A bordeaux-i en primeur-cirkuszt az utóbbi években egyre több támadás érte. Kétségtelenül különös egy intézmény, de évtizedek óta életképes, és évről évre megbabonázza a borsajtót (és nyilván a fizetőképes publikum egy részét is). A nagy trükk annyiból áll, hogy a sajtónak és a kereskedőknek áprilisban megmutatják az előző évi szüret eredményét, akik a hathónapos embriókból megjósolják, hogy kiből lesz kis- vagy nagydoktor. Aztán néhány hónappal később a birtokok árat szabnak, és jó két évvel a tényleges piacrakerülés előtt elővételben árusítani kezdik a borokat. A pontszámoktól felajzott befektetők és kényszeres bordeaux-vedelők pedig lecsapnak a különlegesnek gondolt ajánlatra. Ezzel az előfinanszírozási modellel mindenki jól jár, feltéve, hogy a hathónapos protoborokból lehet érvényes következtetéseket levonni. Csakhogy semmiféle garancia nincs arra, hogy a cirkusz közönségének összeeszkábált hordóminta azonos lesz azzal, amit kész borként palackoznak. És ezt a kiskaput a borászatok megtanulták hangár méretűvé szélesíteni. Magyarán, nincs az a molekuláris önológiai eszköz, aminek bevetésétől visszariadnának.
A Chateau Latour néhány hete bejelentette, hogy kiugrik a nagykoalícióból, és a 2012-es borukat már nem fogják elővételben árulni. Csak akkor kerül majd piacra, amikor úgy ítélik meg, hogy fogyasztásra érett. A fülkeforradalom indokai között Jancis Robinson szerint a következő megfontolások szerepelhetnek. A fogyasztók ma kevésbé hajlandóak nagy összegeket kiadni valami olyanért, amit csak a távoli jövőben élvezhetnek. A borhamisítás elharapózása miatt a makulátlan eredet egyre fontosabb szempont. A birtok határozhatja meg, hogy hová, kinek mennyit ad. Ráadásul többet is kaszálhatnak, hiszen lerövidül az értékesítési és a spekulációs lánc, és elővétel helyett teljes árat kérhetnek. (Egy bordeaux-i angol (Andrew McInnes) kiszámolta, hogy a 2005 és 2009 közötti öt évjáraton az en primeur és a mostani beszerzési árakat összevetve a Latour 500 millió eurót bukott.) Végezetül, nagyot ugranak a fair play irányába: kémcsőben összemixelt alkalmi oldatok helyett a kész, palackérlelt bort értékelhetik az értékelők és vásárolhatják a vásárlók.
Ha ennyi előnye van a kilépésnek, és ennyire szemfényvesztésen alapul a mostani en primeur-rendszer, akkor miért magányos forradalmár a Latour? Meglátjuk, hogy meddig marad magányos. De ne feledjük, hogy annak, aki a kilépés mellett dönt, komoly pénzügyi tartalékokkal kell rendelkeznie, hiszen a következő évjáratból nem egy év múlva, hanem minimum 3-4 év múlva lát csak pénzt. Logikusnak tűnik, hogy a védhetetlen kritikák és a Latour bomlasztó lépésének hatására megreformálják a rendszert. Mondjuk egy évvel eltolják az en primeurt. Amennyit az utóbbi években a chateau-k és a kereskedők a kínaiak esztelen költekezésén kaszáltak, abból akár egy évtizedet is lehetne előfinanszírozni. (A Lafite 18 hónap alatt ötszörösére drágulásának története itt olvasható.)
[A képet innen metszettem.]
Utolsó kommentek