A Magyalost elégikus hangulatban búcsúztattam. Ez a bor viszont maga a remény: "Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák!" Nem hiszem, hogy találkoztam valaha kadarkával, ami e fajta 'A' verzióját, a légies, csupa gyümölcs, színpompás, csapongót ilyen tisztán hozná. A 2007-es Görbesorosban is megvolt az ígéret, de abban máig tetten érhető a kadarkák rákfenéje: a bogyók egyenetlen éréséből származó édes/savanyú feloldatlan feszültsége. Ez mindent megkapott, amit a természet adhat, és nekem nem sikerült fölfedeznem, hogy bármit veszített volna a feldolgozás során.
Tarnóczi Zoltán naplójában így írt róla: "Januárban palackba töltöttük kedvenc 2009-es borunkat, a Görbesoros Kadarkát, amelyet mostanáig használt 200 literes hordóban érleltünk. (...) A jelenleg palackban lévő tételeink közül ez az, amit a legszívesebben kóstolgatok. A kadarkának ezt a változatát (P9-es klón) 2003 őszén telepítettük, 2006-ban fordult termőre, azóta bora a kedvencemmé vált."
Színre sillerben is a világosabbak közé tartozna. Az illat elvarázsol: egyedi, intenzív, sokszínű - nem lehet vele betelni. Szamóca, ribizli, eperdzsem, avar, csiperke gomba. Kóstolva pedig a legmagasabb szinten bizonyítja, hogy lehetséges a sokat emlegetett, de ritkán tapasztalt bordói antianyag: színe alig, súlya alig, csersava alig, mégis bor, vibrál, sziporkázik, játszik. Nehéz elhinni, hogy ilyen kevés ilyen sok tud lenni. Mint egy pókhálóból szőtt kötél: vékony, áttetsző, könnyű, mégis egy acélsodronyé a szakítószilárdsága. Szép persze, hogy a korty is finoman gyümölcsös, hogy sűrűszövésű, hogy nem érezzük benne a hordópörkölés vulgáraromáit, de a legszebbek a savak. Inkább vibrál, zsendül, mint lendít, vagy húz-von.
Az összbenyomás a tisztaságé: azt az illúziót kelti, hogy a bortól visszalátni a szőlőig. Szentesi József '09-ese (ami a férfiasabb 'B' verziót képviseli) és a '06-os Gróf Buttler mellett (ami talán 'A/B'), az Orsolya új kadarka-etalon. 7-8 pont.
Nem olcsó, de ha van bor, aminek a fejlődését tajtékos élvezet volna évről-évre nyomon követni, akkor ez az. És őszinte meggyőződésem, hogy a boroszágok és vidékek konkurenciaharcában ölni tudnának egy ilyen egyedi arccal rendelkező és ennyire megnyerő borért. Ez lehetne a cabernet ellenszéruma.
Utolsó kommentek