A Stew egyik szerzője megkérte a Bonny Doon bohém filozófusát, Randall Grahmet, hogy sorolja föl a három leggyakoribb hibát, amit szerinte az átlagfogyasztó borvásárláskor elkövet. Grahm nagyvonalúan 3+2 hibát, illetve intelmet fogalmazott meg. Íme, az öt főbaki:
1. Az átlagfogyasztó tisztánlátása a bor valódi értékeit illetően igencsak elhomályosult, és ez nem egészen az ő hibájuk. Az újvilágban a bor "minőségét" általában a telt színhez, a "puha" tanninokhoz, az új fához és az általában vett "ütősséghez" vagy ízintenzitáshoz társítják, mintha a zene értékelésében az lenne a szempont, hogy mennyire hangosan játsszák, vagy hogy mekkora fúvós szekciót alkalmaznak.
2. A tölgyfa nem varázsszer, nem lesz tőle minden finomabb; az ember általában jobban jár, ha kihagyja a különleges "reserve" válogatásokat.
3. Magas alkoholfokú borok. Valakinek föl kellene emelnie a hangját ellene (ahogyan Darrell Corti tette), és véget vetni ennek az őrületnek.
4. Első ráadás hiba: Az állatos címkével árusított bor nem feltétlenül "barátságosabb". (Ne etessük az állatokat!)
5. Második ráadás bölcsesség: Bár vannak borok, amelyek élvezhetőek aperitifként, az igazi borok többségének étel mellett a helye.
[A mi konkrét javaslataink a borbüdzsé hatékony felhasználására itt olvashatóak. Grahm fotóját innen metszettem.]
Utolsó kommentek