Valahogy úgy esett, hogy rövidke alkoholista pályafutásom során még sosem osztottam ki tízest. Demeter Zoltán borainál viszont mindig megingok, hatalmába kerít a most-lesz-az-első érzés, aztán általában jön egy apró, talán észérvekkel meg sem magyarázható gikszer, és a szinte már megalázó kilenc és felesnél landol a ceruza. Így történt most is, bár talán nem lövöm le a poént, ha elárulom, hogy ismét meghatározó borélménnyel lettem gazdagabb.

Kalandos utat járt be ez a poszt, hisz a kóstoló maga még decemberben volt. Viszont elkövettem azt a meg nem bocsátható vétket, hogy szokásos füzeteim egyike helyett a helyben kiosztott papírra jegyzeteltem, amit hazaérve be is suvasztottam egy fiókom mélyére, és egészen mostanáig meg se találtam. Egy házi rovancsolás vetett végül véget a szinte már reménytelen kutatásnak, így hát most felkerülhet végre a pont arra a bizonyos i betűre.

Demeter Zoltánról utoljára a tavaly májusi Királyudvar-kóstoló kapcsán áradoztam, ahol is szintén hatalmába kerített a tízpontos-érzés (akkor épp a 2002-es Lapis Aszú volt a rajongás tárgya), és talán csak az óvatosság vezetett végül arra, hogy ne merjem kimondani: az a bor tökéletes. Mert hát ki vagyok én, hogy ezt csekélyke kóstolási tapasztalataim alapján csak úgy, mellényzsebből kijelentsem.

De ne feledjük, hogy Demeter Zoltánnak a Királyudvarnál végzett atlaszi munkája mellett van egy saját birtoka is, kisebb méretekkel, ám nem kevésbé impozáns borokkal. 1 hektárt művel a Szerelmi dűlőben 50 év körüli tőkéken, 10000-es tőkeszámmal, 1 hektárt a Veres vulkanikus talaján, 1 hektárt a Kakasban, egyet pedig a legendás Lapisban. Erről a 4 hektárról évi 4-5000 palack bort tölt le (kis matekbréking: 10000-es tőkeszám mellett ez hány tőkét jelent per palack?). Alapvetően három borfélében gondolkodik, ami szerinte képes lehet Tokajt megmutatni: a száraz borban, a főborban és az aszúban, abból is a legmagasabb puttonyszámúban. Ezekből kaptunk hát ízelítőt a forgalmazó jóvoltából.

Hárslevelű - Szerelmi dűlő 2007 (hordóminta)

Az indításként kóstolt bor szeptember 14-i szüretből származik, tőkénként 3-5 fürt gyümölcséből. A szüreti időpont kiválasztását nem véletlenül említi Demeter: szerinte a megfelelő érettségi pont eltalálása a borkészítés egyik legfontosabb mozzanata. A dűlőkön belüli szelekció mellett e területen is jól mutatkozik a borász tökélyre törekvő filozófiája: a szüreti időpontok megválasztásánál ugyanis már nemcsak a napokkal, hanem az órákkal is sakkozik. A kóstolt bor azonban még nem mutatja magát teljes pompájában, fiatal, zabolátlan, nyers. Illatában-ízében szőlőleveles és ásványos, az olajos textúra magas alkohollal párosul benne (23-as mustfokkal szüretelték, 15% fölé erjedt ki), még távol áll a harmóniától. Persze mit is várnánk egy épphogy kierjedt bortól? Van még ideje, bőven. Nem is pontozzuk.

Furmint - Kakas dűlő 2006

A következő bor 20,5-ös mustfokkal került a pincébe, a kíméletes préselés következtében 60% körüli lékinyeréssel. Világos szalma színnel köszönt ránk. Illatában mogyoró, mezei virágok, pici agyagosság, ezernyi részlet. Elbűvölő, magával ragadó. Az íze azonban számomra nem váltja be teljesen az illat ígéretét, a korty közepe egy picit kevésnek tűnik. Ugyanakkor szép, harmonikus, vibráló savú bor, a dűlő szép lenyomata.
5 pont

Furmint - Lapis dűlő 2006

A Lapis furmint a Kakasból származónál leheletnyivel sötétebb. A mogyoró és virágok illata mellett birssel, ásványokkal kápráztat, a Kakas furminthoz hasonlóan részletgazdag és összetett, annál azonban kerekebb talán. Szájban viszont határozottan más karakterű: telt, pompás struktúrájú, élénk savakkal, megkapó egyensúllyal. Talán egy picit még rendezetlen, de nagyon szépen komponált, tartalmas, hosszú lecsengésű. Igen szép, karcolgatja a 7 pont határait, valószínűleg el is éri, meg is haladja majd. Most azonban némi szigorral inkább egy erőteljes hatost (6 pont) osztok ki. Fiatal bor ez is, bőven van még ideje.

Hárslevelű - Szerelmi dűlő 2006

A furmintok után más világ: behízelgő, könnyed. Szőlőleveles, ásványos illatokkal találom szembe magam. Némi forgatás után itt is megjelennek a virágok, később halvány, visszafogott bőrösség is érezhető. A Lapis furmint után viszont itt is picit gyengébbnek érzem a struktúrát, a korty ismét támaszt bennem picurka hiányérzetet. Mindenért kárpótol viszont a bor simogató karaktere. Demeter Zoltán javaslatára összekósoltuk egy kis Fourme d'Ambert sajttal is, páratlán párost alkotnak. Bulváros személyeskedés gyanánt megemlítem, hogy a tavalyi Királyudvar-kóstolón kóstolt Patrícia cuvée is hasonlóan összeillik ezzel a sajttal, ami ezek szerint Anthony Hwang, Demeter Zoltán és az én egyik kedvencem is.
5 pont

Főbor 2006

Egyfajta Főbor-minivertikál következett ezután, a legfiatalabb darabbal nyitva a sort. A 2006-os Főbor - a korábbiakkal ellentétben - hárslevelű-hangsúlyos, és döntően töppedt, de nem botrytises gyümölcsből készült. Ismét csak közbebrékelem, hogy a Királyudvarnál is hasonló stílusban készült a 2006-os Lapis Hárslevelű, a fajta ezek szerint abban az évben egészen különleges dolgokra volt képes Demeter Zoltán kezei alatt. A Főbor birs, őszibarack illatával nyit, valami kristálytiszta illatérzettel, melybe szőlővirág, mezei virágok, később ásványok illata vegyül. Elképesztően gazdag, vibráló szerkezetű bor. Ízében is harmonikus, gyümölcsös, szép savú. Ha megátalkodott maximalistaként a terhére róhatok valamit, az az, hogy az illat gazdagsága után az ízek talán egy picit egyszerűbb akkordokat pengetnek. A lecsengésben elegáns, decens kesernyék is felütik a fejüket.
Vaskos 7 pont, kóstolgatja 8-as határait is.

Főbor 2004

A 2004-es Főbor talán a leginkább szamorodnis, már ha lehet ilyet mondani egy főborról. Furmint-hangsúlyos, erősen botrytizálódott fürtök termése. A főborok közül ennek az illatában érhető tetten leginkább a botrytis, ami mellé birs, aszalt sárga- és őszibarack aromái társulnak. Ízében is érezhetően dominál a szürke, mellé persze szép gyümölcsök, pompás harmónia és elegáns lecsengés társul. Szép ívű, nagyon jó szerkezetű bor, az illattól az utóízig egységes, de a botrytisből nekem egy picit sok. Azért a hetest simán eléri.
7 pont

Főbor 2003

Demeter Zoltán első főbora volt a kettőezerhármas. Ha nem lenne időparadoxon, azt mondanám, egyesíti magában az előző kettő erényeit. A töppedt és a botrytises jegyek páratlan harmóniája valósul meg benne. Az illata is bájosan szép és behízelgő, ugyanakkor a struktúrája is összetett, vibráló és gazdag. Nem olyan masszív, mint egy aszú, de egy főbortól műfajilag sem várhatjuk ezt el. Inkább a könnyedség és a strukturáltság játékára alapul. Jelen van benne a botrytis, de nem uralkodik, csak szép diszkréten odateszi a névjegyét. A maga nemében tökéletes, azt hiszem. Vitathatatlan nemzetközi klasszis, azaz jár a 8 pont.

Aszú (6 puttonyos) 2002

Demeter Zoltán nem tartja sokra a 3 és 4 puttonyos aszúkat, azok szerinte inkább "összeállítások", az aszú igazi ereje 5 puttonynál kezd csak megmutatkozni. Ha esetleg kételkedtünk volna e szavakban, az alátámasztásként kóstolt bor egyszerűen elsöpörte volna a tamáskodás utolsó szikráit is. A 2002-es Demeter-aszú ugyanis nem kevesebb, mint Tokaj gránitból faragott szobra. Talán nem annyira orrbamászó az illata mint a főboroké, de visszafogottságában is elképesztően gazdag és elegáns, kifinomult, összetett, minden szempontból tökéletes. Lehetne most mondatokon (mit mondatokon, egész bekezdéseken) keresztül sorolni az illatjegyeket, az aszalt gyümölcsök egész kavalkádját, az érintésnyi botrytist, a citrusokat, de teljesen felesleges. Ez a bor egész egyszerűen maga Tokaj. Komplexitás és elegancia. (Jön a tízpontos-érzés.)

Aztán megforgatom a számban, és ismét beüt az az aprócska gikszer: az én ízlésemnek egy leheletnyivel (de tényleg csak egy leheletnyivel) több sav kellene a tízeshez. Hülyeség persze ezen gondolkodni, hiszen a bor egész egyszerűen pompás a maga valójában, ez inkább csak egy ízlés-alapú kötözködés. Mert ha el kellene gondolkodnom azon, hogy melyik volt életem 3 legjobb bora, akkor ennek a bornak egész biztosan helye lenne a listán. A szerkezete gránitszilárd, tökéletes harmóniájú, áradó ízvilágú, gazdag, minden szempontból kikezdhetetlen. Párás tekintettel és vérző szívvel, de ismét csak azt mondom: 9 és fél pont.