Második nyílt napját rendezte múlt hétfőn a pinceáron pont hu, Kovács Antal webshopja. Mielőtt valaki megkérdezné, a Zwackék kötelékéből önállósult háromszoros magyar sommelier bajnok nem Kaszás Gézával alapított közös vállalkozást, hanem a talán kissé kevésbé ismert Vucsics Krisztiánnal. Az internetes borkereskedés kínálata tételszámban jelenleg nem sokkal nagyobb, mint St.Andreáék aktuális szortimentje (ami ugye azért nem kicsi), viszont változatos és nagyon izgalmas. Hangsúly a kézművességen és a talajon - ez utóbbi bökte is már cseppet dagadtos kolléga oldalát. A nyilt nap pedig szó szerint értendő, azaz nyílnak a borok, illat- és ízmintát lehet venni, ami egyelőre a jelenlegi adatátviteli technológiák korlátai miatt csupán online módon, személyes részvétel nélkül nem oldható meg. Így hát elmentem a Gold Centerbe és kivételesen olyan szorgalmasan jegyzeteltem, hogy csak két kötetben bírom publikálni a rengeteg papírra vetett futó benyomást. Az első részben Szabó Zoltán (Hosszúhetény) és a Somlói Apátsági Pince borai következnek.
Szabó Zoltánnál lehetett a legnagyobb és legváltozatosabb kínálatot találni. Két még palackozatlan 2009-es mintával kezdtem. A juhfark banános, virágos, meleg illatú, szájban is kedves, érett gyümölcseivel és szép kesernyéjével. Alkoholja kissé kilóg, viszont nagyon finom - érdekes volt egy nem somlói juhfarkot is kóstolni. A cirfandli jelenlegi állapotában nem igazán tetszett. Zárkózott illatából banánhéjat és talán egy kis virágot sikerült kipörgetnem, a kortyban az édes és kesernyés alkotóelemek még nem álltak össze, nem is beszélve a már-már csípős alkoholról. Nem tudom szerettem-e a cirfandlit 2007-ből? Az biztos, hogy nem egy unalmas bort ismertem meg benne. Érett borostyánszíne után már nem is volt igazán meglepő szamorodnis, gombás, mély illata. Komoly testű, ehhez méltó szép savakkal megáldott, ízében is szamorodnis jegyeket hordozó, furcsa szerzetről van szó. Bizony nem gondoltam volna, hogy a fehérek közül egy félédes 2008-as chardonnay ennyire fog tetszeni. Illatában virágok és kandírozott egzotikus gyümölcsök, a korty nagyon sima, krémes és finom kesernyével keretezett. Volt még egy mozgásban lévő zöldveltelini, a Régi Magyarország 2008 pedig most is jól teljesített.
A vörösekre áttérve nagyon tetszett a 2008-as kadarka édes, fűszeres, gyümölcsfagyis, tésztás illatával. A korty széles spektrumú, koncentrált, de nem nehéz, egy kicsit alkoholos. A friss csókaszőlő is finom, fűszeres, földes illatú, kevésbé tűnik koncentráltnak, mint a Szentesi-féle, ám így is nagyon izgalmas darab. A két merlot közül a 2008-ast szerettem jobban: nagyon kedves, krémes illatát, határozott savgerincét, izgalmas gyümölcsösségét nem lehetett nem szeretni. A 2007-es is hasonló karakterű, ám szájban kissé lustább, ezért nálam hátrébb került. A 2008-as édes cirfandli krémességéhez, édességéhez nem nő fel a sav, illatában is meglehetősen zárkózott, így nem mondhatni, hogy összebarátkoztunk volna.
A Somlói Apátsági Pince asztalánál nem meglepő módon csak fehérborok sorakoztak, nekem ötöt sikerült kóstolnom. A 2008-as juhfark intenzív, alkoholos gyümölcsös, köves, cseppet aszús illatú, komoly savakkal bír, koncentrált, de kevésbé nagy anyag, mint a 2007-es volt. A szintén nyolcas tramini rózsás, szép tiszta illatú, komoly erénye, hogy nem hajlik pacsuliba, pedig intenzív ahogy kell. Kóstolva száraz, zamatos és kanyaroktól mentes, ami jó is meg nem is. A mini vertikálist nálam egyértelműen az ifjabb hárslevelű nyerte. A 2007-es intenzív, kandírozott gyümölcsös, karamelles illatú és ízű, gazdag bor. Talán túlzottan is az. A karamell, a túlérettség néha égettségbe, kesenyébe csap át benne. A 2008-as mentes ezektől a túlzásoktól: illatában aszaltgyümölcs orgia, savai csodálatosan tiszták, szép gyümölcsössége és finom ásványossága nagyon széppé és szinte végtelen hosszúvá teszik. Számomra a nap legjobb fehérbora volt. Nem is volt sok esélye utána a 2007-es Hillának, inkább a hársból kértem még egyszer.
A drámai hatás kedvéért itt a csúcson hagyom most abba, a második részben pedig következik még a Pálffy Pince, Szentesi József és Gróf Buttler. Maradjunk.
[Az első kép a Pécsi Borozó a második kép a pince honlapjáról származik.]
Utolsó kommentek