Reneszánsz kastély pincéjében működik egy remek kis vinotéka. A vásárlás mellett, vagy akár helyette, poharazgatni is lehet, a bor mellé helyi termelők sajtját, szalámiját kínálják. A szaküzletben a régió 40 termelőjének 200 borát tartják. A borvidéket Brda-nak hívják, és a szlovén-olasz határon terül el. Májusban arra jártam, és félig vakon vásároltam pár tételt, amiket most kidugóztam.
A régió különlegességét a márgás talaj adja, mely minerális elemekben igen gazdag – egykoron tenger borította ezt a részt. Fajtaválasztéka hasonló olasz párjához, Colliohoz: nemzetközi fehérek mellett a fő attrakció az itt rebula-nak hívott, amott ribolla giallaként ismert helyi fajta, mellette az identitását és nevét kereső (tocai) friulano (itt: furlanski tokaj) terjedt még el. Vörösbort általában klasszikus bordói fajtákból szűrnek, ha éppen nem pinot-ból teszik ezt. A nemrég említett Wine Reportban a szlovén pincészetek közül kizárólag e borvidék termelői lettek kiemelve. Közülük két termelőtől is kóstoltam most.
Movia Chardonnay 2003
A Movia 1820 óta létező pincészet. 13 hektáron terül el, ennek egy része az olasz oldalon van, többsége Szlovéniában. A régió talán legradikálisabb termelői Kristalcic-ék, biodinamikus és szűretlen borokat készítenek. Árfekvésük nemzetközi összehasonlításban is magas, egyik legolcsóbb boruk ez a chardonnay volt – emlékeim szerint 10 euró körüli áron vásároltam. Meglepően friss bor ez, illata kifejezetten üde. Virágok, ásványok, egres és őszibarack jön a pohárból, amiben apró buborékokat fedezek fel. Ízben ugyanezt a komplexitást hozza: rengeteg sósság, lecsengésében szőlős-traubis jegyekkel. A lendületességet az enyhe szénsav csak fokozza, a hosszúságról a végén felbukkanó meszes-krétás íz gondoskodik. 5 pontos bor, jó volt inni.
Simcic Rebula Selekcija 2005
Két Simcic nevű pincéről is megemlékeznek a borkalauzok, azok alapján Edi a híresebb. Ezt a tételt Salkan és Marjan Simcic készítette, 15 euró körüli ár rémlik. Hosszú, hat hónapos héjon áztatás után még két évig érlelték a bort, mielőtt palackba került. Színe emiatt már-már konyakosan mély arany. Mozgása kifejezetten olajos, vastag glicerin csíkokat hagy a pohár falán. A tankönyvek szerint illatos fajta itt teljesen új értelmezést nyer: nagyon mély, visszafogott illatok jelennek meg a pohárban. Kandírozott narancs mellett mézes dió, birs, gyógynövények és cédrus. A korty selymes, sós, és meglepően sima – a várt cseresség alig érezhető. Minden porcikájában különleges bor, még akkor is, ha a lecsengésre egy picit egyedül marad benne az alkohol. Vaskos 7 pont.
Movia Lunar 2006
Ez a bor már túl van emlékeim szerint a 25 eurón, de még mindig nem a csúcs fehér a pincészettől (azt Veliko-nak hívják és 50 euró felett mérik palackját). 100 százalék rebula, egészfürtösen áztatva hosszan, tudomásom szerint ezt sem piszkálják jó fél évig. Utána sem nagyon, préselés nélkül kerül át a színlé szlovén hordókba. Az első kontaktus ennél a bornál sem okoz meglepetést: mély arany szín, komoly sűrűség. Illatában méz, frissen főzött kamillatea, valamint a kandírozott narancshéj itt is megjelenik. Plusz rengeteg mineralitás; pusztán az illat alapján el lehet képzelni a termőhelyet. A korty pedig könnyed, harmonikus, fegyelmezett. Semmi kilengés, ez egy kecses bor. Ásványok kísérik a citrusokat végig, egészen a végtelenül hosszú lecsengésig. Ha eddig a héjon áztatás mellé a robosztusságot írtam volna fel borszótáromba, most radírozhatom ki az eddig tanultakat. Ez egy nemzetközi klasszis nálam, azaz 8 pont.
Movia Merlot 2001
A borok beszerzését nem sokkal a Radikon-látogatás után ejtettem meg. Mivel ott letaglózó élmény volt a merlot, ezért kíváncsi voltam, a másik oldal neves borászata mit hoz ki a fajtából. Nos, csalódnom nem kellett. Öregedésre egyedül a kissé rozsdabarna karima utalt a nem túl mély színű mag körül. Illatában földes, ásványos jegyek – nekem egyből Weningerék Spern Steiner dűlője jutott róla az eszembe. Némi pörgetés után elindulnak a gyümölcsök is: aszalt meggy és szeder formájában. Nem egy zúzós, lehengerlő bor ez, rafinált és kifinomult inkább. Habár kellően tanninos a korty, mégis könnyed az összhatás. Meggy, ribizli és a talaj dominál – az ásványok markánsan képviselik magukat. Hosszú és tartalmas a lecsengés is, jár a 7 pont.
Utolsó kommentek