Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Karón vaktyúk

Zweigeltek – Ráspi, Lővér és Orsolya Pince

2007.09.23. 20:07 - alföldi merlot

A téeszéra kékszőlősztahanovja, amely termésátlagával minden más fajtát porba alázott, ma csontváz a szekrényben, a család titkolt szégyene. Hiába van hiteles anyakönyvi kivonata – kékfrankosból és szentlőrincből hegesztette dr. Fritz Zweigelt 1922-ben –, nálunk mégis csak egy kivert korcs. A boldog Ausztriában viszont a legnagyobb termőterületű vörös, rangos és drága küvék alapja, és mivel az osztrák bor szekerét egyre több globális borguru tolja, valószínűleg a zweigelt sem menekülhet a 15 perc hírnévtől. Nálunk egy kézen össze lehet számolni a fajtával komolyan foglalkozó borászokat, de legalább a névsor reménykeltő. A mai poszt alanyai – Ráspi, Lővér és Orsolya Pince – is jól csengő nevek.

Nem így terveztem, de ez a kóstoló fájó tanulságokkal volt terhes. Néhány hete jártam az Orsolya Pincénél, és azóta én is a hozsánnakórust erősítem. Ilyen széles és egyenletesen magas színvonalú szortimenttel talán még soha nem találkoztam. És a kóstolás közben egy már-már művészi elhivatottságú és igényességű hozzáállással ismerkedtem meg, amely messze túlmutat a pince jelenlegi ismertségén, rangján. Én már az első három dűlőszelektált leánykánál levitáltam, és a lábam utána sem ért földet. Mivel Orsolyáék iránt így friss és még feldolgozatlan elfogultság támadt bennem – Ráspi és a Lővér Pince pedig szakállas kedvenceim –, nem volt más választásom, mint vakon kóstolni.

Már az első bornál kiszúrtam, hogy ez a Ráspi – a szín, a sajátos ásványos jegyek, a textúra, a savak hamar elárulták. Aztán a harmadiknál újra felismertem Ráspit, ezúttal nagyobb koncentrációval, magasabb alkohollal és nagyobb mélységgel. A második a maga technokolszagával, kilógó alkoholjával és vaskos, rendezetlen struktúrájával labdába sem rugott a két „ráspi” mellett. Mivel nem vagyok róla meggyőződve, hogy a terroir túléli a technológiát, és tudom, hogy a Lővér Pince zweigeltje alig ezer fölötti bor, arra számítottam, hogy az első lesz a Ráspi, a harmadik a radikális hozamkorlátozással élő és egyébként Ráspi-rajongó Orsolya-házaspár műve, míg a második az egyenetlenül beérett szőlőt menteni próbáló Lővér. A találati arányom háromból semmi.

Lővér Pince Soproni Zweigelt 2006

Viszonylag világos árnyalat. Tipikus Ráspi-illat: sós, cseresznyés, rumos diós. Kóstolva finom, tiszta, harmonikus. Enyhén édes, de a jó ízlés határain belül. Érdekes játék a sós-minerális és a gyümölcsös-édes áramlat között. Közepes test. A lecsengésben dúsan árad a fehér bors. Könnyed, jó ivású, de tartalmas bor, izgalmas terroirjegyekkel, fűszerekkel. A 2004-es Ráspi Zweigelt szintjét nem éri el, de szép és egyedi.

Valahogy így szóltak a jegyzeteim, és lett persze állejtés, amikor kiderült, hogy a harmadárú Lővért kóstoltam. Ezek szerint a terroir él és virul, és túléli a technológiát, legalábbis a Lővérékét biztosan. Másnap visszakóstolva az illat fém-cseresznye-nedves avar vonalon mozgott. Szájban a sós és gyümölcsös jegyek mellett kis fémesség is megjelent. De az arányok, a karekter nem változott.
5 pont (best buy)

Orsolya Pince Kutyahegyi Zweigelt 2005

Nagyon sötét szín, a pohár falán vastag koronát hagy. Az illattól inamba szállt a bátorság: technokol és fém. Ha absztraháló képességünk megfeszítésével átverekedtük magunkat valahogy az illósságon, akkor jön a nyálkahúzó alkohol, és ha ezt is túléltük, némi bors a jutalmunk. Kóstolva megint a maró-csípős alkohol dorbézol, mintha narancsos pezsgőporral ápolnánk sajgó nyelvünket (só a sebbe). Egyébként édes és testes, pengeéles savakkal. Amikor drága oldalbordám is bekapcsolódott a kóstolásba, előre figyelmeztettem, hogy csak az első és a harmadik borra koncentráljon, ezzel ne fárassza magát.
2 pont (zavar és szomor – l. fent és lent)

Ráspi Soproni Zweigelt 2005

Bár a Vylyan zweigeltjeit is jól ismerem, a fajtát nálam Ráspi ragasztotta föl végleg a térképre – a 2004-es zweigelt meghatározó borélményem. A 2004-es kékfrankosok viszont némi csalódást okoztak, nem hozták azt a kiemelkedő formát, amit Ráspitól és a palától elvárnék. 2005-ben a zweigelt kettéhasadt, van egy megfizethető sima – ezt kóstoltam – és egy a 2004-eshez hasonlóan megfizethetetlen válogatás.

Nyitányként a 2004-es álomzweigeltet idéző, gazdag, fűszeres, minerális illat. Szétszálazva: vas, bors, meggy, babkávé, zöld dió és még sokan mások. Kóstolva viszonylag testes, gazdagon strukturált, tartalmas és izgalmas bor. A korty fűszeres, kávés, meggyes. A tannin az egész szájat betölti, markáns, de nem szárít. Az alkohol a korty végén enyhén éget. A borsos, ásványos lecsengés perceken át tart. Három napon át volt nyitva, és csak szépült.
erős 6 pont

(Mellékdal: A jó elnyeri méltó jutalmát, a terroir teljesíti három kívánságomat, mert öreganyámnak szólítottam stb. Ilyen axiómákra szeretnék alapozni, és cefetül érzem magam, ha kihúzzák alólam a sámlit. De lassú tűzön pörkölődnék akkor is, ha pusztán azért dicsérnék valamit, mert haverom a kalauz, vagy ellenkezőleg: azért fikáznám, mert nem tetszik a sofőr burája. Tehát melegen ajánlom, hogy aki még nem, az haladéktalanul ismerkedjen meg Orsolyáék boraival, de ha rám hallgat, ne a zweigelttel kezdje. Persze az sem kizárt, hogy az én palackomban vagy péhámban volt a hiba, mert Csite mester pl. egészen mást látott a Kutyahegyiben, és Tannin kolléga is kesztyűs kézzel bánt vele.)

Címkék: 2006 kóstolás vörös hatpontos ötpontos kétpontos eger orsolya zweigelt ráspi sopron lővér pince

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr23169379

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szegediszomelijé 2007.09.23. 22:09:51

AM, nehezen találom a szavakat, mert nem akarom elhinni zavarod és szomorod. Valószínű te többször annyi bort kóstoltál -tapasztaltál, mint én. A technokolos szag már önmagában is hibára utal. Hibás bort, meg ugye, nem értékelünk, mert semmi értelme, hanem kizárunk. És nem Orsiék miatt írom ezt, mert nem ez az első eset... Az ilyen értékelésekkel teljesen félrevezetitek azokat, akik még nem kóstolták az adott bort. Amúgy a 05-ös Kutyahegyi pincében is és azon kívül is jó, szerencsére nem egyedüli véleményem szerint. Szóval eme tesztet az mentette meg az 1 ponttól, hogy a Lővérre ily szépen felhívtad a figyelmem.

Karthasz 2007.09.23. 22:59:16

Én nem egszer kóstoltam az Orsolya '05 Zweigeltet, és még soha nem okozott csalódást. Ihazából ekvés bor van, amiből ennyit (5 palack) ittam volna meg szobám magányában. Ilyen rossz soha nem volt, mindig teljesen korrektnek tűnt. Úgyhogy ajánlok egy másik palackot kósolásra. Ezt azért tudom jó szívvel tenni, mert még sosem találkoztam ilyen fiatalon szétesett Orsolya borral. Most pénteken
'03-as Orsolya olaszriszlinget kóstoltunk egy olaszrizling sorban, de teljesen rendben volt. És kb. 5 perccel ezelőtt ittam meg a maradékot, ennek eredménye, miszerint két nap múlva is ugyanolyan jó volt..
Egyébként ha valaki Ráspit kérdezné erről, akkor ugyanezt a véleményt kapná...
De jelzem, hogy ezen cikken felbuzdulva beszerzek egy '05-ös Kutyahegyi Zweigeltet, és jelezni fogom a végeredményt...

MalbecNC 2007.09.23. 23:59:06

Szekszárdon a Sebestyénnek volt finom Zweigeltje, a 2003-as, a későbbiek hígabbak voltak. A Lővér pince szintén a 2003-as Zweigelttel lépett be nálam a "van jó bora pince" listára.
A kezdet nálam is a Vylyan volt, egy szekszárdi ismeretlen borászt leszámítva, akinek több éven át ittam a Zweigeltjét, és szintén egy Kutyahegyi, de nem Orsolya, hanem az Ostoros Novaj Rt 2000-es bora. Azóta sem tőlük semmi jó.
A Ráspiét nem kóstoltam, de osztrákot jó sokat... más világ, mint a nálunk iható Zweigelt.

alföldi merlot 2007.09.24. 06:24:01

Kedves Ironman és Karthasz! Nagy megkönnyebbüléssel olvasom, hogy hibás palackkal találkoztam és nem típushibával. Én azonban úgy tudom, hogy az illósság nem egy-egy palack tulajdonsága, javítsatok ki, ha másként van. Egyébként vérzik a szívem, amikor hibás borral találkozom, de nem tartanám helyesnek, ha hallgatnék róla.

lackó 2007.09.24. 08:29:52

Sajnos egyetértek a cikkel: Orsolyáék Zweigeltje emlékeim szerint is illós volt. Még ha annyira szerettünk is ott lenni és fantasztikus vadast nyomni. Le. Zweigeltügyben Lelovits Tamásra érdemes odafigyelni, az említett Vylyanon kívül szerintem Villányban ez is figyelemre méltó, ill. Lojzi is szépet tudott mutatni belőle. Minap a Fritsch pince Zweigeltje is szép emlékeket hagyott bennem. Szép hórdója van :) És éljen a fajta, szeressük!

pecz 2007.09.24. 09:00:40

Azért A Zweigelt kimaradt. Mármint a Luka Enikőé.
Üdv, Pécz Béla

lackó 2007.09.24. 10:21:52

Azért A Zweigelt nem az A Zweigelt. Nálunk legalábbis nem volt az, pedig szép sor volt. Tisztességes...de akkor sem A Zweigelt.

Karthasz 2007.09.24. 13:05:58

Semmiképpen nem szabad hallgatni róla, ha hibás a bor. Én csak annyit jegyeztem meg, hogy én még egyszer sem éreztem illósnak. Ráadásul - amíg volt belőle - nagy kedvencem volt. Ezért érzem úgy, hogy ezt nem hagyhatom annyiban... Felhajtok belőle egy palackkal. (Remélhetőleg mindkét értelemben :) )

Benikuty 2007.09.24. 13:11:04

Karthasz,hol veszel ilyet?
A Maligán borlapján már nincs...

Karthasz 2007.09.24. 13:43:57

Benikuty:
Hát nem is ott.
Nyíregyházán a Bethula Vináriumban. van sima '05-ös, meg '05-ös hordóválogatás is.

Benikuty 2007.09.24. 16:08:38

Karthasz,ha a palacknak nem nő szárnya,akkor bizony ez az opusz kimarad az életemből.Amúgy köszönöm a figyelmet!

Alejandro 2007.09.24. 16:36:41

Lelovits zweigeltje valóban kitűnő, a hazánkban szinte elképzelhetetlen fokú terméskorlátozásnak köszönhetően.
Soha nem felejtem el az elsőt :-)
De ha már zweigelt, épp pénteken ittam egy besztbáj-gyanús tételt, szintén Villányból:
Kovács-Gressly Villányi Zweigelt Barrique dark 2001. Ára 1700 körül.

megjegyzés 2007.09.24. 19:28:24

lackónak igaza lehet, főleg, ha hozzátesszük, hogy pl. a wunderlich zweigelt 2004 mégiscsak az alpok-adria bora lett az idén ( ha ez jelent is bármit ), valamint a tavaszi borigo teszten kékfrankosok között találták a legjobbnak ( atavizmus ! )
a ráspi féle 2004 számomra " pinot noir gyanús " ízérzetet is hordozott, és kicsit sok volt benne a fiatal fa ( kellett volna talán még 6-8 hónap a hordóban ).
vylyan 2004 eléggé vékonyka, még zweigelt létére is...

nemjo 2007.09.24. 22:36:20

vagy azt jekenti kedves AM hogy más az ízlésed mint Csitének (amivel vagyunk még így páran)

Palack · http://palack.blog.hu/ 2007.10.12. 00:31:29

Bizony a "megfizethetetlen" Ráspik még jobbak, főleg a 2004-es: palack.blog.hu/2007/10/12/a_vilag_legjobb_zweigeltje
süti beállítások módosítása