Annak idején két posztban is (itt és itt) beszámoltunk az Öreg Király majdnem szűztermésének népmeséket idéző háromféle feldolgozásáról. Az volt a kezdet, ami már akkor is megmutatta, hogy a lélegzetelállító szépségű dűlő kétségtelenül Hegyalja egyik legtöbbre hivatott termőhelye. A borokat azóta Homonna Attila készíti, aki kétségtelenül Tokaj egyik legmarkánsabb, felismerhető stílusú egyénisége. A borosgazda Barta Károly pedig hozzáértő, szerény ugyanakkor határtalanul lelkes és szimpatikus: jobb főnököt sem a szőlő, a sem a vincellér nem kívánhatna magának. Bartáék csodálatosan felújították a mádi Rákóczi-kúriát, itt készülnek már a borok – talán közhelyes, de igaz: sok ilyen ember kellene még és nemcsak Tokaj-Hegyaljára. Visszatérve a borokra: a 2009-es évjáratból kétféle Király furmintot palackoztak, őket vizsgáltam meg egymás mellett.

Barta Furmint Öreg Király-dűlő Mád 2009

Intenzív, klasszikus furmint illattal mutatkozik be. Rendkívül tiszta, édes és meleg hangulatú: körte, őszibarack, méz és friss fehér dió fedezhető fel benne. Kóstolva száraz, közepes testű, először sima felszínű, de aztán előbújik egy határozott cseresség, illetve az alkohol is szólózni kezd kissé. Egyik sem bántó, de így inkább markánsnak és csak másodsorban elegánsnak mondható a korty. Pedig összhatásában nyugodt, megvan a maga egyedi, dinamikus harmóniája. Intenzív ízű, finom bor, azonban semmiképp sem mondanám hízelgőnek. Gyümölcsösségét szinte elnyomják a szigorú sós ízjegyek. Inkább furmint rajongóknak és különlegességre vágyóknak ajánlható. Lecsengése hosszú, egyenletes, nagyon egyben van a korttyal, szinte észre sem venni, mikor nyeltük le. Magabiztos 6 pont. Összesen 1900 palack készült belőle, 4990 Ft-ért kapható (Kézművesborok, Pinceáron.)

Barta Furmint Válogatás Öreg Király-dűlő Mád 2009

Intenzív, tiszta, édes illat árad a pohárból körtével, őszibarackkal és vaníliás cukorral. Szinte teljesen ugyanolyan, mint ikertestvére, csupán egy fokkal gyümölcsösebb nála. Kóstolva is édes gyümölcsöket kapunk tőle, szépen éretteket, túlérettséget azonban nem érezni rajta. Szerkezetében is nagyon hasonlít az előző borra, ami persze nem csoda, hiszen hordóválogatásról van szó. A leginkább szembetűnő különbség talán az, hogy ebben több a cukor, így kevésbé rusztikus, inkább kedves, illetve az alkohol is jobban beépül a kortyba. Cserébe viszont nem meglepő módon kevésbé lendületes, sőt néha lomha is, illetve sós ásványossága is nehezebben vehető észre. Nagy anyag, de egyelőre nem áll össze igazán a kép. Lecsengése hosszú, édes és sós egyszerre. Valahol 5 és 6 pont között van. Összesen 850 palackot töltöttek le belőle, 5990 Ft-ért lehet megvenni (Kézművesborok, Pinceáron.)

A történet elején járunk: a terület, a borok ráérnek, nem kell sietniük. Minden adott a türelmes, nyugodt fejlődéshez. Néhány év múlva azért én szívesen megnéznék egy Barta Király vertikálist.