Kongratulálunk.
Orbitális nulla.

A kulináris élvezeteket kereső turisták talán jobb ha nem az ő boraik alapján képezik le a hazai "bortérkép" nevezetességeit...

Az a baj, hogy nagyon sokan maximum ezt a kategóriát ismerik meg és még mindig kevés a valóban értő borturista... De a Varga-borok még mindig jobb eset, mint a Koccintós vagy Mulatós borok, és van még lejjebb is...

Csakhogy a koccintósra nincs ráírva, hogy "minőségi".

Izé. Nekem Vargáék eléggé a bögyömben vannak az Egri Bikavér miatt, azonban ez a Csabagyöngye végülis egy iható, hibátlan bor (igaz, erénye se nagyon van), és ha Guiness-rekord, az még jobb, ugyanis legalább felteszi Magyarországot a bortérképre: a népek tudni fogják, hogy van nálunk bortermelés... Persze, ne az alap Varga-borokkal (és a hasonló, vagy még gyengébb minőségűekkel [mert akkor lenne itt Kánaán, ha Vargáék készítenék a legrosszabb borokat, komolyan!]) azonosítsák a magyar bort, de legalább tudják azt, hogy van itt is bortermelés. Ha nem tudják, Szepsyt sem fognak venni.

Ja, van lejjebb is... De borozni tán mégsem a sötétség birodalmába célszerű menni...

Akakrom mondani: kivéve ha vonzó borokkal teli pincéről van szó...

Legyen az övék az első bor. Na és? Nagy cucc, hiszen fel van tolva cukorral az a lőre.
Csak azt nem értem, hogy mire van ekkora a arcuk ezeknek a lúzereknek. Pont az ilyen borászatokkal van a probléma, akik a középszerűség mezsgyéjén, sőt inkább attól lefele vannak. Csak rontják a jó hírnevet. A Varga Pincészet egy fos.

Nem vagyok egy Varga pince fetisiszta, sőt... E hétvéhén épp lesz oly nagy szerencsém, hogy Kaló Imréhez és Orsolyáékhoz látogathatok el -de jó nekem :-) De ez a látatlanban fikázás azért nem tetszik. Miért baj, ha ők készítik az év első borát? Biztos fel van nyomva cukorral? Kóstoltátok már? Ha kipróbáltátok, oké a kritika, de addig ez rossz értelembe vett magyar virtus. Volt "szerencsém" 1-2 borához, elég volt 1 cl. De a kéknyelűje pl. teljesen iható volt. Annyit Varga is megérdemel, hogy teszt után ítéltessék. Ezek után várom a keresztre feszítésemet.

Ja-ja, ahogy ironman mondja, árnyaltabban fogalmazzatok. Vargáéknak a legtöbb bora szar, és a stílusuk is hagy maga után kivánnivalót, de ez a csabagyöngye pl. elég ihatóra sikerült tavaly (mondom ezt annak ellenére, hogy sokallottam annak idején a Bob által adott 3 pontot). És valóban meg lehet a bor chaptalizálva (vö. 16 mustfok), sőt szerintem savazva is, de ez ugye egyrészt legális (persze nem a jövő útja) és legalább sikerülni szokott ihatóra tunningolni. Ez pl. a Gacsó családnak nem nagyon szokott menni...

Általában minden korai fajta (Irsai, Muskotály, Csabagyöngye) "fel van tolva cukorral". Mivel ezeket a fajtákat nem lehet teljes érésben, magas mustfokkal szedni, mivel a cukorképződés során a savak "elégnének" (instabil, rövid, savgerinc nélküli széteső bor készülne), ezért ezeknél a fajtáknál nem optimális cukorszintnél, hanem a megfelelő savszintnél kell szüretelni, hogy jó bor készülhessen. A Csabagyöngyét 7-es savval és 16-os mustfokkal szedtük, ha tovább várunk a cukrosodásra, nem let volna elég a sav. Savpótlást nem alkalmazunk, mustot viszont javítunk, általában mustsűrítménnyel.

Jó bor így nem készülhet, maximum iható, de nem vagyok a dolog ellen és meg is fogom kóstolni hamarosan, a tavalyi egy közepes ivóbor volt.

Az eredményhez gratulálok.

Anno megkóstoltam a 2005-ös Csabagyöngyét.

Nagyon erősen szénsavas, habzóbor kategória volt. Amelyik borász ilyet kienged, ott nagyon nagy bajok vannak.
Azóta nem fogyasztom a Varga pincészet termékeit.

Igaz másét sem túl gyakran, általában a sajátomat.

Vargabalint:

A 2005-öst kóstoltam, olyan szénsavas volt majdnem mint a pezsgő, szerintem ilyet borász nem engedhet ki

Azt hiszem, a pezsgés nem feltétlenül csak a borász műve, hanem í forgalmazó is erősen sáros lehet. Téli emlékeimre alapozva nyáron vettem fröccsbornak interspáros Frittman Ezerjót. Nyitás után úgy pezsgett, hogy sima csapvízzel megcsináéhattam a hosszúlépést.

van egy barátom, Villányban borász, jó borász, nem a neve az érdekes, a mondása.
Divatba jöttek a száraz vörösös, rose és ilyen jellegű borok de én a félédeset, vagy félszárazat szeretem. Kérdem barátomat, mit kell tenni, ha én nem szeretem a divatos borokat, nekem nem jönnnek be a száraz fanyar borok. A válasz és a Varga borra is igaz: "Mindenki azt igya amit szeret, és ha neked a félédes jön be akkor fogyasszál azt!!"
Köznapi alkalmakkor szívesen fogyasztom a fenti pincészet Zweigelt borát, kellemes és jól esik, lehet jobban, mint egy Gere vagy egy Bock, pedig az is akad itthon a pincében az állványon.
Kinek a pap, kinek a papné, nekem a lánya. Az biztos, hogy kritikát mondani, messziről egy borról, amit nem is kóstolt a kritikus, nem sportszerű! Aki bort iszik és szereti a jó bort, az tudja azt is, hogy minden évben minden fajtának más-más bora lesz. Nincs két egyforma bor, a pudding próbája is az evés, a bor is kóstolva bírálható!!

Mindenki azt iszik, amit szeret (vagy képes megfizetni). Ízlések és pofonok... Nyilván azért nézik sokan Győzikét, meg Mónikát, mert azt szeretik... Sajna, a Varga borok is ott vannak. Ám szerencse, azért még van választási lehetőség.

RE: ediboy 2007.08.28. 20:55:21
A gyöngyözés szándékos, szerintünk jól áll neki, erősíti az üde, friss jelleget.

A Csabagyöngyével nem az a cél, hogy a világ legjobb borát készítsük el. Jelenleg nincs érlelés nélküli friss újbor a piacon (tudtommal), pedig a frissen kierjedt újborok kóstolása nagy esemény minden pincészetnél. A célunk az, hogy ezt az élményt bárki átélhesse. A gyorsaság azért fontos mert így már a budai várban megrendezett borfesztiválon és az áruházláncok szeptemberi szüreti akcióin már tudunk újbort kínálni a fogyasztóknak.
A rekord felállításától a bor jobb nem lesz, de ez egy jó játék, mindamellett, hogy elég kevés a "borrekord", a rekord jól kommunikálható és így népszerűsíthető az újborfogyasztás. Látjátok, még Gazda Albert is ír róla. A tavaly novemberi újborverseny //OFF: amin egy Irsaival aranyérmet szereztünk//, amin 140 bor indult kiváló pincészetektől nem nyerte el a figyelmét, a Guinness-ről viszont mindig ír. :-)))

A Varga pince egy életképes borászat , meg kell nézni az export számokat !!!
Nagyon sokan irigykednek a pincészetre , főleg a sikertelen , sznob törpeborászatok .....
Cserszegi óvszeres + egri fehér - szerintem ti vagytok a lúzerek....aki évi 10.000.000 palackot értékesít az nem igazán az !!!!

kleinrob:
hö?
1. pont én voltam az egyik, aki szerint árnyaltabban kéne fogalmazni Vargáékkal kapcsolatban (értsd: nem mindig csak szidni őket). Erre ezt kapom. Hát köszi.
2. Egyébként meg mi a nagyobb kihívás: évi 30 ezer 1000-1200-as átlag nettó palackáron, vagy évi 10 millió 150-200-as átlag nettó palackáron? Szerintem mindkettő nehéz, de Vargáék dolga még nehezebb lesz, ha a zemberek ugyanennyiért esetleg egy icipicivel jobbnak gondolt újvilágiakkal találkoznak...
3. Ki beszél itt sikertelen sznob törpeborászatokról, he?
4. Ne az legyen már a jó borász, aki sok bort ad el... Az a jó sales-es. Vargáék egyébként ügyesen csinálják a marketingjüket. Más kérdés, hogy néha picit pofátlanul... :)

Kleinrob összehasonlítása kítűnően helytálló. Ezentúl a solymári pék és az Auchan között is így fogok párhuzamot vonni.

Vargabalint! Erősen khm. Mi az, hogy érlelés nélküli újbor, ill. miféle egyedülállóságról van szó?

Illetve a gyöngyöző csabagyöngye is erősen plágiumszagú. Még régen a BB-nek volt egy ilyen slágergyanús terméke.

Kedves Kleinrob!

Beszéltek itt mindenről, exportról, számokról... Ez demagógia. Én egyáltalán nem vagyok irigy, viszont az az érzésem, hogy a Varga-féle borászatok csak az üzletet látják a borban, lélektelen, személytelen borokat gyártanak, mert sajnos ők csak gyártani tudják a bort. Igyál egyszer meg egy üveg jó bort. Igyál egy Bussayt, egy Jásdit, vagy egy vöröskét a Vincze Bélától! És majd látni fogod, hogy mi a különbség. A Bálintnak egyébként teljesen igaza van, ők egy profi üzleti vállalkozást csinálnak, kiváló a marketing, hangzatosak a reklámok, a boraik meg többnyire bénák. Igaz ami igaz viszont, hogy egész jó árakon kap érte valamit a fogyasztó. Végülis bort. Az ízlés az egy dolog, a minőség az meg egy másik.

kleinrob: kösz, hogy kiállsz melletünk, de a "lúzerezésbe" sztem nincs értelme belemenni, még a végén lezárják a hozzászólásokat (mint itt: alkoholista.blog.hu/2007/08/26/mindennapi_vorosborunk#comments)

Kiver a víz a lúzerezéstől meg a surmózástól (lásd: borravalo.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=23072 ). Miért nem ihat mindenki azt, amit akar?

zoli:
ilyen BB bor tudtommal most nincs, a CSGY egyből palackba kerül (műanyagdugóval) a szüret után 20-25 nappal és semmilyen érlelést nem kap. Más nulla-érlelésű fehér újborról nem tudok.

Vargáék kiváló üzletemberek, akik remekül kihasználják azt a helyzetet, hogy a fogyasztónak az olcsó tömegborra van igénye. Akinek nem kell, ne vegye meg, és ne irigykedjen. Mert bizony ebben az esetben a tömegbort a csúcsminőséghez hasonlítani szimpla irigység.

Vargabalint: Nincs már ilyen BB-termék vagy 20-30 éve, csak jelezni akartam, hogy nem ti találtátok fel a spanyolviaszt.
Nulla-érlelés? Ez mit jelent? Ha leerjedt a bor, kezelés és szűrés nélkül kerül talán a palackokba? Kétlem. Tehát gyakorlatilag ugyanúgy készül, mint oly sok másik újbor.

Nulla érlelés nem azt jelenti hogy elmaradnak a borkezelések(sőt, ilyenkor van rájuk szükség igazán), hanem azt hogy erjedés után szinte azonnal megy a palackba a bor, nem hagyják pihenni x ideig.

A nulla érlelés nem azt jelenti, hogy elmaradnak a borkezelések (sőt ilyenkor van nagy szükség a gondos borkezelésre), hanem azt, hogy erjedés után szinte azonnal megy a palackba a bor, nem érlelik x ideig

Engem a Varga (és a BB) borokban az zavar - "akik a középszerűség mezsgyéjén, sőt inkább attól lefele" egyensúlyoznak -, hogy iszonyatos palackszámaik okán elárasztják a magyar piacot és tele van pl. a főváros is olyan éttermekkel ahol ha minőségi bort kérsz Vargát és BB-t kapsz. Ha csak a hyperek alsó polcain figyelnének egy percig sem zavarnának, de eljutnak oda is ahol semmi keresnivalójuk.

Kérem az egyiket törölni, szórakozik a netem
thx

Valamelyik évben kóstoltam a nevezett bort, a száraz verzió egyszerü, de tiszta, korrekt és iható volt. Ennél többet nem is várnék el ennyiért, sőt.

Szerintem 10 millió nem iszonyatos palackszám, ez európai szinten egy közepes borászatnak felel meg.

Van egy fontos dolog, amiről sosem esik szó, amikor az ár-mennyiség-minőség háromszögről vitatkozunk: a szőlőről. Alapvetően a bor minőségét a szőlő határozza meg, ezen a borász már javítani keveset tud, viszont rontani annál inkább. Kiemelkedő minőségű, különleges bort csak kiváló adottságú dűlőről, némi terméskorlátozással termesztett szőlőből lehet készíteni. Ezeket a borokat lehet sztem 1.000-1.500 forinti bruttó polci áron értékesíteni. Ezeknek a dűlöknek a száma viszont véges, nem lehet több 5-6 ezer hektárnál Magyarországon. A többi szőlőültetvény - jó esetben - korrekt árutermelő szőlő termesztésére alkalmas, ezek a szőlők adják az alapot a megfizethető árú, megfelelő - de nem kugró - minőségű borokhoz, aminek persze nem csak a szőlőkínálata van meg alapanyagbázisként, hanem az emberek többsége is ezt az ár/minőség kategóriát kedveli. Lehet őket "surmózni", minket meg a piac elnyomó diktátorainak nevezni (jelenlegi részesedésnk piacvezetőként 5-6 %, hehe), de erre a kategóriára szükség van, ugyangy mint a csúcsborok szegmensére. Ha az összes ezer forint alatti borokat készítő pincészet holnaptól nem értékesítene, nem nagyon történne semmi a csúcsborok piacán ebben biztos vagyok. Szerintem az emberekre rá lehet bízni, hogy válasszanak.

A mónikás és győzikés hasonlatnál szerintem jobban bemutatja a helyezetet mondjuk egy Suzuki-Lexus hasonlat.

t f 1:
Jól szólsz, van hidegkezelés, szűrés stb. csak nem kerül még 1-2 hónapra sem acéltartályba.

Ugyan már!
Persze, hogy igyon mindenki azt amit akar. Akik a reflektorfénybe állnak, azokat viszont olykor megkarcolja a kritika, ennyi. Jó, a lúzerkedős dumát ezennel visszaszívom.
Engem az érdekelne, hogy jön-e majd egyszer egy olyan Varga bor, aminek egyénisége, arca van. Ami mondjuk egy kisebb, hozamkorlátozott ültetvényről jön le. Ha lesz ilyen, azt meg fogom kóstolni. Szerintem egyébként jó ellenpélda a Hilltop. Számtalan egyszerű borral vannak jelen, mégis van stílusuk. Mind a külcsíny, mind a belbecs rendben van. És vannak komolyabb boraik is.

Turkmenbasi!

Ez valós probléma, de hadd ne a Vargabor legyen a hibás, hogy az étterem vezetése ezeket a borokat akarja árulni. Azért bizony az étterem vezetése a hibás. Hogy nem ért hozzá, vagy így nagyobb a haszonkulcs, az mindegy.

Van ám ahol Jásdit tolnak folyóborként, csak keresni kell. (Meg persze van a legtöbb étterem, ahol minden aranyáron, és csak egész palackkal...az olyat nem szeretem)

Értem én ezt a vitát,de a felek elbeszélnek egymás mellett.Az viszont valóban ellentmondásos,hogy a tömegborokat készítő pincészet által kiírt bor fantázianév pályázaton többek között a " terroir " nevet díjazták.Melyik boron fog szerepelni ?

Évekkel ezelőtt vettünk egy aprócska Balaton-parti éjjel-nappaliban másfél literes palackba töltött A Ház bora márkanevű olaszrizlinget - nem volt más. Kellemes csalódást okozott (ár/érték arányával különösen nehéz lenne versenyezni), azóta nyaranta rendszeresen veszünk egy-két palackkal.
Lehet kövezni. :]

Akkor én is kötekszem kicsinyt.
Mi is készítünk Irsait.
Feltolás, letolás, +cukor és +sav nélkül, jól eltalált szüreti időponttal.
Az egyik legutóbbi rendezvényre (nem a Balatonnál!!!) nem tudtam eleget kivinni, mert a bor még egy évesen is tökéletesen tartja magát, a népek meg szeretik.
Pont.
Igaz, hogy ebből nem készültek palackmilliók, csak párezer, de azért engedtessék meg vitatkoznom: tényleg nem lehet hozzápiszka nélkül rendesen szüretelt Irsai Olivér szőlőből szép bort készíteni? Szerintem lehet. És ez most nem a borászat fényezése, ahol dolgozom, másnak is sikerüle korábban...

re: EGO
Savszintet még sosem emeltünk, de 16-os mustfok és 7-es sav esetén te mit tennél?

A Varga borok a közül már többet kostoltam és egyikben sem találtam hibát. Nagyon jó az ár /érték arányuk. Ha egy bor harmónikus azt már jóleső érzéssel meg lehet inni. Nem kell minden forgalomba kerülő bornak nehéznek testesnek lenni.Vannak borászok akik bevalják hogy javították a megtermelt szőlő parméterit hogy jobb bort tudjanak készíteni , és vannak akik titkolják

Kedves Varga úr!
Nem bántanám,mert Ön sem tett ilyet,a boraikat már csak külcsíny miatt sem vettem le polcokról soha.Előitéletes volnék.Vagymi.
Amivel itt nekem bajom van,hogy Ön az önmaga igazságához gyárt filozófiát,s maga lovát dicséri.Ami természetes.
A sikerei igazolnak egyféle rétegizlést,az már mindenki dolga,hogy hová teszi ezt.
Ne vegye sértésnek,de nekem továbbra ia a Tóth uram 99-s Bikavér válogatása a Bikavér.
G.Lóci, nagy b-vel.
Hiányzol.

lemaradt, a szeretettel:Benikuty

Kedves Benikuty, a külcsín nem ny-nyel írandó, bár nem te vagy az első, aki ezt tette. De ez nem is annyira érdekes.
Ami már inkább, hogy elég baj, ha előítélettel élsz, főleg, ha az már a szemedre is hat. Tudom, hogy az emberek nagyrészt szemmel vásárolnak - de leginkább akkor, ha nincsenek megfelelő ismereteik. Olyat azért még nem láttam, és szerintem Te sem így működsz, hogy valaki szeret egy bort, de nem veszi meg, mert nem tetszik a címkéje. A Varga borok megtalálták a piacukat, ezzel vitatkozni nem lehet. Ahol jó a marketing, ott a megjelenés pontosan tükrözi a céget és a fogyasztói célcsoportot, illeszkedik annak elvárásaihoz, és megmutatja, hogy mit várhatunk a palack tartalmától. Ha nincs összhang, akkor a fogyasztó csalódik. Negatívan vagy pozitívan. Ha pozitívan, akkor azért biztosan szebbnek látja utána a csomagolást is :) Mindenesetre én láttam már nagyon ízlésesen, mutatósan csomagolt Varga bort, ami nyilván nem az alsó kategóriás termékük volt, de nem kóstoltam. Talán még soha egy borukat sem kóstoltam. Pótolni fogom, ígérem, mert már tényleg kíváncsi vagyok. Mindenesetre csomagolás alapján ítélni egyelőre nem túl szerencsés a magyar piacon, mert az említett összhangot még kevesen találták meg.
Bikavér kérdésben pedig már annyi vita volt, nem is szeretnék újat nyitni. Szerintem ha egy nagy cég (főleg, ha nem egri vagy szekszárdi) csak akkor készít saját bikavért, ha a márkanevet akarja kihasználni a forgalma növelésére. Nem hiszem, hogy erre szükség van, főleg azért, mert ezek a cégek általában abszolút alsó kategóriás bikavéreket állítanak elő (tisztelet a kivételnek, bár most egy sem jut eszembe hirtelen), és szeritnem ez senkinek nem tesz jót. Leginkább a bikavérnek mint borfajtának nem. Van egy minőségi szint, ami alá nem szabadna menni, de ez az én véleményem. Nemrég egyik nagynevű borászunk azt mondta: a bikavérnek egy jól iható, mindennapi bornak kell lennie, mert eredetileg is erre találták ki. De a minősége meg kell, hogy legyen, mert különben legyen csak egy sima küvé. Ezzel a véleménnyel egyet tudok érteni, csak az a baj, hogy a minimum minőségi szintet mindenki máshova teszi. Hiába a borvidéki szabályozás, hiába az OBI, bizony vannak nagyon rossz bikavérek is.
Amúgy a bikavért meg akkor kell nagybetűvel írni, ha a bor neve, nem a fajtáját jelöli (mint pl. a küvé).

Szerintem kár ezen ennyit rágódni.
Mindenki olyan bort iszik, amilyet akar; a Varga-féle középszerű tömegbor-pincészeteknél engem sokkal jobban zavar, hogy pl. Budapesten alig van olyan kocsma, ahol bort (szőlőből készültet) lehet kapni.
Szerintem ez a "nemzetközi siker" inkább jót tesz, mint árt nekünk, bár a siker legnagyobb részben a magyar szőlőnemesítőknek köszönhető.
Ezzel együtt a Csabagyöngye eleve nem minőségi fajta, jó bort szerintem eleve a szeptember végétől érett (a hűvös őszi éjszakák miatt el nem bomló savú, és a hosszú tenyészidő miatt eleve több ízanyagot magába szívó) szőlőből lehet készíteni. Az összes hagyományos fajtánk későn érik, szerintem nem véletlenül.

Én mindenesetre a Varga Kft-nek gratulálok a rekordhoz, és biztosan meg fogom kóstolni a száraz Csabagyöngyét idén, mert tavaly is teljesen iható volt a maga kategóriájában.

Nekem eddig, azok közül, ami kóstoltam tőlük, a "Royal Badacsony Nemes Rizling" ízlett leginkább, simán megéri a 650-700 forintot, sokkal gyengébb 3000 forint körüli bort is ittam már, mint az volt.

A csomagolásról meg csak annyit, hogy pár bejegyzéssel korábban itt a műv.alkeszen, egy szinte ismeretlen badacsonyi pincészet olaszrizlingjéről írta Alföldi merlot, hogy szánalmas a grafika a címkén a bor mégis pazar.

Sziasztok,

Általánosságban azt az elvet osztom, hogy egy gyengébb minőségű terméknek is van helye a piacon, feltéve, hogy a fogyasztók képesek ezt az alacsonyabb minőséget vásárlás előtt azonosítani és a termék ára is arányban van a minőséggel. Vagyis, sz@rt ocsóért, ez is lehet tisztességes.

Borban egy picit annyiban vitatkoznék magammal, hogy sajnos az átlag (és ugye ez fogalmilag a legnagyobb csoportot jelenti) fogyasztó nem abban szocializálódott (bocsi a szóért), hogy bor és bor között különbséget tegyen. Ráadásul az olyan egyszerű összevetési ismérvek is hiányoznak a bornál, mint a légzsákok száma, vagy No Frost funkció. Tehát, a fogyasztó nem hagyatkozhat másra, mint amit a marketinges elé tesz: brand-et, nagy nevet, Év borászát, Guinness-rekordot. Ez alapján fog dönteni. Na én itt látom Magyarország legkedveltebb pincészetének a feleléségét.

Üdv:
egy

Kedves Varga Bálint !!!
Csak így tovább !!!! egy-két emberke mit ír/mond Önökről az nem fontos !!!!
Önök nagyon ügyesek , ezt irigylik nagyon sokan .....
Kedves CserszegiÓvszeres ! Nagyon nem ért a borhoz , az aki Vargát ezekhez a borászatokhoz hasonlítja....ittam Bussayt, Jásdit, Vincze borát .... nem vagyok elájulva ....főleg a Vincétől....( megvett két-három aranyérmet egy díjszervező francia cégtől és ennyi....mindenki elájult ) .
Egerben a Vili papa , GIA , Buttler vöröse az igazi...
De ez mind ízlés kérdése.....

"megvett két - három aranyérmet egy díjszervező francia cégtől és ennyi....mindenki elájult"... Kedves Kleinrob! Kérlek, hozd tudomásunkra, hogy honnan származik ez az információd? Nem mintha a bor minőségéval kapcsolatban ez bármit számítana. Köszi, pincsi

Én személy szerint szarok az érmekre...nem ez az értékmérő a boroknál és borászoknál de azért nem ártana a pincészeteket a helyükön kezelni, lehet szeretni a Trabantot de azért az nem BMW...

"Savszintet még sosem emeltünk, de 16-os mustfok és 7-es sav esetén te mit tennél?"
Mondjuk eladnám a csabagyöngyét csemegeszőlőnek, mivelhogy az is...

Kedves Kleinrob!

Én sajnos- ellentétben bizonyára Veled- a borhoz csak kevéssé értő ember vagyok, mondom mégegyszer tán hozzád képest. Viszont nem tudom miért ez a személyes hangvétel. Kár belemenni abba, hogy ki a nagyobb borszakértő, mert egyikünk sem nagy szakértő. Viszont én saját magam művelem a birtokomat, és tudom, hogy ez mennyi munka. Ezért nagyon értékelem azt aki igazán jó borokat készít. Sokféle bort kóstoltam és kóstolok manapség is. Szóval nem vagyok nagy szakértő ez biztos, de már el tudom dönetni, hogy minőségi bor és kevésbé minőségi bor között mi a különbség. A Vargáékra vonatkozó meglátásaim csupán az én egyéni ízlésemet tükrözik. Azzal nem kívánok vitába szállni, hogy te egy Bussayt, vagy egy Vargat tartasz-e jobbnak, hiszen ez a te ízlésed. De tudod, amikor én(igaz csak akcióban)1200 pénzért levehetek egy Esküvé-t a polcról, valahogy eszembe sem jut a Vargabor... Amúgy egy-két ellenpéldától eltekintve, nem is hiszek abban, hogy ipari méretű körülmények között születhetnek igazán jó borok. Úgy látom, hogy a kézműves-jellegű borászatok sajátja ez inkább.

Kedves Defter,nagyon nem értettél meg.
Mindegy. Vár a halpaprikás...
A Bikavér afféle brand name,szerintem nagy b dukál neki.

Kedves Cserszegi Óvszeres!

Holott a témával kapcsolatban többnyire egyetértünk, a mennyiség és minőség közti meglátásoddal vitatkoznék egy kicsit.

Létezik-e kiemelkedő minőség ipari körülmények között? Szerintem mindenképpen. Abba most ne menjünk bele, hogy hol kezdődik az ipari termelés (Magyarországon hol és mondjuk Ausztráliában hol), mert szerintem ez egyébként sem méretfüggő. Ha egy borászat pár száz hektáron rendelkezik azokkal a feltételekkel - és ami fontosabb - szándékkal, hogy a minőséget szem előtt tartva odafigyeljen az egyes dűlőkben, sorokban, hordókban rejlő részletekre, akkor minden a helyén van. Nem könnyű, de nemzetözi - és már pár hazai - példák sora igazolja, hogy lehetséges. Persze ez nem összevethető azzal a kézműves "műgonddal", amivel mondjuk Szepsy mester a lóval szántott sorokban fürtöt válogat. Ha őszinték vagyunk ugyanakkor, a magyar kézműves mesterek borai igazából nem is nagyon léteznek, hisz, olyan kis tétel van 1-1-ből (néha az is elkel még a szüret előtt), hogy sokszor képtelenség hozzájutni.

Kedves Cserszegi Óvszeres!

Holott a témával kapcsolatban többnyire egyetértünk, a mennyiség és minőség közti meglátásoddal vitatkoznék egy kicsit.

Létezik-e kiemelkedő minőség ipari körülmények között? Szerintem mindenképpen. Abba most ne menjünk bele, hogy hol kezdődik az ipari termelés (Magyarországon hol és mondjuk Ausztráliában hol), mert szerintem ez egyébként sem méretfüggő. Ha egy borászat pár száz hektáron rendelkezik azokkal a feltételekkel - és ami fontosabb - szándékkal, hogy a minőséget szem előtt tartva odafigyeljen az egyes dűlőkben, sorokban, hordókban rejlő részletekre, akkor minden a helyén van. Nem könnyű, de nemzetközi - és már pár hazai - példák sora igazolja, hogy lehetséges. Persze ez nem összevethető azzal a kézműves "műgonddal", amivel mondjuk Szepsy mester a lóval szántott sorokban fürtöt válogat. Ha őszinték vagyunk ugyanakkor, a magyar kézműves mesterek borai igazából nem is nagyon léteznek, hisz, olyan kis tétel van 1-1-ből (néha az is elkel még a szüret előtt), hogy sokszor képtelenség hozzájutni.

Isten tartsa meg nekünk ezeket az embereket! DE, szerintem a magyar borkultúrának nagyon jót tenne egy pár erős nagybirtok (felelős, minőségi szemlélettel). Olyan biztos hátterű pincészetekre gondolok, ahol, a terület nagysága révén komoly hozamkorlátozással is biztosítható az export-és belföld-képes mennyiség, ahol adottak a technikai feltételek, hogy a borász szabadon alkothasson, ahol a bor akkor kerülhet a piacra, amikor arra kész, stb.

És mi legyen a rekorder „kabagyöngyével”? Hát, kívánom „Magyarország Leggyorsabb Borásza 2007”-nek, hogy pár éven belül így kezdődjön az Alkoholista cikk: „Tényleg kellemetlen már megint dicsérni Vargáékat… Addig viszont, kezdje el inni a világ leggyorsabb borát, mert minden megivott palackkal megment egy lelket a minőségi borivók táborának…

Üdv.:

egy

Kedves Cserszegi Óvszeres!

Holott a témával kapcsolatban többnyire egyetértünk, a mennyiség és minőség közti meglátásoddal vitatkoznék egy kicsit.

Létezik-e kiemelkedő minőség ipari körülmények között? Szerintem mindenképpen. Abba most ne menjünk bele, hogy hol kezdődik az ipari termelés (Magyarországon hol és mondjuk Ausztráliában hol), mert szerintem ez egyébként sem méretfüggő. Ha egy borászat pár száz hektáron rendelkezik azokkal a feltételekkel - és ami fontosabb - szándékkal, hogy a minőséget szem előtt tartva odafigyeljen az egyes dűlőkben, sorokban, hordókban rejlő részletekre, akkor minden a helyén van. Nem könnyű, de nemzetközi - és már pár hazai - példák sora igazolja, hogy lehetséges. Persze ez nem összevethető azzal a kézműves "műgonddal", amivel mondjuk Szepsy mester a lóval szántott sorokban fürtöt válogat. Ha őszinték vagyunk ugyanakkor, a magyar kézműves mesterek borai igazából nem is nagyon léteznek, hisz, olyan kis tétel van 1-1-ből (néha az is elkel még a szüret előtt), hogy sokszor képtelenség hozzájutni.

Isten tartsa meg nekünk ezeket az embereket! DE, szerintem a magyar borkultúrának nagyon jót tenne egy pár erős nagybirtok (felelős, minőségi szemlélettel). Olyan biztos hátterű pincészetekre gondolok, ahol, a terület nagysága révén komoly hozamkorlátozással is biztosítható az export-és belföld-képes mennyiség, ahol adottak a technikai feltételek, hogy a borász szabadon alkothasson, ahol a bor akkor kerülhet a piacra, amikor arra kész, stb.

És mi legyen a rekorder „kabagyöngyével”? Hát, kívánom „Magyarország Leggyorsabb Borásza 2007”-nek, hogy pár éven belül így kezdődjön az Alkoholista cikk: „Tényleg kellemetlen már megint dicsérni Vargáékat… Addig viszont, kezdje el inni a világ leggyorsabb borát, mert minden megivott palackkal megment egy lelket a minőségi borivók táborának…

Üdv.:

egy

bocs

... elég elgondolkodtató beszélgetés ez,amit most itt végigolvastam. Ha sorba nézem ezt a bort, akkor valóban ott kezdődik, hogy a Csabagyöngyét én is csemegeszőlőnek tanultam. Borkészítésre kevésbé alkalmas, ám a mellékelt ábra mutatja, hogy bármi lehet. Vargáék évek óta készítik ezt a bort, és amikor először megláttam, jól el is képedtem. Megkóstoltam aztán, és továbbléptem felette. Ha a Vargáék fejével gondolkodunk, akkor egyrészt egy igen hamar megforduló befektetés. (Máramennyire mondjuk a hiperek fizetnek, meg az nagykerek). De mondjuk rá, ez a bor egy erősen üzleti vállalkozás, amit marketinggel próbálnak sikeressé tenni évek óta. Azt mondom, okosan. Ha a bor oldarálól nézzük, akkor itt olvastam, hogy páran megkóstolták, és belefért az egyszer iható, ennyi pízért korrekt kategóriába. És egészen biztos vagyok benne, hogy a célközönség meg ládaszám veszi, mert a buliba, a kerti partira nagyon is megfelel. Én nem tartom magam óriási borszakértőnek, csak tudok egy-két dolgot a borokról. Szerintem ennek a bornak az a dolga, hogy hamar elfogyjon és pont meg legyen elégedve vele a célközönség... A csomó 'vájtnyelvű' kritizáló sosem lesz megelégedve úgysem semmivel. De tény, hogy igenis a tétel nagyrésze gazdára talál. Nézzük megint más szemszögből. Gratula egyébként a Rekordhoz. Annyi agyament ötlet működik, ez még nem is a legrosszabb. Mindenesetre, ha belegondolunk abba, hogy pl ugye a franciákak volt egy nem túl jó területük és azon egy nem túl jó bort adó szőlő, ezért kitalálták és a világban jól megmarketingelék a Beaujolais Nuovo-t, és lám-lám... mit tesz a marketing, a sznobizmus és a szájról szájra terjedő reklám?!... mert azért be kell vallani, hogy a 'vájtnyelvűek' annyira roppant iható beaujolais nuovo-val még nem találkoztak. De inni kell, ha itt van, mert ugye... Szóval egyáltalán nem látom a Varga Csabagyöngyének rossz oldalát. Külföld felé sem, ugyanis a bor korrekt. Ennél vannak rettenetesebb borok is jóval drágábban, ez legalább szőlőből készült. Ez a bor pont az, aminek készült, és nem akar versenyezni sem Szepsyvel, sem másokkal... nem erre hivatott, és nincs is értelme. Kritikusnak meg lehet lenni. Én most nem vagyok az... :-)

Annak idején 2002 tájékán "világosodtam meg", akkor kezdtem el keresni, kóstolni a _valóban_ minőségi borokat. Azelőtt megittam én majdnem mindent, BB-t, Egervint és a többit... Igaz, diák lévén nem is volt saját keresetem, amiből vehettem volna jó borokat. Az első törés, a legfontosabb mérföldkő a Hilltop pincéjében történt, ahol egy borkóstoló alkalmával belecsöppentem a jóba. Nem is tudom már, miket kóstoltam, cserszegi, sauvignon blanc, chardonnay, tán cabfranc is volt... A második rá pár hónapra, amikor megismerkedtem egy Vylyanhoz közel álló szakmabelivel, és ezzel együtt a Vylyan márkanévvel, és az ő '99-es cabsavjával. Akkoriban még erősen dúlt a barrique őrület, bár már lecsengőben, de akkor még tetszett nekem ez a rátapad minden a fogamra érzés. A későbbi boraik viszont megmutatták, hogy van ám itt potenciál és brutális minőség. De a lényeg, ahová ki akartam lyukadni, hogy a villányi borok révén eljutottam egy másik sokat szidott céghez, Csányi úr birodalmához. Igen, a Teleki, és nem a bank. Eddig sem kis méretű birtokról volt szó, de asszem a Teleki még a Hilltopnál is nagyobb, de szóljatok, ha tévedek. Mégis, a méretéhez képest is tud meglepően jó borokat csinálni. Bár nem kóstoltam végig a teljes palettát, a kevésbé jó minőségű borait is bátran meg lehet inni. És itt jön a képbe a Varga, akinek megkóstoltam néhány borát. Legalább 10-15 üveggel megittunk a zenekarom próbáin, és bár nem voltunk lenyűgözve, de a még-éppen-iható kategóriát megütötte. Azonban nem sokkal drágábban lehet hozzájutni a Teleki borokhoz (csak épp a közeli boltban nem volt), amiknek a legalja is jobb, mint a Vargából eddig próbált legjobb. Viszont van, aki még azt a két-háromszáz forint pluszt sem tudja kifizetni. Tapasztalom ezt, amikor bevásárlóközpontban ténfergek, és lesem a boros polcokat, hogy emberek nem tudják kiadni azt az 1000Ft-ot sem, hogy legalább egy jól iható bort tegyenek az asztalra, de dícséretes, hogy mégis bort, és nem Arany Ászokat vagy Dankó Pistát. Sajnos ma Magyarországon nem akkora a kánaán, hogy bárki megvehesse a legjobb borokat, és itt van szerepe a Vargának, mert legalább a még-éppen-iható kategória mégsem az ihatatlanul fos Promontobor és társai. A rekordhoz meg annyit fűznék, hogy az az ember, aki külföldön a Guiness rekord kapcsán fog bort vásárolni, hozzáteszem, Vargát, amúgy sem venne meg ennél jobb minőséget, mert azt kétlem, hogy egy igényesebb borissza azon túl, hogy esetleg kíváncsi, mégis, milyen lehet ez a rekorder bor, jószívvel döntene egy ilyen rekord miatt az említett újbor mellett, amikor az ebédhez keresi a megfelelő itókát. Nem hiszem, hogy emiatt félnivalója lenne a magyar borászatnak, merthogy lejáratja egy mennyiségi termelést folytató cég bora.

Remélem, lejött, amit ki akartam az egészből hozni.

Azt hiszem, a végére azért szépen letisztult a kép, vagyis hogy ennek a rekordnak elsősorban marketing jelentősége van, borászatilag pedig nagyjából éppen annyi van benne, amennyit várni lehet egy primőr bortól.
Nem kell szeretni Vargáékat, szerintem jól megvannak ők az itteni társaság ajnározása nélkül is, nem is nekünk készítik a boraikat. Leszólni viszont nem kell őket, mert amit csinálnak, abban azért profik.
Én könnyen (bár azért csak mértékkel) vagyok "sznob", a legjobb pincékbe járhatok, alig költök borra, mégis kincseim vannak. De tudom, hogy ez kivételes helyzet, és próbálok nyitott maradni mindenre, és a kóstolt borokat a megfelelő helyükön értékelni. Így kedvelem pl. a Kute Muscat Ottoneljét is (bár ez biztosan sokak szemöldökét ráncba húzza), mert anyukám is kedveli, és otthon időnként az kerül az asztalra. Nem zavar, megfelelő étel mellé teljesen rendben van. Ha valaki tartja magát az "egészséges mennyiség" fogyasztásához, akkor azért nem igazán tudja folyamatosan finanszírozni az 1000 feletti borokat, vagyis meg kell találni az olcsóbb kategóriában az ihatóakat. Erre jók a Varga borok is, vagy egy szinttel feljebb a Hilltop bizonyos borai, stb. Erre vannak. Szerintem jól van ez így. Az újbor kérdés meg úgyis szezonális, igya mindenki, akinek kedve van hozzá, úgysem teheti sokáig, csak majd jövőre újra. Éppen ezért nem kell sokat várni tőle, meg leszólni sem.
A marketingben meg épp az a jó, hogy aki kreatív, jó ötletekkel áll elő, az növelni tudja a forgalmát. Erről szól a világ. Mindenki ebből próbál megélni. Vargáéknal pedig jó a marketing. Kevés borászat van, amelyikről állandóan hallani lehet. Örüljünk, hogy valakinek ez fontos, mert a többiek előbb utóbb követik majd a példát (pl. a Vylyan már nagy léptekkel halad is ezen az úton).
Azért is fontos ez, mert sajnos a tényleg minőségi bort készítő borászok azt hiszik, a jó bornak tényleg nem kell végér. Hát bizony nem így van. A Guinness-rekord pedig azért olyan jó marketing fogás, mert nehéz másolni. Míg egy borverseny díjazottjából van 50, addig ebből csak egy. Az előzőnek éppen ezért értékes se nagyon van már, itt is sokszor elhangzanak negatív megjegyzések a témában. Szóval nem kell megint az előítélettel jönni, hanem látni kell a mögöttes dolgokat.

Beni, szerintem értettelek. A bikavér - Bikavér dolgot is, épp ezért írtam, hogy nem mindegy, hogy a bor nevéről, (értsd: márkájáról, ami a nevében is megjelenik) van szó, vagy csak a fajtájáról (értsd: speciális feltételeknek megfelelő küvé). Megértjük azért mi egymást szerintem, csak néha nem úgy tűnik :)
Na jó, előítéletekben nem annyira.

Kedves Egy!

Legyen igazad!

Amúgy már tényleg nem akarom tovább nyújtani ezt a témát, csak miközben épp "önológia-önvizsgálatot" tartottam magamban, rájöttem, hogy miért is van nekem herótom a Vargáéktól. Szóval amitől fázom: Édes Merlot, Félédes Szürkebarát, Félédes Kékfrankos, és lehetne még sorolni... Szóval sajna rájöttem, hogy ez az oka a kedvezőtlen hozzáállásomnak. A műborok. (Tudom, szőlőből van, bla, bla, de akkor is.) De a vicc az egészben, hogy annyira felcsigázott ez a Csaba Gyöngye dolog, hogy ma veszek egy palackkal. Szóval el kell ismernem, bormarketingben a Vargáék vezetnek.

Csak a tisztánlátás érdekében: a Csabagyöngye úgynevezett kettős hasznosítású szőlő. Ami azt jelenti, hogy felhasználható csemegeszőlőként és borszőlőként egyaránt.

Az én látásom pedig pont oly eredménnyel tisztul az utóbbi években, hogy bármi, ami állítólag két dologra egyaránt alkalmas, az valójában egyikre sem igazán. Természetesen a Csabagyöngye _felhasználható_ mint szinte minden, amiben van annyi cukor, hogy megerjedjen. És a végeredményt, mivel az alapanyag szőlő, nyilván bornak kell nevezni. Én pedig szívesen megeszem bármelyik spéci borszőlőt gyümölcsként is. Akkor minden szőlő kettős hasznosítású. Sőt, a törkölypálesz miatt legalább háromszoros. De, ha hozzáveszem a Fruit Cafe-t, aminek egyik fő alkotója a szőlőmag, akkor már négyszeres.


Ha jól emlékszem, valami kozmetikumban is van szőlőmagolaj, vagy mi.

Bakker, csak be kell íratkoznom a bölcsészkarra, hogy még okosabb legyek :))

Gyerekek! Végig olvastam ezt a hozzászólás sort, mert engem is bosszantanak a Varga borok. Azt mondom a helyükre kerültek, de ebben mégis az a szomorú, hogy nálunk ilyen A Ház bora. Ihatatlan kénes szar, hogy kibírja egy-két hónapig. Szoktam bringázni a Balaton körül. A múltkor Alsóörsön megálltunk enni. Jobb híján Varga A Ház borát kértünk. Más nem volt. Az étek isteni a volt, a bor meg csak úgy csúszott le, hogy az egy decire kértünk négy deci szódát. Még szerencse mert meleg volt.b A bringán kiizzadtuk - a kénnel együtt. Ennél 100X jobb Feind másfél literese amit a Nemzeti Színházban egy előadás szünetében ittam. Az legalább tisztességes, nem ígér többet annál, mint amit tud. Lehet ám úgymond minőségi tömegbort is előállítani. Ezt a Vargáék - piaci részesedés ide vagy oda - még nem taulták meg. Ráadásul ez a Bálint gyerek nem kicsit cinikus. A nyáron Balatonbogláron voltam a borfesztiválon. Ott kisebb borászatok vezetői panaszkodtak - akik igen tisztességes borokat tesznek az asztalra -, hogy a Varga ide jár szőlőt vásárolni és aztán elárasztja lőrével a népet. Erről ennyit. A marketing fogáskban jó. Aki ezt beszopja, az meg is érdemli. Sajonos a magyar nép többsége tényleg Győzike színvonalon él. Az agyát kint hagyja a spájzban miközben behozza a lőrét, amivel túléli az estét. Talán nem erre kellene rászoktatni a népet...

Én is végigrágtam újra az egészet. Nekem volt alkalmam többször is Varga bort kóstolni (Chardonnay - 2004 asszem) mivel kedvenc kiskocsmámban sajnos csak az ő boraik vannak ezért ezt isszuk fröccsnek.
Úgyhogy nekem senki ne próbáljon meg lukat beszélni a hasamba (megteszi azt a boruk:), hogy a Varga borok ár-érték aránya jó. A túrót! Ugyanennyiért sokkal jobb borokat lehet venni kimérve. Tudom a palackozás meg a címke nomeg a lehengerlő marketing mind-mind olyan pluszköltség ami megjelenik az árban, de ez nem az én gondom.
Uff.