Amikor először akadt az utamba komoly bordeaux-i – történetesen az 1995-ös Cos d'Estournel –, tüstént eldőlt, hogy muszáj szeretnem ezt a borvidéket. Ám az utóbbi években nem értek nagyszabású új impulzusok. Mígnem összejöttem a 2003-as Chateau Beychevelle-lel.
Bordeaux-i élmények voltak tehát bőven, egyrészt egy ideig szinte nem is hoztunk mást külhoni útjainkról, másrészt máshogyan is sikerült belekóstolnom a jóba – például a legendás Wein & Co-kompetíción, amelyen Solus schlägt Pétrus, minden árva Gere-drukker és sznob Gere-ellendrukker örömére –, idővel ellenben alábbhagyott a pörgés. A középpontba más került – Barolo, Chateauneuf-du-Pape, egyebek –, ami bordeaux-ival mégis megpróbálkoztunk, az meg nem ütött annyira. Persze két év alatt két pomeroli, a Mazeyres és a Beauregard így is megérdemelte a dicséretet.
De most itt van ez a 2003-as Saint Julien. A Chateau Beychevelle GCC ősidők óta, 4me Cru, ezen belül is a perspektivikusak között tartatik számon. Bónusz érdekesség, hogy a Tokaj–Hétszőlő testvérbirtoka ez, vagyis ugyanaz a tulajdonosuk: a Grands Millésimes de France biztosító. 74 hektár, régi kastély, koszerű elképzelések.
A 2003-as év Bordeaux-ban sem volt tipikus, sütött a nap hét ágra, nem esett eső hétszámra, ezért általában nem olyan borok termettek, mint máskor. Hanem vastagok, sűrűek és édesek, legalábbis ezt állítja a szakirodalom. Na, a Beychevelle, az pont nem ilyen. 53 százalék cabernet sauvignon, 34 százalék merlot, 8 százalék cabernet franc, 5 százalék petit verdot.
Gyönyörű gránátvörös. Illata egyszerűen lenyűgöző. Komplex a végtelenségig, tele mindenféle gyümölcsökkel, kifinomult animalitással, ásványossággal, pörkölési aromákkal. Feketeribizli, föld, tea. Mindez tökéletes egyensúlyban, már-már túlzott intenzitással. Ízben picit kevesebb: összetett, de nem annyira koncentrált. Persze szép és elegáns így is. Testben több mint közepes, nagynak nem mondanám, egészségesen besimult tannin, elegendő sav. Elegáns és dinamikus. Harmonikus, jól balanszírozott darab. Sehol semmi édesség: alkoholja mindössze 13-as, nagyon helyesen. Menet közben szépül és gazdagszik.
Egyszer csak elfogy, kár, hogy túl hamar. Kitűnő bor. Úgy kap igen erős 8 pontot – mérlegeltem, ne legyen-e több –, hogy orrban kilencet, szájban mondjuk hét és felet ér nálam. Harminc-egynéhány euróért vettem Bécsben. Best buy.
Utolsó kommentek