Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

A világ legjobb vörösborai

Barbera, Barbaresco, Barolo

2006.10.27. 20:16 - Albert gazda

Néhány hónapja osztottam ki vörösborvonalon az első tízest – nem mintha az osztályzat lenne a legfontosabb, hanem hát maga a bor –, s önéletrajzi elemekben bővelkedve azóta is úgy gondolom, az a bizonyos volt életem legfelemelőbb borkóstolásainak egyike. Persze van a glóbuszon sokféle fontos vidék, amelyeket eddig nem ismerhettem meg behatóan, mégis bátorkodom állítani – immár tehát alakuló saját tapasztalatokra támaszkodva is –, hogy egyebek közt nebbiolóból készülnek a világ legjobb vörösborai. Mivel ugyanakkor a hivatkozott tapasztalatokat pusztán a hitelesség végett is célszerű bővíteni, a tudást mélyíteni, ezért felkészült barátunknak köszönhetően újabb Piemont-kört szerveztünk a minap. Mindnyájunk épülésére. Mindazonáltal a múltkori kulturális sokk ismétlődése elmaradt. Talán, mert a pompás előzmények miatt a várakozásaink is nagyobbak voltak. Soha rosszabbat, amúgy. Bónusz: végre megértettem, mitől király Angelo Gaja.

Luciano Sandrone Barbera d’Alba 2004

Sandrone tudja, amit tud, most ellenben nem valamely kultborát választottuk, inkább egy szerény és tehetséges barberát. A fajta kvalitásait tekintve fölötte áll a dolcettónak, alatta a nebbiolónak, s avatott kezekben csodákra képes. Mélyvörös, fűszeres, gyümölcsös, friss, gazdag. Ízben is szép, sok-sok tanninnal, amelyek szépen össze vannak rendezve. Dinamikus bor, közepesnél komolyabb testtel, tömör szerkezettel, száraz, finom búcsúval. Kiskorú még. 6 pont.

Bruno Rocca Barbera d’Alba 2003

Györnyörű szín dettó – erre vonatkozóan alább csak akkor teszek megjegyzést, amikor nem tökéletes –, ismét gyümölcsök és fűszerek, kiegészülve kedvenc kifinomult animalitásommal, leveshússal. Likőrös és kávés árnyalatnyit, de valahogy mégsem az jut eszembe, hogy ez a hordótól jön. Tudja fene. 2003 nem volt perfekt évjárat arrafelé, ez a bor mégis tökéletes. Medium to full, sima, érett, férfias, lendületes. Karakteres, koncentrált, kifinomult. Elegáns, tanninos, száraz. Az este egyik revelációja. Megdöbbentő, hogy mezei barbera ennyit tud, nyomorult tíz-egynéhány euróért. Merész 8 pont.

La Spinetta Barbaresco 2002

Masszív, üresen másfél kilós palack, érdekes címke rinocérosszal. A színét hagyjuk – lásd mint fent –, az illatát szálazgassuk. Likőrös és nagyon széles. Sűrű, mély, gazdag. A rengeteg gyümölcsökön túl minerális, fémes, gyógynövényes árnyalattal, amilyet klasszis Chateauneuf-du-Pape-okban érezhetni. Mazsola, mínusz tádé. Ízileg hatalmas, férfias és komplex. Természetesen nagyon ifjú, karakteres tanninnal. A végét nemcsak a cserek és a savak viszik, gyümölcsök is színesítik. A bor, amelyen körösztül meg lehet magyarázni – avagy prezentálni –, mi a differencia a zöld és a fiatal tannin között. Egy közepes évjárat nagyszabású eredménye. Az este második helyezettje, kövér 8 pont.

Vietti Barbaresco Masseria 2003

Sötét, vastag, bódító illat, rengeteg gyümölccsel, alkohollal. Komplex. Már az illatában érződik a tannin, ha szabad ilyet mondani. A Wine Spectator kedvence, és tökéletesen érthető, miért szeretik Amerikában. Grandiózus. Elképesztően hatalmas, édes, meleg, finom. Ezzel együtt van benne dinamizmus is, nem gejl. Főtt hús és leveszöldség itt is. A cserek ígéretesek, az üres pohárból állatság is előbukkan. 8 pont.

Aldo Conterno Granbussia Barolo Riserva 1999

Barnul a színe, vaníliás az illata. Tompább, mint az előzőek. Öregszik, ami nem áll jól neki. Eleve nem volt ideális az év, és ez meglátszik rajta. Savai fogynak elfele, kicsit lyukas a korty. Dohány és föld. Visszafogott, külön némi édeske, külön némi savanyka. Szétrendeződőben van, még ha nem is vitás, hogy nebbiolóból készült, vagyis egészen vacak nem lehet. 5 pont.

Angelo Gaja Langhe Sperss 2001

Lényegében Barolo, azért nem az, mert a mester kilépett a DOCG-ből, hogy nyamvadt ötszázaléknyi cabernet-vel színezhesse a nebbiolót. Ő tudja. Kóstoltam már Gaját Bécsben – ráadásul ezt is, sajnos kevés idő volt rá –, megtetéztem nyáron egy Barbarescóval, de ez ideig nem fogtam fel, mitől óriás a borász. A szín tökéletes, az illat szintén. A gyümölcsösség, az ásványosság és az animalitás megkérdőjelezhetetlen egyensúlya. Az alig felülmúlható komplexitás. Ízében ezeken túlmenően földes, avaros, erdei gombás. A sor legarányosabb szerkezete, legnagyobb koncentrációja, legrétegzettebb lecsengése. Elegáns, okos, szép. Az utóbbi évek legjobb évjáratából. 9 pont.

Roberto Voerzio Barolo Cerequio 2001

A múltkori tízes után ettől vártam a legtöbbet. Szép szín, szép illat. Fűszeres, gyümölcsös, összetett, ízeiben kicsit nyers. Van benne sok minden, bazsalikom meg narancs is, a kötelező bogyosókon és egyebeken túl. A szárazpróba animális, füstös és gyógynövényes. Ám menet közben valahogy édeskésbe fordul. Messze nem olyan komplex, mint a Rocche volt. Nyavalyás 8 pont.

Bruno Giacosa Falletto Barolo Riserva 2000

Százpontos a Wine Spectator szerint. Szép, öregedő szín, elrendezettnek tűnő illat. Narancsos ez is. Édes start, később füstösödik, gazdagszik. Annyira mégsem, hogy vonzó és meggyőző legyen. Ásványosság, gyógynövényesség, tömjén. Ízben jóval több kéne, nagy még, de keskenyedik. Ez már csak 7 pont.

Címkék: 2003 vörös hatpontos 2002 2004 ötpontos 2000 hétpontos nyolcpontos 2001 sandrone bruno rocca la spinetta vietti gaja conterno voerzio falletto barolo barbaresco barbera d'alba 1999 kilencpontos piemont

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr4816767

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

brumbie 2006.10.28. 13:00:58

Egyiket sem ittam még. Aki igen szóljon ...

b 2006.10.28. 14:26:46

Azért a Gaja borok nagyságához az áruk is felér:-(
Halkan jegyzem meg, hogy a kóstolt tétel kb 40 rugó körül van....
Ezért az árért inkább 4 Duenniumm...vagy egyéb magyar top...ízlés szerint:-)

tomlaker 2006.10.28. 23:53:24

duennium elég nagy lufi. még sohasem sikerült jó állapotában kóstolni. nemzetközi összehasonlításban nagyon gyenge

kadarka 2006.10.29. 06:05:49

Tenunte ornellaia 2000, az egy evvel kesobbi tudomasom szerint a vilag legjobb vorosbora lett a piacra dobas eveben.Igen jo aru.
A 2000.evit volt szerencsem megkostolni,es beszerezni egy palackkal,nagyon kulonleges alkalomra rejetgetem magam elol.........

shiraz 2006.10.29. 08:54:05

Albert, vakon kóstoltátok a borokat?
BTW én dolcettoban is kóstoltam sok nebbioloval felérő bort. De az általános vélemény sajnos tényleg az, hogy a dolcettot aláteszik a barberának.

Albert gazda 2006.10.29. 11:32:36

Nem vakon kóstoltunk, hanem hát ebben a sorrendben, ahogyan írva vagyon le. Engem dolcetto annyira még nem fogott meg, mint amennyire Bruno Rocca barberája most, igaz, nyilván kevesebbet is kóstoltam.

b 2006.10.29. 13:00:52

Nem célzottan emeltem ki a duenniumot...csak az árak összehasonlítása végett....
Persze...egy nemzetközi porondon szereplő borhoz soha ne hasonlítgassuk a mieinket:-)
Ellenben....azért nem kell belekötni minden egyes magyar "csúcs" borba....
Valaki mindig akad aki lehúzza...ez biztosan a magyar lélekből fakad:-)))

nemjo 2006.10.29. 15:14:11

csatlakozom "b" - hez , rengeteg jó magyar vörösbor van a piacon , nem kell segreesni , ha egy toszkán bort nyitnak ...

tomlaker 2006.10.29. 22:47:58

tudom hogy nem szándékosan, de számomra a duennium rossz példa volt. nekem ihatatlan volt. savak tanninok sürítménye, 3 nap múlva is marta a fogam...

MalbecNC 2006.10.29. 23:09:18

Nemjo-nak:

a jó bortól seggre kell esni, akár magyar, akár toszkán

MalbecNC 2006.10.29. 23:10:53

tomlaker, melyik évjárat Duennium akasztott ki, a 2000-es, vagy a 99-es?

tomlaker 2006.10.30. 19:39:06

emlékeim szerint 2000

MalbecNC 2006.10.31. 00:07:37

A 2000-esből van egy üveggel a birtokomban, lassan már egy féléve. Valami nagy eseményre vágytam, hogy felbontsam, mert a 99-est ismerve nagy csodára vártam. Lehet, hoy holnap elsiratom????

Albert gazda 2006.10.31. 07:08:23

Kedves MalbecNC, a 2000-es Duennium nekem egyszer nagyon tetszett, másszor nem annyira, Csitének semmikor se, és sokan mások is hiányolták belőle a dinamizmust. Ha beütöd a keresőbe a nevét, néhány helyen előjön egy-két róla - sőt még a 97-esről is - leírt mondat. Amúgy van még palackom, nemsokára megkóstolom, addig is kíváncsi vagyok, vagyunk benyomásaidra.

MalbecNC 2006.11.01. 00:17:30

Ok, Albert gazda, felbontottam.

Intenzív sötét rubin színű, feketés maggal, igen csekély széli elszíneződéssel. Ha nem tudnám, hogy 2000-es bor, úgy max. 2-3 évesnek gondolnám. Viszont a sűrűségét egy hajszálnyival többnek vártam volna, tekintve, hogy a bor összetétele a klasszikus bordeaux-i küvé, nem beszélve arról, hogy a 2000-es év igen szépen festett. A koronája viszont elkápráztatott, amolyan dupla játékos, épphogy befejezte az első csorgást, már jön a második nemzedék a pohár falán. Felbontás után kb. másfél órával kóstoltam meg először, tovább nem bírtam. :-)
Az illata igen zárkózott volt. Van benne egy bizonyos elegancia, a gyümölcs azért nem rohan az orromba, ami nagyon nem is baj, de egy keveset azért elbírnék, főleg, hogy az üveg hátlapján sokkal többet ígér a szöveg (aszalt szilva, étcsokoládé, fűszerek...). Néhány perc után azért bejelentkezett valami erdei gyümölcs, de nem mondanám erre a borra, hogy bármelyik összetevője dominálna rajta az illatjegyek alapján. Persze ez sem baj és nem is kívánatos, csak úgy megjegyeztem. Egy idő után kevés fahéj is belibben, majd egy kicsit az angol karácsonyi puding is (ő lenne az aszalt szilva étcsokival?), aztán hosszú hallgatás, az erdő "csöndje" átveszi a terepet. Kellően felcsigázva az elővizsgálatok alapján rávetettem magam az első kortyra. Sajnos felfokozott érdeklődésemet szájban nem igazolta vissza a bor. Igen magas tannin mellett érezhetően ott van a sav is, ami nem lenne baj, csak valahogy a kettő elnyomja a gyümölcsöt és az összes karácsonyi varázst. Vártam, hogy melegedjen, de 18 fokon sem mutatott többet. Akkora teste viszont nincs, hogy 19-20 fokon lenne a legszebb, tehát azt mondom, hogy mára itt vége, megvárjuk, hogy holnap mit mutat.

Első nekifutásra az összbenyomásom az, hogy még nem érte el a csúcsát ez a bor, de nekem olyan hátsó érzésem van, hogy nagyon nem is lesz zamatosabb. Nem kerek, nincs meg az összhang az összetevőkben. A lecsengésben van valami furcsa fanyarság, ami nem illik a képbe. Nem ilyennek szeretem a CS-CF alapú küvéket, főleg ha még Merlot is bársonyítaná végeredményképpen....

nemjo 2006.11.01. 10:16:10

utoljára ez év májusában kóstoltam a Dueniumot , akkor én inkább a 2003as Kopárra szavaztam .