Van nekünk egy kis helyi érdekű iszodánk, afféle alkoholista fonó, amely immár fél évtizede nyeli a pénzt és javítja a kedélyt. Próbáltam néhányszor bővíteni, de a próbaidősökről hamar kiderült, hogy sem lelkesedésben, sem áldozatvállalásban nem tudnak velünk lépést tartani, így gyors lemorzsolódásukkal csak a kemény magot csiszolták fényesebbre. Az ősz folyamán azonban újra eljátszottam a bővítés és/vagy második környitás gondolatával, mert kiderült, hogy menthetetlenül elhedonultunk. Ez akkor vált egyértelművé, amikor a háromropis vörös kóstolóra vonatkozó ötletemet postafordultával visszadobták ("az élet rövid ahhoz"). Egy darabig dohogtam, de amikor az iszoda aktuális ülésére befutottak a vállalások, azonnal megbocsátó mode-ba kerültem. Az első három palack cabernet volt, a második négy syrah/shiraz. Legalábbis így terveztük, ám az Allora Cielóról utólag kiderült, hogy alighanem kakukktojás.

Col d'Orcia Olmaia 2001

Baráti körünkben a fogadások és ugratások valutája, magánmitológiánk kék madara. Ezt a bort követve (egészen pontosan az 1994-es évjáratát) jutottunk el először Toszkánába.

100 százalék cabernet sauvignon és az egyik úttörő szupertoszkán. A Gambero Rossóban általában hárompoharas, a 2001-es Pablo Harri főborász szerint a legjobb valaha.

Úgy látszik, a puncsszörpöktől való rettegés hatalmába kerítette kollektív énünket, mert ezt a valóban nagyon érett és szuperfinom bort többen fanyalogva fitymálták. Utólag bánták és kanosszát jártak, de a tény tény marad: az Újvilág beletette a lábát. Mindene nagy és szép, de a hibátlan gyakorlat felől nézve sok a smink. Legnagyobb bűne az alkohol, amely - legalábbis a kortyban - töröl, takar, uniformizál. Persze kerekít, melegít, andalít is. Az illatban az érett gyümölcs és a remek hordó feszül egymásnak – a háttérben az alkohol röfög. Kakaó, szegfűszeg, csokis nápolyi, tejes karamell. Kóstolva nagy, kerek, bársonyos, szilvalekvárral, konyakmeggyel. A savak eleve vereségre voltak ítélve ennyi alkohollal szemben. Száraz, gyümölcsös lecsengés, érett, kerek tanninok. Ez fogyott el elsőként. Nekem megér 8 pontot.

Vesztergombi Cabernet Sauvignon Reserve 2003

A pannon cabernet sauvignont nagyjából az évszakok váltakozásának megfelelően tiltom, tűröm, támogatom. A támogatás rubrikában gyakorlatilag ez az egyetlen bor szerepel.

Az Olmaiánál idősebbnek tűnik, és kevésbé szuperérettnek. Eleinte a telítettségben való elmaradás lemaradásnak tűnt, és a vegetális jegyek sem hatottak előrelépésként, aztán ahogy szellőzött, tisztult a kép és szaporodtak a részletek. Lehet, hogy az Olmaia stabilabb alapokról indult, de a Vesztergombit kevesebbet macerálták, hagyták lélegezni, a savak megőrződtek, és ezt finom árnyalatokkal hálálja meg. Visszakóstolva már határozottan arányosabb, elegánsabb és élettelibb, mint a toszkán csoda. A legutóbbi kóstolás óta az új fa teljesen beépült, és amit dinamizmusban vesztett, visszanyerte eleganciában. Nem hibátlan bor, de saját praxisomban nincs olyan magyar cabernet sauvignon, amely a nyomába érhetne. Játszik, elvarázsol, meglep, elandalít és felvillanyoz. Csont nélkül nyerte az első kört. Erős 8 pont.

Allora Cielo 2003 Napa Valley

Idézem az importőr honlapján olvasható leírást: Toszkán házasításunk, a "Cielo" 87% Napa Valley Barbera, 6% St. Helena Estate Merlot, 4% St. Helena Estate Pinotage és 3% Stag's Leap Sangiovese elegáns kombinációja. Szerintem 3 százalék kaliforniai sangiovese kevés ahhoz, hogy 87 százalék Napa-völgyi barberához adva toszkán házasítást kapjunk, ráadásul a hátcímke egyértelműen azt állítja, hogy ez bordói küvé: cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot házasítása.

Én kabernét vártam, ezért az Olmaia és a Vesztergombi után úgy tűnt, mintha valaki a levette volna a basszust. Az eredmény egy tetszetős, gyümölcsös, az egészségre ártalmatlan oldat. Szalonzene csöves erősítőn. Amikor a Karn Evilt vártam az ELP-től. Nem ellentétes erők harcából születő harmónia, hanem invalidusok baráti találkozója. És ebben ütötte fel elsőként a fejét a puncsszörny. De ne higgyenek nekem, olvassák inkább Albert gazdát, aki megfelelő kontextusban kóstolta! Egyébként másoknak jobban tetszett, mint nekem, a gyümölcsösségét és az arányosságát dicsérték. Én akkor 6 pontra értékeltem.

1847 Curnow Family Barossa Pappys Paddock Shiraz 2002

Azt a fülest kaptuk, hogy ez Csányi "Teleki" Sándor kedvenc shiraza. A könnyen megjegyezhető nevet leszámítva (bár a két évszám alkalmas lehet a vásárlók megtévesztésére) a rajongás okát nem leltük. Felejthető ausztrál műbor. Pezsgőporos, grapefruitos, szappanos technokoktél. Nem is erőlködtem különösebben a szálazgatásával. Ebben a mezőnyben labdába nem rúgott. Talán 4 pont környéke.

Weninger Soproni Syrah 2002

Megtévesztésig Rhône. Illatban a spektrum (és a metabolizmus) sötét oldalát képviseli: fekália és garrigue. (A garrigue a délfrancia bozótosok jellegzetes növényi társulása, tikkadt szöcskenyájak oázisa: levendula, rozmaring, kakukkfű és ürömfélék.)

Kezdettől karakán, izgalmas bor, amely nem keresi a kedvünket. De érdemes vele szöszölni, ahogy nyílik, az eleinte keserű, komor képen kirajzolódnak a részletek, bár a nap soha nem süt ki. Közepes test, semmi parfüm, semmi alkoholsmink. Egyensúlyban van, elegáns, eredeti arc. Igazi terroirbor, mondanám vakon. Annak eldöntését, hogy látva is mondhatnám-e, a terroirbiztonságiakra bízom. Nekem és nekünk izgalmas felfedezés volt. Végig egyenletesen húz, az illat, a korty és a lecsengés között az illesztési hézag minimális. Harmonikus, elegáns, de finomnak nevezni perverzió volna. Másnapra állítólag csúnyán megzuhant. Ott és akkor 7 pont.

Máté Banditone Syrah 2004

Tapodtam a terroirt. Montalcino déli oldalán, egy észak-déli irányú katlan keleti fekvésű, meredek, sziklás-köves lejtőjén terem. Itt kedvére küzdhet a szőlő és bízhat a szőlész. A birtok szeme fénye. (A magyar vonatkozásról lásd ezt és ezt.)

Az est playmate-je. Általános pihegés, széles mosolyok, csillogó szemek. Mindene nagy. Hatalmas erő szunnyad benne. 2-3 év múlva kellene újra elővenni, hogy koordináltabban, érettebben, bölcsebben láthassuk. Szuperérett, szenzuális, mélységesen mély. Az illatában tömény fekete csokoládé, narancshéjreszelék, rumos dió, fekete bors. A magas alkoholnak magas sav tart ellen. Komoly test, selymes textúra. Érett, bársonyos tannin. Végtelen lecsengés. Ehhez tényleg 24 karátos napsütés kell. 8 pont.

Bock Villányi Syrah 2003

Azt hittük, hogy itt valami tréfát kell elhárítanunk, konkrétan a syrah-k között fölismerni a kakukktojást. Az új fa teljes kakaós, tejkaramellás arzenálját felvonultatja. A korty szerkezete, a tanninok minősége, jellege alapvetően különbözött a Weningertől és a Mátétől. Nyugodtan szerepelhetett volna az első sorban, onnan kevésbé lógott volna ki. Mi változtunk ekkorát, vagy a bor? Félek, hogy mindkettő igaz lehet. Az est legnagyobb (legfájóbb?) tanulsága.

Éjsötét, erősen üledékes. Illatában görögdinnye, cseresznye, dohány és csokoládé. Kóstolva túlérett, túlsúlyos, édes. Tejcsoki és rum. Az alkohol éget. Maradt még benne szexepil, de komplexnek, elegánsnak vagy jó ivásúnak nevezni szemérmetlen hazugság volna. 7 pont.

Másnapra teljesen kiürült, csak egy szúrós szagú alkohol- és tölgykoncentrátum maradt belőle, amit szájba venni igen, de lenyelni már nem voltam hajlandó. Sic transit gloria mundi.