Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Labanc fajta magyar ecsettel

Monarchia (dr. Pók Tamás dr.) Zöldveltelini 2005 (Artista széria)

2007.02.23. 18:32 - Műtannin

Kicsikét idegenszerű bor ez, drága magyar testvéreim, nemcsak azért, mert echte labanc fajtáról van szó, hanem inkább azért, mert ezt bírták ráálmodni a címkére monarchiáék: "Grüner Veltliner Artist Series 2005 Estate Bottled", ezúton is gratulálunk Grétsy László nevében, a francia és a spanyol követség helyében viszont tiltakoznánk, hogy eme nagy bornyelvek vajon miért estek ki a címkealkotói látókörből?

Kóstolási jegyzetünket ezúttal színesítjük a korszellem szellemében fogant szellemes videóban ekképpen:

Komolyra, közérdekűre fordítván: a labanc fajták iránti ellenszenvét úgy fejezte ki a kommunista rabigába görnyedt magyarság, hogy irtózatos szemétborokat készített zweigeltből, bläufrankischből, rizlingszilvániból (újabban Müller-Thurgau) és zöldvelteliniből egyaránt. Ezzel el is intézte őket jó időre.

De aztán lett német ajkú feltámadás. A zöldveltelini igen kitűnő fajta, Albert gazda tudna mesélni: ausztriai turnéin rendre elkápráztatják az asztali kategóriában ömlesztett, no name veltlinerek is, nem beszélve a komolyabb versenyzőkről.

A feudális reakció Peter Parkere nem kis kockázatot vállalt, amikor. Versenyezni a sógorokkal saját pályájukon.

Osztrák vonalakon kevésbé járatos, erősen (két s-sel) magorfikszált borbuziként elégedett vagyok az eredménnyel: lendületes, izgi, karakteres bor Pók Tamásé, nem olyan, mint más, mint Kucuk Balázs.

Már az illata is krémes valamit ígér. Mély virágillatok (sajna elég hülye vagyok a virágillatokhoz, meg nem mondom, melyekre hasonlít leginkább; jázminszerűt érzek, az biztos), almafavirág, frissen sült ostya, érintésnyi fahéj, szegfűszeg, nagyon kevéske csatornabüdös, ami ennyi virágillat szövegkörnyezetében kifejezetten kellemes izgalmat jelent.

Üde, friss karakterű bor, az illatban beígért krém mégis ott van a struktúrában, testesnek azért nem mondanám, közepes inkább, de nagyon arányos kis test ez. Savai szelídek-szolidak, visszafogottan játszanak, és nem vágtatnak elöl. Pedig 2005. Gyümölcsízeit túlérettt körte uralja. (Szinte ikrás.) Leheletnyi szénsav – jól is áll neki. A friss karakterhez képest meglepően hosszú.

Nagyon rendes kis berúgóbor ez, még izgalom is akad benne, és teljesen más ízvilág, mint a megszokott fehéreink. Jó vásár ezerhat körül. Laza 5 pont.

Címkék: 2005 ötpontos eger monarchia pók tamás zöldveltelini

21 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr4039341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

özv. Burgundi Sándorné 2007.02.23. 21:08:42

Nagyon jó a videó ! Egyfajta Al-Kaidába ojtott Gary Vaynerchuk ...

estbert 2007.02.24. 00:26:51

Még több ilyen videót!!!!! :)

egri Fehér 2007.02.24. 10:31:47

A videó tényleg király!

Viszont ühm-ühm: a kékfrankost labancozni... hááát elég véleményes. Bár, végülis a labancok a Habsburg-párti magyarok voltak, és ha feltesszük, hogy a kékfrankos magyar és Habsbrug-párti, akkor valóban labanc. No mindegy...

zoli 2007.02.24. 11:04:51

Néhány apró pontosítás: a rizlingszilváni nem osztrák fajta, hanem egy svájci által nemesített német. A "bläufrankisch" blaufränkisch.
Nyilván nem történelmi sérelmek miatt készültek szar borok az emlegetett fajtákból(kakukktojás a kf, az csak éppen annyira volt szar, mint a többi fajta), inkább szőlészeti okai vannak. A veltelininél és a zweigeltnél többet másik fajta nemigen tud teremni(egyesfüggönyön akár 10kg/tőke feletti átlag), ezt a komenizmus alatt egyszerűen nem lehetett figyelmen kívül hagyni, ráadásul növényvédelmük se a túlzottan költséges kategóriába tartozik.

egri Fehér: a kékfrankost bátran le lehet labancozni, hozzánk az ő közvetítésükkel került még a filoxéravész előtt(a napóleonos legenda itt el is bukott), az egy másik történet, hogy nálunk terem a legnagyobb felületetn...

franki 2007.02.24. 11:40:58

Kedves Zoli!

Cecius hegyén /anno/ monarchiai fajtagyűjteményben a Kékfrankos semilyen szinonímaként nem szerepelt.A filoxéra vész közeledtével,a Pozsonyból-Sopronba érkezett Vetter János /Sopron-Ruszt-Pozsonyi Borvidék!/alapította meg /Jánostelep/alany-oltványiskolát,járta a szőlőket ahol egy-egy családi parcella egy-egy fajtaváltozat volt. A legjobbnak tartott ültetvényekből szaporított. Ez a szaporítóanyagtelep ill. Vetter János hozta elő ezt a fajtát! /Történt már ilyen, gondolj a Királyleánykára!/
Az akkori borvidéken Sopron és Horitson volt az a két hely,ahol ezt a fajtát nagy léptékben eltelepítették!
Flandorfer Ignác soproni bor leltára /1883/azt igazolja, hogy míg a fehérboroknál jórészt fajta szerint elkülönülnek a borok /2500hl/ a vörösboroknál /4500hl/ez nem történt meg, tehát "kevert" ültetvények voltak.
Összegzésképpen kijelenthetjük, hogy a fajta Sopronból származik.A borvidéket Trianon szétszakította, az Osztrákok mindenhol azt hangoztatják, hogy ez az ő szőlőfajtájuk, mi meg azt írjuk könyveinkben, hogy az eredete tisztázatlan...Pedig az egész borvidék '920-ig Magyar volt!

franki 2007.02.24. 20:46:55

Kedves egri Fehér !
Valóban Labanc fajta a kékfrankos,mivel Sopon is az volt... Egyébként Vak Bottyán
hadai ostromolták is a várost,és a szüret időszakában azt az egyezség alapján felfüggesztették...De igazából a fajta Magyar-ahogy írod, mert Sopron is az...
Mivel a franciák szerint minden tőlük származik,a Kékfrankosról is olvasni olyan teóriát, hogy a Széchenyiek vittek ki e helyi fajtát, amelyet kint kereszteztek a Pinot-tal, majd visszahozták és szaporították azt...

Gyepmester · http://vakerda.blog.hu 2007.02.25. 07:12:52

Ide egy üveggel, megiszom izibe!
A labanc mindenit a borának...


Videó remek. :)

zoli 2007.02.25. 12:13:39

franki: Németh Márton írja: "Legtöbben osztrák fajtának tartják, bár ez bizonyítva nincs. Az igaz, hogy Ausztriából és Németországból terjedt el. Hozzánk Sopron vidékére a filoxéravész idején került"

Megmondom miért nehéz eset nálunk "felbukkannia" a kékfrankosnak. A keleti fajtacsoportba tartozik, így a nálunk elterjedt elsősorban pontuszi és akkorra már kis részben nyugati fajtacsoportok közül mind természetes hibridizáció vagy rügymutáció általi létrejötte után magán kellene viselnie eredetének ismertető jegyeit. Tehát a kékfrankos behurcolt fajta - előbb találod meg rokonait a Kaszpi-tenger környékén, mint nálunk - a kérdés annyi ki által?
Az általad említett királyleánykás példa azért is hibádzik, mert való igaz, hogy nálunk egy kertben találták meg és abból szaporították tovább, de már ismert volt az akkor már Romániához tartozó Erdélyből.

py 2007.02.25. 12:24:17

Az vajon több, mint városi legenda, hogy a zweigeltet nemesítő Herr Zweigelt nemzetiszocialista vonzalmai miatt a szőlőfajta jó darabig tiltólistán volt a vasfüggönyön inneni országokban?

franki 2007.02.25. 20:01:44

Kedves zoli!

Királyleánykát a Segesvár melletti Dánoson találták/ez a romániai szelekciók alapja/Német és Kriszten 1961-ben Barabás községben talált rá, majd 1963-ban honosította.Úgy gondolom, hogy mindkét hely házikert.A Kékfrankosnál igazából saját magadat cáfolod, mivel a convar. orientalis-subconvar. caspica itt közelebb van a földrajzi eredetéhez mint a tőlünk Ny.-ra lévő országok.De ez nem jó nyom!Hisz gondolj a Chasselas-ra, ami szintén convar. orientalis-subconvar.caspica és mégis Francia O.-ból terjedt el!
Viala-Vermorel/1901-1919/szerint a Kékfrankost még a XIX.sz. elején nem ismerték!Abban mindenki egyetért, hogy a filoxéra hozhatta elő e lappangó fajtát, a kérdés hogy hol?Tud-e valaki ilyen megnevezésű fajtát valahol az akkori olványiskolákban a sopronin kívül?Szerintem ez a perdöntő a fajta kialakulási helyével kapcsolatban, mivel a rügy, vagy az oltványok exportjánál a feltüntetett fajtaelnevezés maradt fenn más fajtáknál is, miért lett volna kivétel a Kékfrankos?

Művelődő 2007.02.25. 21:18:27

Nagyon tetszik franki és zoli diskurzusa,viszont a video nagyon gyenge.Vagy csak nem értem...

ödenburger 2007.02.25. 22:01:22

Kedves PY!

A tiltólista lehet hogy inkább "ejnye elvtársak, hát ezt ki meri felvállalni odafennt?" mentalitás volt inkább, de ami tény:

Dr Fritz Zweigelt (1888-1964) már a '38-as Anschluss előtt jóval illegális nemzetiszocialista volt. Rögtön az Anschluss után ő lett a Klosterneuburgi Borászati (meg gyümölcs és egyebek)Iskola igazgatója. Ez mind a mai napig az osztrák szőlészeti-borászati képzés fellegvára.(itt dolgozott ő már 1912 óta, 1922-ben nemesítette ki azt új fajtát, amit ő Rotburgernek nevezett, s csak halála után, kvázi -ej, zárjuk má le a múltat no- gondolattal 1975-ben nevezték el a fajtát zweigeltnek. Még később, 2002-ben, legmagasabb poltitikai támogatással Ausztriában megalapították a Dr. Fritz Zweigelt díjat)Az elődjét kényszernygdíjaztatta, és több helyen megjegyzik, hogy egy Josef Bauer nevű diákot, akivel vitába keveredett, elvitetett a Gestapo-val.
1945-ben aztán pályafutása-legalábbis igazgatóként- végetért.
Gonosz megjegyzésként tegyem rögtön hozzá, hogy ha ilyen következetesen elbántak volna az összes nácival, akkor ma nem lenne sem BMW, sem Siemens, sem Bayer, sem igen-igen sokminden a gazdaság, kultúra, művészet és egyház terén, s nemcsak Ausztriában és Németországban.

zoli 2007.02.26. 01:50:24

Királyleányka esetében én azt hittem Barabásra gondolsz. Azért nem tartottam jó párhuzamnak, mert visszaeredeztethető morfológiai bélyegek, illetve kialakulási hely szerint(Németh Márton a leánykára és a kövérre gyanakodott "szülőileg", legújabb genetikai vizsgálatok és a tudomány mai állása szerint leányka x mustos). Kékfrankos esetén ez nem megoldható.
Chasselas-ról azt tartják Kis-Ásziából, Konstantinápoly környékéről behurcolt fajta, állítólag spanyol útvonalon keresztül csak francia közreműködéssel és elnevezéssel(egy település neve Burgundiában) terjedt el.
Kérdés: akkor spanyol vagy francia-e a fajta avagy egyik sem?
Osztrák ampelográfia munkásságát nem ismerem különösebben, de van egy olyan sejtésem, merészség azt állítani, hogy ők nem tudnának korábbi adattal előrukkolni...

franki 2007.02.26. 17:21:46

Kedves Zoli!
A királyleánykát azért is gondoltam párhuzamnak, mert kialakulását természetes hibridizáció eredményezte.A Kékfrankos meg... sötétben tapogatódzás.A tudomány nem tudott /vagy nem akart/semmit megállapítani a termeszthető fajtává válásának helyéről.A sógorék "rároncsoltak" jól felfogott érdekből/ mi meg csak nézzük őket/. Közvetett bizonyítékok keresésével kellene mindezt kibogozni. Tény, hogy csak Burgenland volt a fajta tradicionális termesztési helye, az ottani szőlőket meg a soproni iskolából telepítették be. Szerintem a szőlőfajta ahhoz a közeghez köthető, ahol felismerve annak értékeit kicsiszlták. A Chasselas számomra francia, vagy pl. a Furmint magyar.Az interspecifikus fajtákra sem mondjuk hogy pl./vulgárisan/ amerikai-magyar , hanem ha itt nemesítették , magyar.

zoli 2007.02.26. 18:18:52

Ezesetben hasonlóképpen gondolkodunk.
Viszont ha a saszla francia és nem spanyol, akkor e gondolat mentén a kékfrankos osztrák.
(furmintra is sok a jelentkező:))

Krisztina (törölt) 2007.02.26. 19:29:10

A bort par napja kostoltam, igazan szepnek talaltatott, pozitiv csalodas zoldveltelini vonalon, de ez a video hogy jon ide? Remes.

franki 2007.02.26. 20:09:22

zoli !
Ezt aztán végképp nem értem! A saszlánál éppen arról írtam, hogy convar.orientalis-subconvar.caspica létére nem a keletkezésének, hanem az elterjesztésének a helye miatt tartjuk franciának, mint ahogy a Kékfrankos sem kaszpi. Korábban a szőlőfajta fogantatását tartottad mérvadónak, erre írtam példának a citált fajtát, hogy lám...Jól értem a logikát? Tehát azért osztrák, mert a magyaroknál keletkezett, de ők karolták fel?Ennek pontosan az ellentettje!Nálunk keletkezett, mi terjesztettük el!Ha a Chasselas-ra gondolsz a francia és az azzal határos svájci-francia gazdáknál alapbor e bor, úgy mint itthon a Kékfrankos.Most már végképp nem értem, milyen logika alapján ragaszkodsz az osztrák eredethez?A fajta keletkezése nem, elterjesztése nem,akkor mi a marketingen kívül?

zoli 2007.02.27. 00:47:33

Miért nem Ausztria a terjesztő? Sztem ők azok. Sőt, szerintem a keletkezés helye is(osztrák elmondás szerint már a XVIII. sz-ban ismert volt náluk).
A saszlás párhuzamban mi Svájc vagyunk, ahol a legnagyobb felületen termesztik.

Metzger 2007.02.27. 12:46:36

Urak,nekem a video nem jött be,valahogy ezzel nem kéne viccelni,mégha mint tudjuk divat is.Szar divat.
Dr.Pók uram zöldveltelinijéhez még nem volt szerencsém,biztos fel kellene vésnem restanciáim sorába,ha ezzel nem innám el a következő májamat is.
Én a kisöccsét kóstoltam,mondhatom igen nagy gyönyörűségemre.Bárhonnan jött a fajta,jól tette,hogy ideért.

franki 2007.02.27. 18:53:06

Kedves Zoli!
Pont erről van szó! Osztrák elmondás szerint! Ha ismerték az osztrákok , miért nincs jelen a bécsi fajtagyűjteményükben
1863-ban? A soproni oltványiskolából került elterjesztésre azokra az"ősi" osztrák területekre, amelyek nincs 100 éve, hogy az övék.Jelenleg is Burgenland a "Blaufrankischland".A terjesztésben, nemesítésben is a magyarok jártak elöl. Így került a csehekhez, szlovákokhoz,bulgárokhoz és a szovjetekhez./Ez nem biztos hogy öregbítette a fajta jó hírnevét, de tény./
A Fertő tó környékén minden bizonnyal a filoxéra előtt is termett e fajta, mert a szaporitásra alkalmas rügyet ott szedték.Egyébként ez tényleg izgalmas kérdés, hogy miért nem tartották fajta szerint nyílván a boraikat a kereskedők sem? Az lehet a válasz, hogy szinte nem is lehetet a filox. vész előtt nagyobb mennyiségben ilyen. XVIII. sz. közepi ruszti szüretelési módról olvastam, hogy egyazon ültetvényt, három eltérő időpontban szüreteltek.A soproniak pedig egyszer,mert ők azt mondták, hogy egyszerre érik a szőlőjük. Fajták tömege lehetett jelen ott- különböző családokhoz kötött ültetvényeken- ahol kétezer éven át monokultúrában szőlőt termesztettek!Ezért nem tarthatták fajta szerint nyílván a kereskedők a boraikat? Itt lehet találgatni, talán a szálvesszős fejművelés azonnali szaporítóanyagot adott, amivel az ültetvényeket gyorsan fajtaazonossá lehetett tenni, és ahány család, annyi szőlőfajta/eltúlozva/...Nehogy nekiálljak "kikutatni".
süti beállítások módosítása