Rejtőzködőnek nem mondhatnám, de nyomulósnak még annyira sem az Oszvald Pincészetet. Kaphatók a boraik több kereskedésben, van magyar átlaghoz képest elfogadható honlapjuk, viszont fesztiválokra, kóstolókra, borbemutatókra nagyon nem járnak vagy csak villámgyorsan összepakolnak mindig, ha meglátnak közeledni engem. Például a Somói Tavasz Egyesület rendezvényein (Budapesten és a Somlón) sem szoktak ott lenni, alighanem azon egyszerű okból, hogy nem tagjai a szervezetnek. De vajon miért? Ahogy azt a kattintás után részletezem, a borok minőségével biztosan nincs baj, ez nem lehet oka a távolmaradásnak.
Oszvald Somlói Furmint 2007
Szalmasárga arany villanásokkal. Hűvös, zöldes illat, meglehetősen intenzív. Zöld dió, savanyú alma, kemény körte, cseppnyi mézes pálinka. Szájban tomboló, húzós savakkal indít, még szerencse, hogy tiszták, jóízűek, én meg nem bánom. A savak mögött feszes, egyenes a test, sallangmentes, szinte díszítetlen a korty. Ha szokjuk egy kicsit a savakkal egymást, észrevehetjük a kezdetben rejtőzködő finom ásványosságot amint kergetőzik nyelvünkön a játékos gyümölcsökkel. Ha nyitottak vagyunk rá, kezdi megmutatni magát a bor. Szépen bontakozik kifelé a gyümölcsösség, alakul az édes savanyú sós háromszög, kezdi megtalálni saját Pitagorasz-tételét. Ilyen savak mellett a lecsengéssel persze nem lehet gond, a megfelelő hosszúság garantált. 5 pont.
Oszvald Somlói Hárslevelű 2006
Aranysárga inkább halványabb árnyalat. Hűvös, zöldteás, aloe verás, kicsit gyógyszeres, fémes ugyanakkor cseppet vajas illat. Szájban a savak itt is úthengerként indulnak és jóízűt viháncolnak keresztbe-kasul a kóstoló nyelvén. Ráadásul hoznak magukkal egy markáns kesernyét, ami előszörre akár riasztó is lehet. A robosztus savakhoz nem nő fel a test, a gyümölcsök édessége, húsossága nagyon hiányzik a kortyból. Másnapra sokat javult az egyensúly, a savak nagyon elszégyellték magukat az előző nap kicsapongásai miatt, a kesernye is csitult jelentősen. Komolyan azt gyanítom, éjjel beleolvastak a jegyzeteimbe, és próbáltak kicsit a kedvemre tenni. Hagyták szóhoz jutni a csipetnyi ásványosságot és a hordófűszereket is. Lecsengése nem olyan hosszú, mint a furminté. Finom cseresség dominál benne, az alkohol melege persze marad jó ideig. Az első napi 4 után végül talán elérte az 5 pontot.
Oszvald Somlói Juhfark 2006
A legtekintélyesebb tónusú mélybe hajló szalmasárga. Szép fokozatosan kibontakozó tipikus somlói illattal mutatkozik be. Először kicsit fülledt, langyos sziklás. Majd a repedésekben megjelenik egy-két virág, hogy néhány perc alatt elborítsák az egész hegyoldalt. Nem kell sok idő és megjelennek a gyümölcsök is, érett körte és ringló leginkább. Megkóstolva megállapíthatjuk savakban ő sem szenved hiányt, a három bor közül azonban messze a legjobb nevelést az övéi kapták. Határozottak, élénkek, de kerekek és finomak. Nem lepődnék meg, ha egy kis maradékcukornak is szerepe lenne az élek legömbölyítésében. Ami még biztosan tehet róla, az a húsos, közepesnél vastagabb test, illetve az intenzív gyümölcsösség, finom sósság és diszkrét kesernye kiváló aránya. Ezek mellett a savak is könnyebben tűnnek kereknek, végre igazán van mit megemelniük. Az alkohol viszont egy kissé külön lebeg, nem is csoda, hiszen elég magas: majdnem 15%-os. Lecsengése közepesen hosszú, szép emlékeket hagy. Eléri a 6 pontot.
Az összkép - ami három bor alapján persze rendkívül megalapozott - mindenképpen pozitív. A borok ára elfogadható, én mindhármat a Borfalu Bortékában vettem: a furmint és a hárslevelű 1890 Ft, a juhfark 2190 Ft-ba került. Érdekes, hogy a nehéz fajtának számító juhfark a legszebb, legkedvesebb (és legdrágább), míg a leginkább hízelgőként elkönyvelt hárslevelű a leghidegebb karakterű hármójuk közül. Nem a somlói új hullám (lásd leginkább Hollóvár és Somlói Apátság) egy újabb tagját fedeztem fel magamnak, hanem inkább az ehhez képest konzervatívabb, régi iskola (lásd leginkább Györgykovács) követőjét, ha már mindenáron cimkézni akarunk. És ha már a cimkéknél tartunk, nálam nagy dícséret illeti a palackon találhatóakat is: szépek, letisztultak, egységesek. A borok maguk is ebbe az irányba tartanak.
Utolsó kommentek