Ez most csak egy röpke frissítés, de nem maradhat nyom nélkül az évjáratváltás egy olyan bornál, amiről azt állítottam, hogy „többet tesz a minőségi borfogyasztás ügyéért, mint száz bajuszpödrő gasztrófilozófus vagy tízropis talajszelvény-tanulmány”. A 2008-as kapcsán kiírtam magamból mindent, ami erről a borról eszembe jutott, akit érdekel, lapozzon vissza. A summa dióhéjban: ez a Béla és Bandi néven futtatott Fodor-fivérek balatonszőlősi olcsó és vidám bora magnum palackban. Én fröccs és rizottó bort keresve bukkantam rá két évvel ezelőtt, és bár azóta az árazás zökkent egy nagyot, még mindig zavarba ejtően olcsónak gondolom (0,75-ösben 730 forintra jönne ki). A 2008-as harapósabb savai után a 2009-es az első évjárat érettebb és számomra vonzóbb világát hozza vissza, és természetesen bőven méltó arra, hogy szódavíz nélkül igyuk.

Az illat szerencsés ötvözete a melegebb, gyümölcsösebb és a hűvösebb, pikánsabb jegyeknek. Fehérhúsú őszibarack, körte, egres, csalán, agyag, csipetnyi sonka és kén. Kóstolva közepes test, könnyed elegancia, érett savak. A kortynak van íze, nem kell a retronazális visszacsatolásra hagyatkozni: barack, szőlő, borsosmenta, a végén jóleső mandulás fanyarság. Semmi nem uralkodik el, nem billenti az egyensúlyt. A viszonylag csiszolt savak szép ívet adnak a kortynak. Továbbra is tartom, hogy a sauvignon blanc, ésszel vegyítve, remekül feldobja az olaszrizling vagy chardonnay-alapú házasításokat (sajnos a 09-esről nem találtam adatot, a 2008-as 70 százalék olaszrizling, 12 muscat ottonel, 10 szürkebarát és 8 sauvignon blanc).

A legfontosabb tulajdonsága továbbra is az, hogy abszurd módon jó ezért az árért – minden lehetséges gáncs eltörpül e tény mellett. Erős 5 pont és durva best buy. (1460 Ft – magnum)