Nem lepik el az alkeszt a Jackfall-os bejegyzések, ennek ezer oka lehet, többek között az, hogy a villányi másodvonallal úgy általában keveset foglalkozunk. Már ahhoz képest mindenképp, hogy mégiscsak ez Magyarország legnépszerűb borvidéke, ámbátor a legtöbbet kritizált is egyben. Azt ma már talán senki nem kérdőjelezi meg, hogy a csúcsborok tényleg jók, állják a nemzetközi összehasonlítást, és még csak nem is szükségszerűen túlárazottak a maguk szegmensében. Marad így a megjegyzés, hogy az alsó- és középkategóriában viszont többe kerülnek a borok, mint jogos lenne. Egyszer talán ebben a témában is elmélyedünk, de visszatérve a Jackfall-hoz, mintha érdekesebb borok kerülnének ki a kezeik közül mostanság. Szórványos találkozásaim a korábbi évek Grand-jaival nem hagytak különösebben mély nyomot, az idén kóstolt Gesztenyés Portugieser és a Pillangó már inkább érdekesnek tűnt, de a leginkább figyelemre méltónak a Bauer néven kiadott cabernet sauvignon és franc házasítás bizonyult számomra.
Bauer 2007
Csillogó rubinvörös, sötét, de még átlátni rajta. Az illatot nem kell keresni, intenzív, erőteljes, koncentrációban és mélységben bizonyosan nem szenved hiányt. A hordó egy kicsit határozottabb a kelleténél, de nem él külön életet, és inkább füstös-kávés árnyalatokkal gazdagítja a bort, mint a kevésbé díjazott édes-vaníliás tónussal. A gyümölcs szuperérett, de nem lekváros, főleg szeder és más sötét bogyósok alkotják, emellett még ibolya is feltűnik, összességében gazdag és fiatalos. A korty lendületes, jó savakkal, a komoly sűrűség ellenére sem nehézkes vagy gejl, ízében áfonya, kávé, étcsoki. Jelentős mennyiségű tannin ad vázat a bornak, ezzel szinte könyörögve az érlelésért. Habár nem nyers a jelenlegi állapotban sem, az idő a palackban igencsak javára fog válni, most még kicsit kialakulatlan. A magas, 15-ös alkoholt egészen jól kezeli, egy kis melegségen túl fel sem tűnik. Aligha túlzás azt jósolni, hogy hosszú életű lesz, inkább üljünk még rajta. 7 pont (4980 Ft, sidewayz.hu)
Utolsó kommentek