Lackó nevű hozzászólónk egy dolgozatát már publikáltuk, most meg itt a másik. A merész borbarát szupermarketbe keveredett, és jól jött ki belőle. Lelkes beszámolója nem nélkülözi az önéletrajzi elemeket.
A feleségem olthatatlan vágyat érzett a minap egy jó rántott húsos ebéd után. Márpedig mindenki tudja, ha az asszony akar valamit, eléri, így vagy úgy. Elébe mentem a fejleményeknek. A vágy kifejeződése után 5 másodperccel már egyet is értettem vele. Ha már rántott hús – nekem is megcsillant a szemem, mert azt is mindenki tudja: a férfiembert sem lehet lenyomni. A feleség öltöztette is a lányunkat, autóba pattantunk, meg sem álltunk a legközelebbi Sparig. Húspult, fél kiló comb. Tíz másodpercel később: hihetetlen klíma, elképesztő fényviszonyok, borosztály.
A rántott hús száraz, legyen a bor is száraz. Meg fehér. Meg is láttam a kiválasztottat. 790 Ft. Chardonnay. Korona Borház. 2006.
Nem vagyok nagy chardonnay-rajongó, de az ABC is messze elkerül engem. Vagy én kerülöm el messze el őt. Nem ABC, hanem MFB. Mindent, Főleg Bort. Ment a kosárba.
A címkéről inkább ne beszéljünk. Az biztos, hogy hatásvadász. Kék-sárga, ami akár még esztétikus is lehetne, ha. Kétszer is rajta, hogy chardonnay. Továbbá Meggyes-dűlő. Nem ismerem annyira a borvidéket, hogy ítéletet mondjak, de ha dűlős tétel, szelekcióra számít az ember. 13-as alkohol, 4 hónap barrique, korlátozott-válogatott szőlő.
Tükrös, tiszta, szalmasárga szín. Nem vékony anyag, lehet neki teste, nehézkesen indul el a pohár szélén, hogy lassú útját bejárva egyesüljön a pohár alján önmagával.
Illatában nincs erős hordó, érezni a fajtajelleget, nem kicsit, nagyon, hogy ezzel a szófordulattal éljek. Van alma, kis sárgabarack, mindez szárítva, pörkölt mandulával. Szájban folytatódik ez: kis alkohol- és extraktédesség, szárított gyümölcsök, némi vajasság, a végén kesernye. Szép anyag, technológialiag tiszta íz, nulla sallang. A savak játszanak benne, nem komoly darabot, könnyű, laza menüettet zongoráznak. Szép a tétel, ahogy van. Utóíze közepesen hoszú, szép lecsengésű, életet ígérő. 5 pont. 790 forintért. Talán az egyik legcombosabb árértékbajnok.
A Korona Borház olyan nagyüzemünk, amelyről nem sokat beszélünk, borait nem sokat vásároljuk, holott bár elcsúszásokkal, de megbízható minőséget produkál. Öröm ez. Jól csinálják. Nincs gond, csak a marketingen és a fogyasztókhoz való hozzáálláson kell javítani. Rajta.
Utóirat: Frittmann Kékfrankos Rozé 2007. Az utóbbi időben arattak nálam a rozék. Balla Géza 2007-es, csupa nagybetűs rozéja után – amely számomra eddig a csúcs – újabb kincs. Málna, eper, szénsav, maradékcukor, Frittmann. Jó helyre került az a cím. 6 pontot megér bárhol, bármikor. Kóstoljátok. Ne is. Igyátok, hölgyek és urak!
Utolsó kommentek