palack sárfehért, ami a hűtőmben van éppen.

Amúgy meg sztem zárjuk le ezt a melyik fajta jobb melyikeknél típusú kérdéskört, hiszen mindegyiknek megvan a maga helye...

@zoli: Úgy érted, hogy Kreinbacheréké már palackan van?

@Sárfehér: azt nem tudom, azt ismerős által kóstolhattam, ez egy pécsváradi sárfehér, a Mecseken is honos volt korábban.

@zoli: @hegyaljai: közvetett bizonyíték: "A Somlói borvidéken régen termesztett Sárfehérhez semmi köze." (Izsáki sárfehér; Csepregi-Zilai, Szőlőfajta-ismeret és használat, 1988, 174. o.)
Egyébként ebben a könyvben van a kedvenc fajtaleírásom, egy szovjet fajtáról: "Cabernet szevernüj. (...) Fagytűrése kiemelkedő, peronoszpóra-ellenálló képessége is megfelelő. Borának minőségéről megoszlanak a vélemények."

@muskotály küvé: www.aranysarfeher.hu/modules.php?name=Arany_Sarfeher
innen nagyjából minden kiderül, csak az nem, hogy éppen azért változtatták szimplán izsákira az elnevezését, mert kiderült róla, hogy egyenértékű a fehér dinka szőlőfajtával és ezzel szerették volna a félreértést eloszlatni.

@muskotály küvé: @zoli: Ha nem únjátok még, újra megjegyzem, hogy a (normál, nem izsáki) sárfehér Szekszárd egyik jellegzetes fajtája volt, erre utal egyik szinoním neve: "bátai". És ekkor már az elnevezés is világos, nem a "sárnehéz" fürtről, hanem a Sárvíz vidékéről kapta a nevét.

@Sárfehér: Én úgy tudom, hogy a Sárfehér nevében a 'sár' az nem sarat, hanem egy mára az anyanyelvünkből kikopott melléknevet vagyis sárgát jelent. Mint Móricz Zsigmond botrányos első művének a címében a Sáraranyban.

Sajnos ez a fajta is a filoxéria utáni fajtaújítás és később a szocialista agrárszemlélet áldozata lett. Hitvány termőképességűnek és rugósnak tartották azt a fajtát ami évszázadok hosszú során át a Furminttal és a Juhfarkkal hármasban adta a Somlói borhoz a fűszerességet.

@BZoltan: Köszönöm, valóban elképzelhető. Másrészt a sár és a sárga közt is lehet összefüggés, a sáros (áradó) víz sárga, és a Sárvíz is lehet, hogy a sárga (a Tisza, ugye, szőke) színéről kapta a nevét.

Bősz Adrián csinálhatna egy Bátai bátait. :)

@Sárfehér: @BZoltan: akárhogy is, a "nehéz, mint a sár" magyarázat tényleg elég életszerűtlen.

BZoli, különben te milyen műveléssel termeszted a Sárfehért? Arra gondolok, tényleg csak a bakművelés, 1 tőke/m2 ad használható szőlőt, vagy van valami kompromisszum?
Sok, háttérbe szorult fajtára mondják, csak a nagyüzemi módszerek mellett ad rossz minőséget, kíváncsi vagyok, van-e valamilyen a karós szőlőnél kevésbé munkaigényes művelésmód, ami szóba jöhet.

@muskotály küvé: Mi a kordonos ültetvényben oltottunk át párszáz tőkét. Szerintem nincs olyan fajta ami csak bakművelésben tud jó bort adni és kordonos művelésben szükségszerűen rossz lesz a bora.

@BZoltan: de akkor mitől rosszabb, silányabb, kevésbé extraktos a nagyüzemi szőlő? Azt gondoltam, magasabban vannak a fürtök a földhöz képest, így kevésbé érnek be. Vagy csak túlterhelték?

@muskotály küvé: Ez egy nagyon összetett kérdés amire bátorság lenne egy röpke hozzászólásban a teljességre törekvően válaszolni.
De pár dolgot azért érdemes megemlíteni.

Először is, a nagyüzemi bor nem szükségszerűen silány. Vannak nagyon komoly méretű borászatok akik képesek elfogadható minőséget produkálni nagy palackszámban. Ahogy a kis méret sem feltétlenül jelent komoly minőséget.

A művelésmódot sem érdemes a nagyüzemiséggel összekötni. A fantasztikus borokat palackozó egészen kis birtokok túlnyomó része 2m*1m tőketávolságú alacsony kordonos művelést alkalmaz. A bakművelés csak egészen kis területeken, jellemzően öreg ültetvényekben látható.

A nagyüzemi és silány minőséget én rövid pontokban és fontossági sorrendben a következőkben látom:
- Tőketerhelés (2-2-5kg-nál akár lényegesen is több)
- vegyszeres gyom és rovarirtás
- intenzív, programszerű és agresszív növényvédelem
- éretlen gyümölcs szüretelése, majd sűrítményezése, édesítése
- ülepített, szűrt majd tápsózott és termőhelyidegen fajélesztővel beoltott must

Azért van nagyon sok előnye a bakművelésnek. Pl:
-a legfontosabb, hogy a nap körbejárhatja a tőkét, végigsimogathatja a fürtöket, kisebb az önárnyékolás (főleg a lejtős területeken)
-a talaj közelsége, a visszasugárzott meleg, ami sokszor napnyugta után is adja le a hőt (főleg a kövesben)
-éréskor a fürt "kibújik" a lomb közül súlyánál fogva, ezáltal csökken a rothadás veszélye (főleg a klasszikus, alul "hasas" tőkeforma esetében)
-a sűrűbb ültetés miatt a gyökérzetnek nincs nagyon lehetősége szétterülni, így kényszerítve van, hogy a mélyben keresse a vizet és a tápanyagokat. Ezáltal kevésbé él meg érzékenyen a tőke egy-egy aszályos vagy éppen esős évet, illetve a termőhelyet, az ásványosságot még hűbben tudja visszaadni a belőle készült bor

A hátrány egyértelműen munkaigényessége. Még ha hagyunk is akkora sorközöket, hogy a kapálógép könnyen elférjen, ahol egészen közel van a fürthöz a talaj, sokkal több kézi kapálást is igényel, továbbá nem nem túl derékkímélő a rendszeres hajolgatás.

Szegény Nagyapám is így csinálta. Bakművelés, 60-70 éves öreg szőlők, a terméskorlátozást már a tőkék kora elvégezte, gyökér mélyről táplált, vegyszer alig, szinte bio, kézi kapálás, példaszerű kötözés, kacssolás, egy levél sem lógott ki a sorból. Feldolgozás, semmi inox, minden fa, helyi vadélsztők, no flotátor, no szűrés, no derítés, kevés kén, ászkolás, öntisztulás, 2×fejtés...de olyan guggolós bora volt mindig hogy alig bírtuk meginni, pedig az asszonyok is mezítláb taposták a kádban a frissen darált szőlőt, no gumicsizma:)) Habár a legfrissebb kutatások szerint ha fehérruhás szűz lányok tapossák a szőlőt, jobb lesz a minőség...talán itt lehett a bibi..:)))

Egyébként tényleg örülnünk kellene ha felfigyelnek egy fajtánkra, egy borunkra a világban, főleg amerikában, ezek az apró sikerek vihetik előre a borászatot. A szakma tényleg keresi az utat, a hogyan továbbot, amivel sikeresek lehetnénk. Nincs nevünk, nincsenek brand-jeink, nem ismerik a fajtáinkat, sok helyen még az országot sem. Pár hónapja voltam Kaliforniában,/Napa/ a vámos kérdi: honnan? mondom Hungary erre röhögve közli hogy Ő is éhes..mivel foglalkozik? mondom borász,igen? ott is termelnek bort? -igen, milyet fehéret, vöröset?--mindkettőt, látom hogy se kép se hang, előhozom hogy mi termeljük a híres Tokajit...Igen? kérdi, azt nem ismerem..mehet..no így léptem be erre a hatalmas piaccal rendelkező országba..
A fehér fajtákkal az a baj hogy nincs igazán favorit. A piacon van a Tokaji, a muskotály, és az egyéb, nos ebből mindegyikből fogy valamennyi de igazán húzó nincs. Egyikre sem lehet azt mondani hogy keresi a fogyasztó. Illetve az általunk lenézett Irsai Olivérért sorban állnak minden szüretben a külföldiek, a legdrágábban eladható szőlő, pár évig kerestt volt a Pinot Grigio, mert nem volt elég a piacon, de csak lédigben, keresik a Traminit ami itthon szinte már eltünt..pár piac keresi a Grüner Veltlinert, Müller Thurgaut, Rizlinget, a németeknek nagyon kellene a Leányka de igazán volumen egyöntetű minőségben egy borvidékről nincs, így aztá mindenből fogy egy kevés, ki erre, ki arra esküszik, mindenki próbálkozik valamivel, a fajták sokfélesége növekszik, de ha egyöntetű nagy mennyiségű bor kell valakinek jó minőségben, akkor az feladja a leckét..de Furmint az még talán lenne:))

@zoli: az, hogy a bakművelésnél kisebb a növényvédelmi kockázat, azért szerintem nem teljesen igaz. Biztos ez? Mi és sokan mások is Ság-hegyen azért neveljük át bakművelésről alacsony kordonra a kis szőlőnket, mert a belső gyümölcsöket mindig sokkal jobban támadta a peronoszpóra, lisztharmat, rothadás. Nem érte annyira a permet sem, és a zöldmunkák ellenére sokszor besűrűsödtek egyes tőkék, mely a kórokozók melegágyává, gócaivá váltak. Fáj a szívünk, meg sok megbecsült borász mondta már, hogy nagyon megbánt hasonló lépéseket, de egyszerűen praktikusabb, szellősebb, kezelhetőbb a kordon (legalábbis reméljük...ahogy azt is, hogy a bora sem lesz érezhetően rosszabb).

@demisec: én rothadást írtam, nem növényvédelmet általánosságban. Meg azt is, hogy alul hasat kell hagyni neki, hogy szellősebbb maradjon. Ahogyan öregszik, egyre távolodnak egymástól a szarvak. Éredő fürt szerintem kordonnál nagyobb veszélyben van.
Váltáskor kiszeditek minden második sorközt? Oszlopozás, drótozás, jól meggondoltátok?

@zoli: elég idős tőkék voltak, elég messze voltak sok helyen a bakok is, de mégis szenvedtük vele sokszor. Tavasszal megcsináltuk két nap alatt az egészet, minden második sor kijött, kaptunk elég jó fém oszlopokat is, úgyhogy mostmár kezd is beállni szépen. (A probléma igazából az volt, hogy a nagy távolság miatt nem nagyon tudtunk ott lenni mellette, amikor igazán kellett, több volt a kézimunkaerő igény, a nagyszülők már idősek a hajolgatáshoz, hegymászáshoz, szüleim is, én is szinte non-stop Pesten kell, hogy legyünk, hétvégente, minden 2. hétvégente, 200 km távval ez kevés volt. Talán így könnyebben kezelhető lesz a dolog: permetezés, gyomirtás, kötözés stb. Aztán, ha majd én leszek nyugdíjas, és én járok le, majd jól megbánok én is mindent 100-szor:))