Az első részt ott hagytuk abba, hogy a tokaji: "A borok királya, a királyok bora". Neil Martin kissé bombasztikus hasonlata szerint a XIX. században az Yquem egy “Two Buck Chuck” volt a tokajiakhoz képest [az Yquem ma a világ legismertebb és legdrágább édesbora, a Two Buck Chuck pedig afféle amerikai Dankó Pista]. Az arisztokrácia és a királyok imádták a gyógyító hatásúnak tartott tokajit. Viktória királynő rendszeresen tokaji bort kapott a születésnapjára. Még a Vatikán is behódolt, XIV. Benedek pápának állítólag mindig volt néhány flaska tokaji az éjjeli szekrényében. Aztán szakadt a Monarchia, jöttek a világháborúk, az oroszok, a kommunizmus, az államosítás, és a Borkombinát évtizedekig ontotta a proletár szelekciót a keleti piacra.

A rendszerváltás idején már csak búvópatakként élt a dicső hagyomány, mélyről kellett újrakezdeni és kitalálni. Hugh Johnson így ír a saját élményeiről: “Az én ismeretségem Tokajjal 1970-ben kezdődött. Tudtam, hogy a világ egyik legnagyszerűbb bora a vasfüggöny mögé szorult, és mindig is szerettem volna tenni érte valamit. Az alkalom 1989-ben jött el, amikor a magyar miniszterelnök megnyitotta  a határt, és láttam, hogy minden megváltozott. Néhány barátommal fölkerekedtünk, hogy beindítsunk egy közös vállalkozást. Mádra mentünk, az volt a legismertebb település, mert az összes kereskedő ott dolgozott. Mád egy üzleti város jelentős zsidó közösséggel és csodálatos szőlőkkel. Azt a tippet kaptuk, hogy vannak egyéni gazdálkodók, akik még mindig jó borokat készítenek, de amikor először jártam ott, rendkívüli elmaradottságot találtam. Azt sem tudtam, hogy hol aludhatnék vagy ehetnék. Lehetetlen volna eltúlozni Kelet-Európa leépülését – mentem egyik gazdától a másikig, hogy mintákat gyűjtsek, de nem volt palackjuk, ezért a helyi presszóból kellett üres kólás üvegeket szereznünk. A kezdés nem került sokba: ma is kitűnő tokaji szőlőterületeket lehet venni egy közönséges angol mező áráért. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy 16 évvel később még mindig a sűrűjében leszek."

A 90-es években kezdődött a minőségi forradalom. A főbb mozgatók: Szepsy István és a néhai Gál Tibor, Hugh Johnson és Peter Vinding (Royal Tokaji Company), az AXA Millésime (Disznókő), a Vega Sicilia (Oremus), Anthony Hwang (Királyudar), Jean-Louis Laborde (Châteaux Pajzos és Megyer) és Lodovico Antinori márki (Baron Bornemisza). Az utóbbi években a figyelem a szárazak felé fordult, ami egyben anyagi biztonságot is adhat az olyan években, amikor nem készülhet aszú.

Itt egy nagyot ugrunk, jöjjön a talán legérdekesebb rész: Martin megpróbálja elmagyarázni a beavatatlanoknak, hogy milyenek a különböző tokaji borok.

„Az értékelést hadd kezdjem a száraz furminttal, ami az utóbbi években számos bon mot-t hívott elő a kommentátorokból. Itt, az Egyesült Királyságban elég nehéz hozzájuk jutni, de ha azon az úton haladnak tovább, amit a Béres Lőcse Furmint 2007 képvisel, akkor érzésem szerint egyre több borrajongót fog elcsábítani ez a szőlőfajta (…) Az illatban őszibarack és narancsvirág, kóstolva kezdetben feszes, majd a súlyos, enyhén viszkózus zárlat felé haladva legyezőszerűen kitárul. Egyszerűen: pompás. Ebben és több másik furmintban is találtam egy érdekes jegyet, egy fűszeres csiklandozó érzetet a nyelven, ami engem arra a szecsuáni borsba mártott disznófülre emlékeztet, amit tavaly nyáron ettem. Nem nagyon hangsúlyosan, de azért ott van … egyfajta finom bizsergés, ami a bor kiköpése után fokozatosan elenyészik, és amit én egyedinek és vonzónak találtam. Ezt a magam számára a Hugh Johnson-féle Borkalauzban emlegetett „tüzesség” egyéni értelmezéseként könyveltem el.

Nem a Lőcse volt az egyetlen száraz furmint, ami fölkeltette az érdeklődésemet. Érdemes megnézni az őszibarackos illatú, narancsvirág zamatú, tetszetős és harmonikus 2008-as Gróf Degenfeld Furmintot, a birs és körtehéj illatú 2006-os Pendits Furmintot és a szenzációs 2007-es Chateau Pajzos Furmint Válogatást. De ne feledkezzünk meg a hasonlóan értékes száraz muskotályokról sem: a 2008-as Gróf Degenfeldről (félszáraz) és a 2008-as Penditsről (száraz) – illatban mindkettő friss és florális, kóstolva pedig behízelgő.

A szamorodnival viszont nem nagyon tudtam zöldágra vergődni. Hogy is mondjam? Úgy érzem, hogy ezek a borok minőségileg a száraz és az édes közötti lyukba esnek, mintha nem tudnák eldönteni, hogy mit akarnak, és befékeznek, mielőtt eljutnának a „rendes” desszertborig. Mintha a szamorodni a nevének etimológiájához hűen – „ahogy jön” – egyfajta bizonytalanságot, közömbösséget mutatna, mintha nem igazi meggyőződés, hanem utólagos meggondolás eredménye lenne.

Nem fogok minden egyes aszúra külön kitérni. Ott vannak a kóstolási jegyzetek, szépen, ráérősen el lehet őket olvasni, de annyit előrebocsátok, hogy a következő szempontok alapján értékeltem: tipicitás, tisztaság és megfelelő savak. Ez utóbbi különösen fontos a maradékcukort ellensúlyozni, és egyes esetekben a tokaji aszút túl émelyítőnek és ragacsosnak találtam.
Hogyan írhatnánk le a tokaji aszú jellegét a beavatatlanok számára?

Nos, a bevezetőmből kiolvasható, hogy a tokaji unikum. Megkérdeztem kollégámat, David Schildknechtet, hogy ő miként írná le, és ezt válaszolta: “… a sauternes-iek alkoholos testét, diós és karamellás jegyeit egyesítik a késő szüretelésű rizlingek virágosságával és élénk citrusosságával, mindehhez még társul egy csakis rájuk jellemző pikáns, füstös, felélénkítő szúrósság.” Ez egy kissé költőibb meghatározás, mint az enyém, amelyet egy barátomnak mondtam: „… képzelj el egy sauternes-t izzó piszkavassal a seggében”.
Ami azt illeti egészen pontosan sikerült összefoglalnom a zsigeri reakciómat a tokaji aszúra. Pikánsabb, szúrósabb, élesebb, mint a többi desszertbor. […] A tokaji aszú nem kényeztet, nem cirogat, mint egy sauternes vagy beerenauslese. A tokaji direktebb élményt ad, élénk savainak és „pikánsságának” köszönhetően, amik együtt elleplezik a maradékcukrot. Minden más bornál jobban átjárja az ízlelőbimbókat, íze a lenyelés után is hosszasan érződik, a szájunk mégis friss marad, sőt felélénkül a már említett élénk savaknak és pikánsságnak köszönhetően."

Martin kedvenc aszúi: Béres Tokaji Aszú 5 Puttonyos 2005, Disznókő Tokaji Aszú 5 Puttonyos 2000, Domaine Kiralyudvar Tokaji Aszú 6 Puttonyos 2002, Patricius Tokaji Bendecz Aszú 5 Puttonyos 2000, Royal Tokaji Tokaji Aszú Blue Label 5 Puttonyos 2005, és mindenekelőtt a Royal Tokaji Tokaji Aszú Mézes Mály 6 Puttonyos 1999.

És akkor a pontszámok:
2005 Alana-Tokaj Tokaji Hárslevelű 86
2006 Alana-Tokaj Autumn in Tokaj (LH Cuvée) 91
2005 Alana-Tokaj Tokaji Aszú 6 Puttonyos 87
2007 Béres Tokaji Sárgamuskotály 90
2007 Béres Tokaji Furmint Lőcse (száraz) 93
2007 Béres Tokaji Szamorodni (száraz) 81
2007 Béres Tokaji Cuvee Magita 88
2005 Béres Tokaji Aszú 5 Puttonyos 92
2007 Bodvin Tokaji Furmint Betsek (száraz) 84
2007 Bodvin Tokaji Furmint Király (száraz) 85
2007 Bodvin Cuvee 83
2000 Bodvin Tokaji Aszú 6 Puttonyos 84
2006 Chateau Dereszla Tokaji száraz 89
2007 Chateau Dereszla Napos (száraz) 81
2005 Chateau Dereszla Tokaji Aszú 3 Puttonyos 89
2003 Chateau Dereszla Tokaji Aszú 5 Puttonyos 87
2000 Chateau Dereszla Imperium Esszencia 88
2008 Gróf Degenfeld Tokaji Furmint (száraz) 91
2008 Gróf Degenfeld Muscat Lunel (félszáraz) 89
2007 Gróf Degenfeld Fortissimo 85
2005 Gróf Degenfeld Szamorodni (édes) 84
2000 Gróf Degenfeld Tokaji Aszú 5 Puttonyos 83?
2003 Gróf Degenfeld Tokaji Aszú 6 Puttonyos 87
2007 Gróf Degenfeld Andante Botrytized Furmint 88
2007 Disznókő Tokaji Furmint (száraz) 85
2007 Disznókő Late Harvest 89
2001 Disznókő Tokaji Aszú 5 Puttonyos ?
2000 Disznókő Tokaji Aszú 5 Puttonyos 92
2000 Disznókő Tokaji Aszú 6 Puttonyos 91
1999 Disznókő Tokaji Aszú 6 Puttonyos ?
2007 Dobogó Tokaji Lumiere 91
2008 Domaine Kiralyudvar Tokaji Domaine Sec 85
2008 Domaine Kiralyudvar Tokaji Becsek (Demi-Sec) 89
2008 Domaine Kiralyudvar Tokaji Cuvee Ilone Noble Late Harvest 92
2006 Domaine Kiralyudvar Tokaji Domaine Sec 88
2005 Domaine Kiralyudvar Tokaji Becsek (Demi-Sec) 87
2002 Domaine Kiralyudvar Tokaji Aszú 6 Puttonyos 92
2008 Patricius Tokaji Furmint (száraz) 87
2003 Patricius Late Harvest 84
2002 Patricius Tokaji Aszú 5 Puttonyos 91
2000 Patricius Tokaji Bendecz Aszú 5 Puttonyos 93
2008 Pendits Tokaji Muscat (száraz) 89
2006 Pendits Tokaji Furmint (száraz) 90
2007 Pendits Furmint Late Harvest 90
2003 Pendits Tokaji Aszú Esszencia 95
2007 Chateau Pajzos Furmint Reserve (száraz) 92
2002 Chateau Pajzos Tokaji Aszú 5 Puttonyos ?
2007 Royal Tokaji Company Furmint (száraz) 89+
2007 Royal Tokaji Company Áts Cuvée Late Harvest 91
2005 Royal Tokaji Company Tokaji Aszú Blue Label 5 Puttonyos 93
2005 Royal Tokaji Company Tokaji Aszú Gold Label 6 Puttonyos 94
1999 Royal Tokaji Company Tokaji Aszú Mézes Mály 6 Puttonyos 97
2000 Royal Tokaji Company Esszencia 100
2003 Samuel Tinon Tokaji Szamorodni (száraz) 83
2004 Samuel Tinon Tokaji Szamorodni (édes) 85
2004 Samuel Tinon Tokaji Aszú 5 Puttonyos 87
2008 Sauska-Tokaj Zempleni Sauvignon Blanc 78
2008 Sauska-Tokaj Zempleni Chardonnay 84
2008 Sauska-Tokaj Furmint (száraz) 89
2003 Sauska-Tokaj Tokaji Aszú 6 Puttonyos 85
2003 Sauska-Tokaj Tokaji Esszencia 88

(A folytatásban majd kitérek néhány általam érdekesebbnek gondolt pontszámra és a kóstolási jegyzeteikre.)