Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Egy hosszú nap krónikája - II

Látogatás az Orsolya pincében

2009.07.20. 06:04 - vörös és fehér

A család - Tarnóczi Kincső krétarajzaOtt tartottam, hogy délután átmentünk Ostorosra, és amíg Tarnóczi Zoltán a szőlőmunkásokat igazította el, addig Turcsek Orsolyával elkezdtük a 2008-as hordómintákat faggatni. (Előtte még lefotóztam Tarnóczi Kincső krétarajzát a családról.) Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, de az elhivatottság és kísérletező kedv továbbra is a pince legfőbb sajátja. Ezt az ismét hosszúra nyúlt kóstoló (és nem azért volt hosszú, mert ültünk és meséltünk) újfent bebizonyította. Pár tanulságot azért majd most is le fogunk vonni, lapozzanak hát bátran.

A sort a 2008-as Hermány leánykával nyitottuk, ami ez évben leginkább a magas alkoholról szólt, ez el is vitte az ízeket édeskés irányba. Azért a savak még épphogy lépést tudtak vele tartani, így kíváncsi leszek rá palackozás után. (A síkhegyi társ-leányka már palackban pihen, nyúzott állapotában nem bolygattuk.) A 2008-as chardonnay nem győzött meg arról, hogy mindenképpen kell e nemzetközi fajtával is foglalkozni az ostorosi dűlőkben, ellenben az Tag dűlős olaszrizling a legszebb fehérnek bizonyult aznap. Itt sem lesz alacsony az alkohol, mellette viszont olyan szép savak maradtak, hogy a bor lendületes, ízében a fajtajegyek dominálnak, kellemes mandulás utóízzel. A 2008-as Abrakadabrába beletettek mindent, ami abból az évből jó lett: 34 százalék Olaszrizling, 28 százalék Chardonnay, 26 százalék Leányka, 12 százalék Viognier – testes, kicsit alkoholhangsúlyos bor, étel mellé jó választás, önmagában nekem kicsit sok volt. Kellemes a 8 gramm körüli maradékcukorral lepalackozott 2007-es Görbesoros olaszrizling – noha hordómintaként nekem jobban tetszett egy éve.

Rátértünk eztán a vörösökre, mindjárt egy friss kadarkával kezdtünk. Még mozgó anyaggal találkoztunk, narancsos színe meglepő volt, illata és íze már nem: hecsedlis, fűszeres – reméljük hasonlóan komplex lesz, mint amilyen a 2007-es volt. Ezután egy pinot került a poharunkba, legalábbis arra tippeltünk. De nem, egy 2008-as kadarka-syrah házasítás volt. Meglepő, kényszer szülte ötlet, érdekes végeredménnyel. Halvány színű bor, fűszeres illatokkal, könnyedséggel. Rögtön ezután választ is kaptunk arra a fel nem tett kérdésünkre, hogy egy syrah házasítás hogy lehet ennyire halovány színű: 2008-ban a syrah bora pincének kifejezetten narancsos színű lett. Illatban a borsos fajtajegyeket szépen hozza a bor, talán még sosem ittam ennyire könnyed tételt ebből a fajtából.

A kóstolót itt is étellel körítettük: Orsi kacsacombokat konfitált, sütött, került mellé egész krumpli és könnyed saláta is, no meg sok pinot noir-ból szűrt bor. Elsőként a 2007-es Orsolya pinot, ami hordóból kóstolva tavaly még alkoholhangsúlyosnak, már-már déli stílusúnak tűnt, most nem. Illata továbbra is édeskés, de a struktúrája, savai már egri jegyeket mutattak; szép struktúrájú, komoly borrá érett. Érdekes módon a 2006-osban kevesebb komplexitást, koncentráltságot találtam, a savak külön mozognak benne, az izgalom valahol elmaradt belőle. Ellenben a sokat szidott 2005-ös évjáratból szűrt pinot-ban benne volt minden, amiért a fajtát szeretem: gombás, hecsedlis jegyek, koncentráció, érettség; a kóstolt sor egyik kiemelkedő tétele volt. Nekem jobban ízlett, mint az ebédhez ajándékba vitt 2003-as St. Andrea pinot, holott fogást azon sem találtunk – jöttek a palackérlelés jegyei, erdős-avaros jelzők repkedtek.

Elmaradt az ebéd utáni szieszta, előkerült viszont egy palack a 2007-es kadarkából: még mindig remek ez a bor, örülök, hogy pár palack ott pihen a tárolómban. A 2007-es Nagygalagonyás kékfrankos hordómintaként meggyőzőbb volt, mint a 2006-os, vaktesztünkön elvérzett társa. A cabernet franc pedig megint egy remek tétel, úgy tűnik Orsolyáéknál otthonra talált ez a fajta – egyszerre fajtajelleges és egyben egri bor készül belőle. A sorban két olyan tétel jött eztán, amit nem szerettem – merlot és zweigelt 2007-ből. Előbbit az alkohol édesítette túl, utóbbiból az izgalmat hiányoltam. A 2007-es Tehéntáncba viszont nem tudtam (igaz, annyira nem is akartam) belekötni: a javarészt kékfrankos és cabernet franc alapú (40-40%) házasításba került 10-10% merlot és pinot is, így egy kissé édeskés jegyeket mutató, nagyon jól csúszó tétel született. Megkóstoltuk a 2006-os Százrejtekűt is (80% cabernet franc merlot-val) – érett, nagyon komoly bort kaptunk, s nem panaszkodnék ha pár palackkal el kéne fogyasztanom belőle. Lehet azonban, hogy még mindig érdemes érlelni a bort annak, akinek van. A 2007-es syrah nagyon fűszeres, borsos lett, a meleg év miatt frissen főtt kompót jegyei is felbukkannak benne.

A végére két édes bor maradt: 2008-ban a Görbesoros és Tag dűlőkben kint hagyott olaszrizling betöppedt, egyes helyeken aszúsodott is. Előbbi dűlős tételben 115 gramm cukor maradt, amit a nagyon szép savakkal sikerült lendületes, finom borrá érlelni. A 153 gramm cukrot tartalmazó tagi aszú pedig feleslegessé teszi a desszertet egy ebéd után. Különleges, és jó kóstolózáró borok ezek.

Hazafelé az autóban értékeltük a napot (már amíg el nem nyomott minket a „fáradtság”). Abban egyetértettünk, hogy két elszánt és kísérletező pincében jártunk, akik mellett egyre kevésbé szabad elmenni annak, aki az egri borvidékről képet szeretne kapni. Úgy tűnt, hogy a Bolyki pincében nagyobb tudatossággal készülnek a borok - de lehet, hogy ezt csak azért éreztük így, mert ott nem kóstoltunk hordómintákat. Persze János is évről-évre tanul, akár a szűrésről, derítésről, akár a szüreti időpontokról, mindenesetre amit a fogyasztó, kóstoló asztalára tesz, az kész van, kerek. Ostoroson minden évjárat újabb meglepetéseket tartogat – erre az odalátogatónak (és a szőlész-borász házaspárnak is) fel kell készülnie. Úgy tűnik nekem, hogy míg a pince indulásakor a fehérborok emelkedtek ki a kínálatból (leánykák, olaszrizlingek), az utóbbi pár évben azonban már a vörösborok között találok újabb és újabb kedvenceket (kadarka, pinot, cabernet franc, syrah).

De elméleti fejtegetések olvasása helyett csak azt tudom tanácsolni: irány kóstolni!

Címkék: kóstolás helyszíni szemle vörös kadarka fehér olaszrizling száraz chardonnay orsolya pinot noir cabernet franc zweigelt leányka cuvée édes syrah aszú st andrea ostoros tehéntánc

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr811255504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nóniás 2009.07.20. 11:41:17

Végre valaki kísérletezik. Éljen!!!

omega14 2009.07.26. 19:08:01

Le a kalappal az Orsolyáék előtt eszméletlen boraik vannak. A '06-os pinot , a 07-es kadarka, a '07-es Tehéntánc a '06-os Százrejtekű mint vörös kedvelőnek példa éretékű kiválló egyedi karakterű borok. Aki nem ismeri bánhatja.
süti beállítások módosítása