Címkék

Utolsó kommentek

  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Rizling & Co.

Belekóstolás a Wachauba és a Rheingauba

2007.02.21. 17:41 - alföldi merlot

Immáron hét hosszú hónapja, hogy beleléptem a rizlingfolyóba, és azóta mint rizlingman élem a világom. Közben persze tágítom a horizontot, amerre látok, de a rizlinghez, legyen olasz vagy félolasz, mindig örömmel térek haza. Ritkán vernek át, és az sem kerül sokba. Ugyanakkor minden magára valamit adó olaszrizlingmant feszíti a becsvágy, hogy alkalomadtán rajnai rizlingmanné képezze magát, hiszen mást sem hallunk, mint hogy az olasz szegény rokon (nem is vér, csak név). Nos, én végre találkoztam a nagyobb ővel, de még sokszor kell a rajnai folyóba lépnem, hogy hitet váltsak. Útközben azért történt egy s más.

Albert gazda és rajnai köre szondázta már egynehányszor az osztrák aranybányákat, az ursprünglich németeket úgyszintén (például itt). Ittam minden szavukat, de melyik alkesz érné be ennyivel. Végül voltak olyan jók, hogy Wachauban járva kerítettek nekem két olcsó nevest, az egyik rizling volt és rajnai, a másik veltelini és zöld. Aztán a Tinto Finóban szembe ötlött egy húzónév a rizlingheimatból, és bár a lokális ár majdnem dupláját kérték (10 euró helyett 4000 Ft-ot), nem tudtam uralkodni magamon. Került melléjük két friss magyar, és próbáltam tanulni.

F. X. Pichler GV Federspiel Loibner Klostersatz 2004


(Nem fért ki a neve, a GV Grüner Veltlinerként értendő.) Vajon mit él át az átlag amerikai vagy angol borbarát, ha nem találja a polcon, és szóban kell kérnie? Mondjuk az F. X. sokat segít (amúgy Franz-Xaver). Ez a Grüner Veltliner az alapszint, usque 10 euró. A címke kimondottan gáz, nekem legalábbis ez a fekete-arany dezájn utoljára a JPS Lotuson tetszett, annak is már vagy harminc éve.
Az illatában agyag, zsírkréta, virágok és fehér bors. Kóstolva gyümölcsös (talán őszibarack és ananász), friss és kerek, csipetnyi szénsavval. Tiszta és kiegyensúlyozott, de ha nagyon tűhegyre vesszük, a közepe bizony lyukas. Savban persze izmos, és a lecsengés hosszú és gyümölcsös. Nem lehengerlő, de szerethető. A visszakóstolásnál sajnos egyre hangsúlyosabban érződött, hogy a tehetség ezúttal szerény anyagból dolgozott; magyarán: kissé karcsú és erőtlen.
5 pont

Weingut Knoll Loibner Riesling Federspiel 2004


Jancis Robinson egyik kedvenc borászata. Nagyon sokat vártam tőle, és amikor végre a kezemben tartottam, és szemügyre vehettem a világ legbarokkosabb borcímkéjét, szerelembe estem első látásra. Aztán észbe kaptam. Egészen halvány zöldessárga. Az illat tömény gyurma, hangyányi őszibarackkal. Kóstolva kurva száraz, már elnézést. A korty tömör és masszív, ananásszal és maracujával, de ezt az idilli tájat valósággal magába szippantja a virágos és könyörtelenül savas lecsengés. Az ember percekig cuppog utána. Egyszerű, tiszta és nemes, mondom politikailag korrekten, de őszintén szólva nem tudom, meddig terjedhet a rajongás egy ilyen karót nyelt pléhpofáért. Én megálltam
5 pontnál.

Pannonhalmi St. Martinus Cuvée 2006

Ha ez 2006 előszele, akkor készüljünk a legjobbakra! Látszólag én volnék az utolsó, aki himnuszt ír a Pannonhalmi Apátsági Pincészetről, de ez a bor minden vitán felül áll. Magánügy, de árulkodó: még soha egyetlen borból nem vásároltam ilyen rövid idő alatt ennyit. Ezzel mások is így lehettek, mert tudtommal Pesten már hetekkel korábban elfogyott, mint a déli végeken.
Újbor fűszeres traminiből és királyleánykából. Szinte kiugrik a pohárból, az illat lehengerlően szép és intenzív: fehér húsú őszibarack, virágok és zellerszár (a címkeellenőrzés előtt megesküdtem volna, hogy sauvignon blanc is van benne). Kóstolva is ugyanaz az élénkség és gyümölcsösség, amit az illat ígér. Ropogós és friss. Nem olyan tiszta és egyenes ívű, mint az osztrákok, de mennyi zamat, mennyi izgalom! Táncot jár az ember szájában. Hosszú, hosszú lecsengés, amit rátöltéssel erősít meg a telhetetlen alkoholista. 6 euroért nem hiszem, hogy létezik szebb bor.
6 pont (és főhajtás)   
(Albert gazda is szerette, némileg kisebb garral.)

Szeremley Szemelt Rizling 2005

Ha esik, ha fúj, a szemelt nem hagy cserben. A rizling-alapellátás oszlopáról írtunk már sokat, és fogunk is. Néha hallom, máskor mondom azt a fene nagy bölcsességet, hogy könnyű ám három demizson csodabort készíteni, de az igazi okosság az volna, ha ugyanez százezer palackszám sikerülne. És a szemelt rizlingről mindig az jut eszembe, hogy egy kis pluszráfordítással összejöhetne ez a mondabéli okosság. (Tényleg, tudja valaki, hogy mennyi készül belőle?)
Kísértetiesen hasonlít a 04-esre. Kristálytiszta, átható rizlingillat. Mint az alpesi levegő, átöblíti a tüdőt, frissíti az agyat. Gyönyörű szőlőillat meg szőlőcukor, amihez egy kis minerális és fehér borsos díszítés járul. Ezt írtam a tavalyiról (2004), és most csak annyit kell hozzátennem, hogy petrolt és ananászt is érzek az ideiben (2005). Aztán így folytattam: kóstolva, sajnos, visszatérünk a gravitáció világába. Az illat szárnyal, de a test erőtlen. Elfogy a szusz, oda a lendület. Nagyjából most is ez a helyzet:a korty kissé leül, szétterül, nem fókuszált. Persze nem volt könnyű dolga, a Weil Riesling szomszédságában kóstoltam. Lényeg a lényeg: acélosabb savakkal nagyboros babérokra törhetne. Mindenhol kapható, és annyira olcsó, hogy az már önmagában jó.
5 pont (és ne feledjük, a szemeltek szépen érnének, ha hagynánk)

Weingut Robert Weil Riesling Trocken 2005


Nekem a Weilről most még a Kurt, és nem a Weingut Robert ugrik be, de épül már az új szinapszisösvény. A zsebdzsonzon szerint édes borban no. 1 Rheingauban. Ez nem édes, de a száraz is v.gd, írja utánozhatatlan tömörséggel a Birodalmi Kóstoló. A mi Albert gazdánk is Weil-rajongó. 2005 állítólag klasszikus év.
Ez valóban kötelező tananyag. Elegancia és tömör struktúra, hét nyelven beszélő savak, finom gyümölcsök. A rendkívül intenzív illatban elsőre agyag és pörkölt mogyoró, aztán virágpor és bodza. Csontszáraz, a korty ugyanolyan intenzív, mint az illat, és egy pillanatra sem torpan meg. Virág, barack, ananász. Lendületes, de mesterien csiszolt savak. A lecsengésben aztán még magasabb fokozatba kapcsolnak, de tartják az ideális ívet. Hosszú, citrusos, ananászos búcsú. Egy igazi kultúrarisztokrata.
7 pont

Címkék: 2006 2005 kóstolás fehér hatpontos 2004 ötpontos badacsony hétpontos wachau rajnai rizling szeremley pannonhalmi apátsági pince pannonhalma királyleányka knoll zöldveltelini fx pichler weil rheingau fűszeres tramini

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr3738533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szegediszomelijé 2007.02.21. 21:31:13

A múlt héten osztriában jártam,így hát kicsit hozzá tudok szólni. Murauban, egy kis hotel éttermében köbö 200 -250 bor volt a lapon, 85% osztrák. Először egy 2004-es Spatlese rizlinget kóstoltunk. Egészen hasonlatos volt egy tartalmasabb magyar olaszhoz. Bár trocken felirat volt, sztem inkább félszáraz. Volt benne egy kis cukros íz-ami azért nem tett túl jót. Azért bejött a társaságnak, és a cukrosodó véget leszámítva szép bor volt. Másnap az étteremvezető ajánlása alapján egy 1996-os traminit búcsúztattunk. igazi öreg bor volt, de nem rossz értelemben. Selymes, lágy, finom aromákkal, kellő véggel, de persze nuku savval. sajnos a termőterületeket nem tudom, annyi maradt meg, hogy Bécs közeli vidékről valók. Volt egy 2004-es jégbor -mindössze 20 gr/l cukor, de szép, harmonikus, de karcsúbb is, mint amit itthon kóstoltam (Tokajicum). Árban viszont -meglepő -jóval olcsóbb volt, mint az előzőek, 22 E éttermi ár! Fehérben még megnyílt egy Sancerre -és bizony le is mosta a sógorokat. Érdekes, árban tök azonosak: az osztrákok büszkék a boraikra! És az egyik élmény ez volt, hogy érezhetően legalább annyira tartják nedűiket, mint bárki másét. Vörösből javasoltam a társaságnak egy Weninger 2003-as Blaufrankish reserve-t. Még nem kóstoltam, de az osztrák vörösökhöz nem volt túl nagy bizalmam. Viszont abszolút csalódás volt: Magas alkohol érzet uralt mindent. No, nem ihatatlan volt, de többet vártam. Próbálkoztak még egy küvével Deutschkreutzból -itt legalább a barikk jótékonyan leplezte a gyengéket -iható volt, nem több. A várt többet azután a szobába visszahúzódó társaság meg is kapta egy Orsolya Zweigelt képében -messze messze fölötte a kóstoltaknak. Mintahogy a 03-as Kaló Veltelini is -kivéve a Sancerre -t, ami minden másodpercében alkotott.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2007.02.22. 09:18:00

Én a Szeremley Szemelt rizlingben éreztem egy igen komoly botritiszes ízt is, valamint kiérzett a glicerines édesség is. Olyan jegyeket mutat, mintha középkései szüret lett volna.

Ugyancsak ezt igazolhatja amit a cikkró ír, a kifulladó lendület, azaz a fáradtkás íz, ami szintén egy későbbi szüretet valószínűsít.

Türkménbasi 2007.02.22. 12:22:05

Tudtommal a Szemeltbe nem csak Szeremley ültetvényekről kerülnek borok hanem velük szerződésben álló gazdáktól is, így talán az sem valószínű, hogy az összeset egy időpontban (pl "középkésőn") szüretelték volna le úgy, hogy ez a borban is ennyire tettenérhető legyen.

dalton1 2007.02.24. 23:16:35

Egy 2002-es Szemelt-em még lenn van a pincében, semmi ülepedés...tényleg szépen érik...