Akartam írni már az elején a Bortársaság és Zwack Izabella közös projektjéről, de a prezentációra nem tudtam elmenni, anyagot meg nem küldtek, úgyhogy elsikkadt valahogy a sztori. Pedig ez a kezdeményezés szerintem kifejezetten jó.

Azt ugye tudjuk, hogy nem nagyon iszik tokajit nemcsak a világ, hanem a magyar sem. Az Alkesz törzsolvasóira ez a sarkos megállapítás nyilván nem feltétlenül vonatkozik, de hát van még rajtunk kívül – akik különös anyagból vagyunk gyúrva – néhány millió honpolgár, és jó lenne, ha ők is. Azért, mert a tokaji jó, sőt fontos, szeretni kell és népszerűsíteni, és kész, nem kezdem sorolgatni a felemelése melletti érveket, megtettem, megtettük ezerszer.

Egyszer csak jött ez a két kereskedő, hozták magukkal az általuk forgalmazott tokaji borászatokat – Degenfeld, Disznókő, Dobogó, Oremus, Szepsy, becsületes mezőny –, megkerestek negyven éttermet, készítettek spec borlapot. És azt mondták, megpróbáljuk felhívni a népek figyelmét, hogy a tokaji nem pusztán karácsonyi ajándéknak jó, és nem arra való, hogy feltegyék a sifonér tetejére húsz évre, amíg felnő a ma született gyermek. Meg lehet őt inni bármikor, bármilyen körülmények közt, akár pizsamában, akár véres hurka mellé. Mindezek folyományaként a körbe bevont objektumokban pohárba is lehetett kérni a bort, kérték is.

Az akció zajlik vagy két hónapja, Tálos Attiláék tapasztalatai szerint némely éttermekben nagy volt a pörgés, másutt kevésbé, Zwack Izabella meg konkréten a Dobogó termékeinek palackszámban mérhető népszerűsödéséről is be tudott számolni.

A magam részéről tehát egészen határozottan úgy gondolom, ez az egész nemcsak az érintett kereskedőknek és borászatoknak hasznos. Sokkal inkább mindannyiunknak, mert bővül a rajongótábor, és mert híre megy annak, ami megérdemli. Kár, hogy december 31-én vége az egésznek. Muszáj lesz kitalalálni folytatást.

És ezen a ponton szeretném megemlíteni, hogy megkóstoltam a Gróf Degenfeld 2004-es édes szamorodniját én is, és el vagyok ragadtatva. A részletekbe nem mennék bele, mert minek. Olvassák el ezt, ha még nem tették.