A Szeleshát Szőlőbirtok alig több, mint egy éve kezdett feltünedezni a színen, érdekes módon úgy alakult, hogy éppen pinot noirjuk kapott talán elsőként figyelmet. Szekszárdiak lévén ez mégiscsak szokatlan valahol, a borvidéket inkább a kékfrankos, kadarka, merlot vagy cabernet franc fajtákkal köti össze fejben az ember, a bor mindenesetre népszerűnek tűnt. Itt van immáron az újabb évjárat, és néhány biztató vélemény hatására be is iktattam a programba. Párjául a még kedvezőbb árfekvésű Szászi lépett elő, az olaszrizlingjeiről ismert termelő 2008-as borától best buy teljesítményt reméltem, ez most nem jött össze.

A páros dupla páros ezúttal, két érdekes tételt is megvizsgáltunk még. A Tiffán jó hírnek örvendő, viszonylag régi motorosa a hazai pinot felhozatalnak, árát tekintve kvázi a felsőbb szegmensben helyezkedik el, de ezzel még mindig csak töredéke egyes csúcsmerlot-k lassan az egekbe szökő árainak. Ellenfele Burgundiából származik, pusztán a véletlen, vagy inkább a hazai beszerezhetőség döntött a kiválasztásánál, és nem utolsó sorban a Tiffánéval megegyező kor. Kettesével párba szedve, vakon kóstoltunk. 

Szászi Szent György-hegyi Pinot Noir 2008

Kezdésnek nem túl biztató. Az illat rendben, halvány animalitás mellett fekete meggy, fűszerek, vegetális jegyek, különösebb izgalom nélkül. Vakon inkább tippelném fiatal egri kékfrankosnak, mint pannon pinot-nak, ez még nem is gond, de az igen erős gyógyszeres kesernye, ami eluralja a bor ízét, az már az. A rusztikus összhatást magas alkohol és kissé karcos tannin segíti, talán idővel jobb lesz majd, talán nem. Ez most így 3 pont. (1500 Ft környéke)

Szeleshát Pinot Noir 2008

Világos rubin szín, orrban melegebb, de pinot-s karakter: eperlekvár, cseresznye, finoman avarral és gombával kiegészítve. Nem különösebben komplex, de megnyerő. Belekortyolva közepes, de teltebb, húsosabb test fogad, picit édeskés is, ebben a magasabb alkohol játszhat közre. Tannin csak nyomokban, meggybefőtt, avar és gomba, jó, bár a fajtához képest talán kevésbé élénk savakkal alátámasztva, enyhén kilógó alkohollal (14%). Kellemes dél-pannon pinot, jó áron (2200 Ft), 5 és 6 pont határán.

Louis Latour, Le Pinot Noir de Louis Latour 2005, Bourgogne AOC

Belépő szintű burgundi neves termelőtől, kiváló évjáratból. A hátcímke állítása szerint ez a bor igazán megérdemli a Louis Latour szignatúrát, lássuk hát. Halovány szín barnás villanásokkal, megérett illat gombával, dióval, bőrrel, és édes eperrel. Szép, összeállt, de nagy mélység nincs benne, pontosan azt hozza, amire számítani lehet, vagyis egy jó alap burgundi. Szájban lekerekedett testet találunk, észrevétlen alkohollal (13%), nem túl bonyolult ízzel, határozott, meglehetősen élénk, de nem éles savakkal. Tannin csak a korty végén köszön be, kicsit tapadós formában, rusztikus élt és cseres búcsút kölcsönözve ezzel a bornak. Sokáig már ne tartogassuk. 5 és 6 pont határán, kissé borsos 6000 Ft-os áron.

Tiffán's Pinot Noir 2005

Papíron villányi pinot, kóstolva nemkülönben. A kor nyilvánvaló már a szín narancsos, barnás árnyalataiból, orrban szintén érett, délies, meleg karakterű, sőt, kicsit alkoholos, de pinot-s gombás-avaros jegyeket is mutat, tejcsoki és egy kis kávé kíséretében. Gyümölcs már alig akad, némi szilva talán, később, kiszellőzve pedig kandírozott narancs bukkan fel. Teste arányos, kerek, a sor legtartalmasabb ízét produkálja, remek, beépült savakkal. Intenzitása a korty vége felé fokozódik, bár az alkoholérzet is, de végül a lecsengés kellemes, és egészen hosszú. Csúcsán lévő déli pinot a jobbik fajtából, nem tudom nem szeretni, hiába vagyok északi párti. Eléri a 7 pontot. 5000 Ft a pincénél.