Ha zöldveltelinik és osztrákok, akkor nem hagyhatom ki Wachaut. A világért sem tenném. A borvidékről korábban már olvashattak itt egy kiváló áttekintést, kedvcsináló élménybeszámolót és képeket pedig itt nézegethettek. Nekem most csak egy palack bor jutott, de legalább a jobbik fajtából. Megkóstoltam hozzá Hegytetőék tavalyi Pannon Bormustra csúcsborát, aki szépen felnőtt a feladathoz.

Jamek Ried Achleiten Grüner Veltliner 2006

Ahogy már a fentebb hivatkozott wachaui ismertetőben is megemlíttetett, Josef Jamek a borvidék megújulásának egyik meghatározó egyénisége volt, a pince pedig ma is a legjobbak közé tartozik. Rizling és veltliner mellett jó néhány fajtával, köztük vörösekkel is foglalkoznak, sőt van pezsgőjük is. Ez a GV a régió egyik legjobb dűlőjéből a Ried Achleitenből származik, mégsem a legmagasabb Smaragd, hanem a középső Federspiel besorolást kapta. Ugyaninnen van Smaragd is, kíváncsi lettem rá bizony meglehetősen. Akcióban 13 euró volt a Wein & Co-nál.

Halvány, sárgadinnye héjára emlékeztető színű bor, közepesen fürge mozgással. Orrban elegáns, gyümölcsös, finoman fűszeres. Érett sárgadinnye, ananász, banán csipetnyi zöld teával és fehér borssal. Izgalmasan változik: hol a gyümölcs, hol a fűszer kerül kerül előtérbe.

Szájban érdekes módon megváltoznak az arányok: inkább a fűszeresség dominál, a gyümölcs kevésbé hangsúlyos. A legcsípősebb, borsosabb osztrák grüner veltliner az eddigi négy közül, és ez jól is áll neki. Vékonynak, de szélesnek sem mondanám, savai nem is osztrák, hanem német precizitással adagoltak. Alighanem kevésbé gyümölcsös jellege miatt a legkorosabbnak is tűnik az eddigiek közül. Amit viszont wachaui létére hiányolok belőle, az a markáns ásványosság. A tél végén Bécsben kóstolt tételeknél abban sem volt hiány. Így most ez erős 6 pont, és mindent az utolsó lapra teszek föl.

Hilltop Hungaro Neszmélyi Zöld Veltelini 2006

Harmadannyiba kerül, mint osztrák társa, más a műfaj is némiképp, mégis lehet őket egy lapon említeni. Ismét egy jóivású ár-érték bajnok Neszmélyről.

Halvány szalmasárga fürge mozgású bor. Orrban intenzív, kellemes, ropogósan friss bodzás, citrusos, hársmézes. Ezek alapján egy merész sauvignon blanc hárslevelű házasítás is lehetne. Az osztrákoknál igazoltan fajtajellegként elkönyvelt és megszeretett fűszerességet azonban hiányolom belőle.

Szájban még intenzívebb, valósággal áradnak az ízek. Kellemes meglepetés: strukturáltabb, kevésbé direkt, mint az illat után várhatnánk. Közepesnél vékonyabb test, erőteljes, de finom savak, határozottan fűszeres, borsos, kissé fáradtan gyümölcsös íz. Nehezen beazonosítható: leginkább állott zöld tea túlérett grépfrúttal, banánhéj belső részével. Talán így nem hangzik túl jól, ám összeségében érdekes és finom. Utóíze kellemesen kesernyés, közepesen hosszú. Nem kell túl sokat elmélkedni felette, ám annak sem unalmas, aki az üde gyümölcsösségnél többet vár el egy bortól. Sima 5 pont, és a nyár bora lehet a rosé és sauvignon blanc tengerből kievickélő hajótöröttek számára.