A maraton e szakaszára kevés újdonság jutott, lesz ellenben recycling meg revidea. Miközben egyre szilárdabb az a meggyőződésem, hogy igazán nagy kékfrankos csak Sopronban és Egerben készülhet, merthogy a löszösök nem elég tökösök, most három dél-pannonnak is örülök. Ilyenkor persze mindig bevethető az előítélet-immunizáció: kissé följebb tolom a lécet, és azt mondom, majdnem nagy, de nem igazán. Szerencsére a pohár mellett nem immunizáltam, örültem minden cseppnek.
Szemes József Villányi Kékfrankos 2007
Meglepő, mint Sean Lennont látni Mick Jagger csajával. Ez a bor ugyanis egyszer már szembejött. Hogy ez most ugyanaz a palackozás-e, nem tudom, így arra sincs tippem, hogy azóta ilyen dicséretesen integrálta-e a fát vagy ez egy eleve alacsonyabb pörkölési együtthatóval indult széria. Mindenesetre most a legjobb villányi kékfrankosnak gondolom. Jellegzetes és komplex kékfrankosillat: köménymag, érett feketecseresznye, szilvalekvár csipetnyi feketecsokoládéval. Élénk savak, közepes test, remek arányok. Kóstolva fűszeres, cseresznyés cseresznyemagos fanyarsággal. Friss és pikáns. Semmi nagyoskodás, semmi izmozás. Érett gyümölcsből szép bor. 6 pont (1770 Ft)
Sauska Villányi Kékfrankos 2007
A nagy bordói konceptben zsebkendőnyi rezervátum, minimális mennyiség (300 palack) a kékfrankos. Élt az eséllyel: a borvidéki verseny abszolút győztese. Szerintem egy tömör kékfrankos-mezőnyben idegen testként hatna, de a "nagyborok" között jól elvegyülhet.
A Szemesnél sötétebb szín, mélyebb illat. Az általam szabványnak gondolt cseresznyés, köménymagos aromák helyett keleties motívumok: füge, narancs, mazsola, fekete tea, fekete csokoládé. Bizonyára sokan vannak, akiknek ez mennyei élvezet az átlagkékfrankoshoz képest. Kóstolva azonban testes, tömős, és a savak valahogy különutakon járnak. Ízében grépfrút és narancsos pezsgőpor. A lecsengés széles és hosszú, kissé húzós tanninokkal és kesernyével. Minthogy a villányi nagybor-élményt viszonylag olcsón adja, eszményi választás azoknak, akik soha nem szerették a kékfrankost. 5 pont (3480 ft)
Heimann Kékfrankos 2007 (Baranya-völgyi)
Ctrl+C/Ctrl+V, hogy a maratonban is meglegyen. Harmincéves tőkék termése, és csak nagyhordót látott. Az első pillanattól az utolsóig zavarmenetes élvezet. Az illat áradóan intenzív, megnyerő és tiszta: cseresznye, meggy, cseresznyefavirág egy kis puncsos-hordós rásegítéssel. Kóstolva selymes, szinte krémes textúra, közepes test. A meggyes-cseresznyés gyümölcsösségnek fekete csokoládés, cseresznyemagos szelíd fanyarság tart ellen. Érett, kerek savak és tanninok. Nem egy bonyolult lélek, viszont nagyon jó ívű, az illesztési hézagoktól teljesen mentes bor. Az általam a kékfrankosokban kötelezően elvárt fűszeresség ezúttal csak a lecsengésben jelentkezik.
Néha úgy érzem, hogy a Heimann-borok egyetlen hátulütője egyfajta udvariasság, ám a Baranya-völgyi túllép ezen: csiszolt, kifinomult és magabiztos kékfrankos. Eszményi ajándékbor. 6 pont (2500 Ft) (Időközben házon belül kapott egy plecsnit.)
Szekszárdi Borműhely "De Facto" Kékfrankos 2006
Az én palackom azt mutatta, hogy a De Facto delel. Vannak ismerőseim, akik viszont fejcsóválva üzenik, hogy náluk alig pitymallik. Az enyém illatban és ízben fekete cseresznye és annak minden függeléke. Kiegyensúlyozott, elegáns, megállapodott. Engem megszólalásig egy jófajta rosso di montalcinóra emlékeztet, ahol a megszólalás a savak. Nem mintha savszegény volna, de a sangiovese pörgésével nem versenyezhet.
6 pont (Jó felé menetel.)
Korábbi szakaszok:
Kékfrankosmaraton XVII
Kékfrankosmaraton XVI
Kékfrankosmaraton XV
Kékfrankosmaraton XIV
Utolsó kommentek