Mindig rühelltem a wazze típusú szemforgatást, aki wazzét mond, mondjon bazmeget is, vagy nyeljen egy nagyot. Nagyapám a kurvák faszával operált, én rövid ideig a kutya faszával kísérleteztem, de be kellett látnom, hogy nem áll jól. A Lőrincz György galamblelkét érzékletesen megjelenítő "A kutyafáját!"-nak is két olvasata van. Az egyik a kanonizált, a másik a freudizált. Az előbbi annyira hálás téma, hogy a sajtó rongyosra rágta, a másik annyira hálátlan, hogy én sem akarok vájkálni benne.
Ellenben az valóban érdekel, hogy a háziasított "kutyafáját" milyen ordas trágárság helyén áll. O. Nagy Gábor hallgat, az online szakirodalom megoszlik. Van, aki a kurva anyját hallja visszhangozni benne, van, akinek a kutya fasza ugrik be. A levéltári munka közben az is kiderült - lehet, hogy csak nekem újdonság -, hogy a kutyafa létező növény (Frangula Tourn): "fájának szene puskaporgyártáshoz kitünő minőségű, de a fájából jó cipőszög és finom asztalos és esztergályos mű lesz, különösen hordócsap és dugó", "gyümölcse (fosóka bogyó) meghajtó és officinális". A legtöbb dolognak nem jó a végére járni.
Szerencsére A Kutyafáját a másik halmazba tartozik. Talán a világválság tehet róla, de A Kutyafáját 2009-ben megtriplázódott. Eredetileg csak vörös volt, most lett mellé fehér, és a 2007-es vörösnek per pillanat két inkarnációja van piacon (legalábbis a déli végeken). Az elsőről írtam: pinot-domináns, jó ivású, tetszetős és talpig természetes bor. Amikor borszerető, de kevésbé literátus ismerőseim nekem szegezik a kérdést, hogy te mit ajánlasz, de ne legyen nagyon drága, akkor többnyire ezzel próbálom őket jobb útra téríteni. Most a vörös A Kutyafáját ráncfelvarrást kapott: új címke, új mix. A pinot helyére beült a kékfrankos (hommage á Pajor Tamás), és meg nem erősített hírek szerint ez bizony Magyarország egyik legjobb kékfrankosa, a Tóbérc (persze nem a 06-os). Akár így, akár úgy, nekem még jobban tetszik. Mivel ez egy ilyen belépő szintű St. Andrea akar lenni, ahol a jelleg nem, csak az ár (és reméljük a minőség) kötött, a 2.0 nem hasonlít jobban az 1.0-ra, mint Suchmann Tamás Lemmy Kilmisterre.
A második töltés sötétebb színű, intenzívebb illatú, melegebb karakterű. Illatában szilva, cigánymeggy, málna és dohány stabil vaníliás háttér előtt. Szépen összesimuló, vonzó képlet. Kóstolva arányos kerek savakkal, közepes testtel. A korty második fele gazdagon gyümölcsös. Sehol nem horpad be. A savak szépen kifuttatják a lecsengést. Némi alkoholos hévvel, gyümölcsökkel és dohánnyal búcsúzik. Úgy finom, hogy nincs benne semmi vulgáris. Abszolút üzembiztos, okosan megkomponált bor, egri is, st. andreás is. Az árkategóriájában jelenleg nem ismerek jobb vöröset. 6 pont és best buy (1770 Ft)
Utolsó kommentek