Azzal kezdődött, hogy hamarabb hazajöttem a családdal Balatonról egyrészt a vénasszonyok tele miatt, másrészt, mert még életemben nem fizettem pénzt ilyen botrányosan pocsék szállásért. Viszont így maradt költőpénz, vagy legalábbis maradt volna, ha nem döntök úgy, hogy kipróbálom végre a Culinaris angus marháját. Ebben benne volt a Kistücsök friss csütörtöki élménye is, ugyanis rég ettem olyan jót, mint azt a borjúgerincet meg a többit ott. Kedvem támadt kockásfülű nyúl módjára otthon eljátszani a szakácsot, így szombat délelőtt megvettem a steaket, amivel már régóta szemeztem, csak eddig nem volt lelkem (édesanyám remélem nem olvassa ezt) tizenkétezer forintot kiadni négy szelet nyers, fagyasztott húsért. Most meg azt hazudhattam magamnak, hogy ez még a nyaralási értelmetlen pénzszórás része. Ha már lúd, legyen hozzá rókagomba, meg füstölt tarjával ízesített gesztenye köretnek, és persze egy komoly vörösbor, valami rizikómentes betonbiztosan befutó favorit. Nem sok ilyenem van, így szinte rögtön rá gondoltam.

A Sauska Cuvée 7 Villány 2006 lett a kiválasztott: 59% cabernet sauvignon és 41% merlot 97% francia és 3% amerikai tölgyben = 98%, hogy nem fogok csalódni. Szép sötét bíbor színű, nem tűnik nagyon feketének, mégis nagyon nem átlátszó. Illata nem éppen intenzív, persze azért nem is visszafogott, ellenben nagyon stabil. Nem túl feltejezett kapucsínó, szilva és erdei gyümölcsök jönnek a pohárból rendületlen. Kóstolva arányos testű bor, remek savakkal, finom, a végén kissé szőrösödő tanninokkal és cseppet kikandikáló alkohollal. Illat és íz összhangban van, az előbb említett billenések távol állnak a borulástól: érezni, hogy igényes alapanyagból, odafigyelve készítették. Akárcsak én a steakemet. A jó alapanyag fél siker, az odafigyelés és tiszta technológia még egy negyed: a többin még lehet dolgozni. Van időnk: nekem a marhákkal, nekik a borokkal – most ez 7 pont mindkettőre.

A marha ábrát innen, a címke képét a pincészet honlapjáról vettem.