Jó látni, hogy Gál Tibor borászatában mennek a dolgok tovább, ahogyan kell, jönnek az újabb tételek, van invenció és energia, és van, ami folytatódik, felfűződik a hagyományokra mintegy. Ismert, kedvenc fajtáink egyikét, a pinot noirt az egri mester terjesztette el Magyarországon igazán – igen, tudom, hogy nem ő csinált belőle először bort, de akkor is –, majd ki is kristályosított valami saját stílust pillanatok alatt. Ifjabb Gál Tibor deklaráltan első bora pedig pontosan olyan, mintha az apja készítette volna.
Amikor először kóstoltam a szűztermésből szűrt Labirintos Pinot Noir 1999-est, nem nyűgözött le visszakézből. Emlékeim szerint túlontúl könnyednek és kevéssé komplexnek találtam. Hanem aztán összefutottam ezzel a 99-essel a következő években is többször, és szebb és szebb lett. A könnyed elegancia maradt, a rétegzettség kialakult.
Majd jöttek a következő évjáratok Labirintosai, amelyek mindig elődeik nyomdokaiban lépegettek. Esetleg sűrűségben és koncentráltságban gyarapodtak, de eleganciában és jól ihatóságban nem adták alább. Érdekes, Gálék dűlőszelektált pinot-i általában kevésbé tűntek meggyőzőnek, fajsúlyosnak, mármint nem a kerek címkés blendekhez, hanem a megcélzott szuperprémium kategóriában támasztható elvárásokhoz képest.
És most itt van ez a Gál Tibor Pinot Noir Selection Titi 2004. A becenév a címkén nekem nem tetszik – Hernyák Laci is jobb lenne Lászlónak –, de érteni vélem, mi indokolja. Végül is tolerálható. Legalább nem latin. A címke kerek, egyrészt, a bor a hátcímke szerint a legjobb tételek válogatása, másrészt, az ára a normál blendekéhez közelít, harmadrészt. Persze lehetséges, 2004 nem volt akkora év, hogy dűlős kistételeket vigyenek piacra. Hacsak nem cáfolnak a feltételezésemre később Gálék.
Sajátos szín. Különféle fények mellett különféle. Egyszer élénken világospirosas, másszor túltengenek benne a fajtához illő barnás reflexek. Illatában málna, kis füst és föld, édes árnyalatok. Szájban perfektül gálpinós. Közepes test, meleg karakter – noha az alkohol csak 13-as –, gyümölcsös, kávés. Hosszú, édeskés lecsengés, de nem gejl, ügyesen ellenpontozzák a savak. Két és fél éves kora ellenére picit kócosnak tűnik még, a harmónia talán odébb van. Az 5 és a 6 pont között kóvályog. Menet közben gazdagszik, megy felfele, animális hangulatok finomítják. Jó inni. Annyira, hogy néhány óra alatt nyakára is hágtam. Kell ennél több? 6 pont.
Utolsó kommentek