Majdnem pontosan két évvel ezelőtt Albert Gazda még mindig ígéretként írt a Kreinbacher Birtokról. Úgy tűnik, lassan telik az idő, én is adhatnám ugyanezt a címet most. Gyönyörű teraszok és ültetvények, tekintélyes és ízléses palackok meg cimkék, hazai viszonylatban profi kommunikáció (azért a honlapot illene frissíteni.) Az igazi áttörés, a vitathatatlanul nagy bor azonban még nem született meg. A pince küvéi és csúcsküvéi számomra (és ezzel nem vagyok egyedül) túlzottan fásak, egy kaptafára készülnek. Hiányolom belőlük az egyediséget, a kísérletezés és legfőbbképpen Somló izgalmát. Ezeket inkább a fajtaboraikban vélem megtalálni: nevezetesen az olaszrizlingben. Ezért bontottam most három és egy majdnem olaszrizlinget.
Szt. Margit Olaszrizling 2005
Leginkább fesztiválok, kóstolók bora, boltok polcain talán sohasem volt látható. A cimke szerint 330 palack került letöltésre. Számomra az első izgalmas tétel volt a pincétől.
Közepesnél intenzívebb, nagyon érett, szép, komplex, harmonikus illattal mutatkozik be. Körte, virágok, méz, bergamott, kavicsok, néha egy kis petrol, bár lehet, hogy ez utóbbi csak a óbudai gázgyár kármentesítésének mellékhatása. Szájban ezután meglepően száraz, szikár, semmi édesség vagy hízelkedés. Markáns, határozott savak, nem rakoncátlankodnak, hanem remekül teszik a dolgukat. Íze főleg almás mandulás, kesernyés, sós, ásványos. Engem leginkább a Homonna Határi Furmintokra emlékeztet. Talán, vad asszociáció, de hát mindkettő bor, végülis. Körüllengi valami korosság, ami semmiképp sem szétesettség, ám nem is simán palackérettség (legalábbis ahogy én ismerem.) Nehéz pontok közé szorítani, de ha muszáj 5 vagy néha 6 pontot adnék neki.
Szt. Margit Olaszrizling 2006
Szintén fehér holló, még annál is inkább. Összesen 130 palack került letöltésre, leginkább pincei kóstoltatásra.
Orrban egzotikus és friss egyszerre. Közepesnél intenzívebb illatában sárgadinnye, zöldalma, mandarin, virágok és salak keverednek. Szájban meglehetősen karcos, rakoncátlan, de jóízű savak fogadják a kóstolót. Most épp örökéletűnek tűnik, hiszen egy évvel ezelőtti énjéhez képest szinte semmit nem öregedett. Talán gyümölcsösségéből vesztett valamicskét, savai viszont továbbra is kalimpálnak fáradhatatlanul. Ennek köszönhetően van némi disszonancia az illat és íz között: hiányzik az orrban ígért vastag gyümölcsösség. Utóíze persze végtelenül hosszú, a markáns savak nem illanhatnak el nyomtalanul. Harmadik napra szelidülnek a savak, hagyják kibontakozni a gyümölcsöket, kezd szépen egyensúlyba jönni a bor. Férfias, markáns somlói rizling. Most nagyon erős 5 pont.
Szent Ilona Taposó-kút 2006
A Szent ilona a birtok másodmárkája, de sohasem különült el igazán a Kreinbacher névtől. Alighanem a cél sem ez. Az évjáratok során 2004 óta egyre nőtt az olaszrizling aránya, ez már 80%-ban az - tiszteletbeli kékpöttyös. A Bortársaságnál klubáron 2290 Ft-ért kapható.
A poharat orromhoz közelítve intenzív kuglóf illat csap meg. Rum, körte, vanília, porcukros süteménytészta. Aztán érkezik egy kis méz, virágokkal és teával. Lehetne mindez szép is, de valahogy nem igazán az. Nekem már túl sok benne a fa, nemcsak fűszerez, vagy keretet ad, hanem dominál. Szájban sem áll össze a kép. Húzós savak és rengeteg fa – ez volt az első, majd a sokadik gondolatom is. Nem vékony, de hiányzik belőle az igazán izgalmas tartalom. Nem a gyümölcsösség próbálja ellensúlyozni a savakat, hanem a hordó tompítja, miközben ő maga is kilóg a képből. Persze, hogy hosszú, milyen lenne ilyen savak mellett. A fentieken túl komoly hibája nincs persze: korrekt, rendes bor ő. Komoly sommelier biztos találna ételt, ami jól állna neki. Árához képest viszont kevés a 4 pont, amit én most tudok adni neki.
St. Ilona Olaszrizling 2007
Elérte az olaszrizling a megfelelő arányt, ez lett a Taposó-kút egyik utódja. nekem tetszik, nem kicsit. A Bortársaságnál klubáron 1860 Ft-ért vettem.
Inkább visszafogott, halkszavú illat. Olaszrizlinges, balatonias. Pincefal, virágok, kréta, szép hordós fűszerek, közben egyszerre citrusos és cukorkás – mindezek izgalma adja az egész szépségét. Szájban tökéletes folytatása az ígérteknek, sőt még rá is licitál. Élénk, vibráló, de nagyon finom, kerek savak teszik élettel telivé a kortyot. Alighanem némi maradékcukor is segít abban, hogy bizony bármilyen kirobbanóak, dinamikusak, mégsem lógnak ki az acidok sehol. Nem túl testes, de zamatos, kiválóan gyümölcsös és sós, tartalmas, kerek bor. Remek arányai vannak. Ettől aztán persze veszedelmesen jól iható is a lelkem. A korty második felében előtérbe kerül a finom sósság, az utóíz szép fokozatosan csendesedik, jó emlékeket hagy. Erős 6 pont és best buy gyanú.
Öregedjenek csak azok a hordók, és maradjanak a fajták is gyakrabban külön. Vállalni kell egy kis kockázatot. Belefér - mondja a kibic.
Utolsó kommentek