Van egy borvidék Budapesttől 80 kilométerre, ami nincs bent a 22 magyar borvidéket felsoroló kiadványokban. Ahhoz, hogy meglátogassuk az ottani pincéket, át kell kelnünk Szlovákiába. Kürtön, a dél-szlovákiai borvidék egyik regionális központjában készíti borait a Strekov 1075 névre hallgató pincészet. A névfeloldás egyszerű: Strekov Kürt szlovák neve, a dátum pedig a település első írásos említésére utal. A település 89 százalékban magyarlakta, így ha odavetődünk, nem lesz kommunikációs problémánk.

De nem kell ennyire messzire sem mennie egy budapestinek, ha a Melecsky Tibor és Sütő Zsolt páros által jegyzett pincének a borait szeretné megkóstolni; a Terroir Club ugyanis szinte a teljes szortimentet árulja. Sőt, jó forgalmazóhoz illően el is hozta a két borászt a boltjába, akik az aktuális tételeket az érdeklődőknek bemutatták. A kóstolón a svatovavrinecke, azaz szentlőrinci fajtából szűrt bor volt nekem a legérdekesebb, abból egy üveggel otthon is elkóstolgattam. A bor a pince termékpiramisában középen helyezkedik el, erre utal a Classic megnevezés; alul Corpus, felül Terroir a család neve.

A francia eredetű szőlőfajta német közvetítéssel került el a cseh és szlovák borvidékekre. Ha össze akarjuk kóstolni jelen írás tárgyát fajtestvéreivel, akkor osztrák vagy német St. Laurent-t érdemes beszerezni. Magyarországi szentlőrincivel még nem találkoztam, ha valaki igen, az ossza meg velünk az élményeit. A fajta amúgy az önológiai irodalom szerint leginkább a pinot noirra hasonlít, héja annál vastagabb, így jobban tűri az időjárás szeszélyeit. Mivel meghatározó ízjegyei közé az erdei gyümölcsök tartoznak, ezért feltételezhető, hogy nevét az ezen bogyók beérését ünneplő, augusztus 10-én tartott Laurenzitag-ról, azaz Szent Lőrinc napjáról kapta. Ez esetben elvárom, hogy a honi borban valamilyen módon jelenjen meg a dinnye is.

Az elméleti ismerkedés után kidugóztam a palackot és töltöttem. Szép rubin színnel, és a pohár falán középtempóban leszaladó itallal találtam szembe magam. Illatban egyértelmű a pinot hasonlóság: állatos, istállós, avaros jegyek. Némi szellőzködés után a piros gyümölcsök is megérkeznek, elsősorban érett, talán kicsit túl is érett málna, frissen facsart meggy. A háttérben feltűnik némi füstölt sonka. A beígért erdei bogyókat én nem leltem meg. Ízlelve érdekes az első benyomás, ugyanis a kissé fanyarabb füstös, szárított húsos ízek dominálnak. A közepes test mellett érintésnyi a tannin. A korty elején a gyümölcsök közül a meggy, a végén édesebb párja, a cseresznye van még jelen. Lecsengése nem hosszú, hamar a szájhoz lehet emelni a poharat újra. Szép, 5 pontot érő bor.

A palackért 2511 forintot fizettem, lévén a kóstolón való részvétel 10% árengedményre jogosított.