Megint meleg van, ilyenkor szépen lelassulok én is. Bor csak este nyílik, általában a teraszon, megvárva, hogy a nagy hőséget egy enyhe szellő kicsit megkergesse. Amíg erre várok, megolajozok egy friss ciabatta-t, teszek rá némi olasz vagy spanyol sonkát, szárított paradicsomot, mozarellát, rukkolát, és hűtök egy bort. Most például egy Pirosbort.

Légli Gézáról már hosszabban megemlékeztünk ezen a blogon, nem kezdek ismétlésbe. Viszont mindenkinek ajánlom, hogy ha a Balatonnál jár, menjen el hozzá, szőlőskislaki manufaktúrája nyáron pénteken és szombaton nyitva áll a látogatók előtt, aki pedig máskor menne, az keresse Gézát, érdemes. Én pár hete néhány órát eltöltöttem nála, kényelmes tempóban borozgattunk az árnyékos udvaron, miközben a gyerekeink Géza traktorját vették birtokukba. A teljes sort végigkóstoltam, majd’ minden borból vettem is, szépen sorban ki fognak nyílni a palackok.

Elsőnek a siller nyílt, ami itt 100% merlot-t, és pár napos héjon áztatást jelent. A bor színe tényleg piros, illata pedig a színt idézi: meggy, málna és ribizli keveredik benne, kis vaníliás cukorral megöntve. Ha az illat már-már szörpös jelleget mutat is, a korty határozottan boros. A 13-as alkoholt a savak kordában tartják, egyensúlyos, gyümölcsös és üde az összhatás. Lendület és tartalom találkozása ez a bor, amit szódával is kipróbáltam: remek úgy is. forgathatom jobbról balra, balról jobbra, ez bizony az egyik legjobb magyar siller, amit valaha is ittam. És úgy gondolom, hogy ezt illik hat ponttal megsüvegelnem. Ha jól emlékszem, 1500 forint körül van a pinceára, a Maligánból pár százassal többért elvihető, bár az most épp zárva van. Nekem mindenképpen jó vételnek tűnik ezen az áron.