Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Három év Ostoroson

Évjáratos Orsolya borok

2009.01.07. 06:22 - vörös és fehér

Évjárathatás. Furcsa, már-már pejoratív szó. Egyes pincészetek igyekeznek a fogyasztói igények előtt meghajolva kiküszöbölni a borkészítés során. Máskor olyan érzése van az embernek, hogy a gyengébb borokat előszeretettel bújtatják e fogalom mögé (lásd még: nehéz évjárat nagy borai). Vannak, akik igyekeznek megküzdeni a természet diktálta nehézségekkel, s hol sikerül felülkerekedni rajtuk, hol pedig nem: ilyenkor akár teljes tételek végezhetik folyóborként pályafutásukat. Az Orsolya pincében igyekeznek folyamatosan tanulni, közben pedig évjáratról évjáratra elkészíteni azt a bort, ami rájuk, és az adott évre a leginkább jellemző. Elmondásuk szerint 20 évet adnak maguknak, hogy kiismerjék a dűlőiket. Eredeti elképzelésem az volt, hogy évjárat-párokat kóstolok össze, aztán persze más is került a poharamba.

Müller-Thurgau 2006

Elsőként egy utolsó évjáratos bort bontottam: a Szél-hegy immár nem Zoliéknak terem. A fajtáról érdemes tudni, hogy Hermann Müller nemesítette 1882-ben, Thurgau kantonban, Svájcban. Sokáig Németország vezető fajtája volt, de egy hideg tél után kiderült, hogy a rajnai ellenállóbb nála – holott a nemesítés egyik célja pont a fagytűrő-képesség növelése volt. Így megmaradt az olcsó tömegborok (liebfraumilch) összetevőjének. Nálunk rizlingszilváni néven terjedt el, s közel 8000 hektáron terem – idéntől már hivatalosan is Müller Thurgau néven kerülhet azonban csak palackba a belőle szűrt bor. Sokáig nem tudták eldönteni, hogy milyen fajtákat keresztezett Müller, most a vita eldőlni látszik: a DNS vizsgálatok szerint rizlinget és Madeleine Royale-t.
A szakirodalom alapján harsány illatokkal kellett volna találkoznom, de az nyilván nem számolt a hozamkorlátozással és a hordós érleléssel. Engem ugyanis finoman visszafogott körtés-virágos illatok fogadtak. A fürge mozgás a pohárban előrevetítette, hogy a könnyedséget nem kell nélkülöznöm azért. A korty lendületes, kicsit krémes, üdítő. A körte visszaköszön itt is, a hordó pedig szépen figyel a háttérből. A vége már-már olaszrizlingesen kesernyés. Nagy megfejteni való nincs benne: inni kell, inni lehet. Gyorsan lecsúszik belőle egy üveg – az ilyen bor nálam öt pont.

Hermány Leányka 2006

A 2006-os leányka-trilógiából nekem ez tetszett a legkevésbé. A Tag-dűlő férfias, tüzes bort adott; azt azért szerettem. A Sík-hegy behízelgő, kis maradékcukrával együtt is lendületes, kerek tételt tett le az asztalra; azt meg azért szerettem. A Hermányt viszont ziláltnak, kócosnak, és 13-as alkoholja ellenére túl hevesnek találtam egy éve. Kíváncsi voltam, összeállt-e. Nos, egy kicsit igen, de nem eléggé. Még mindig azt érzem, tompák a savak benne. Noha az illata, az gyönyörű: tea, narancshéj, körte, ananász kavarog. A korty vége viszont kicsit megkaparja a torkom, az alkohol külön úton jár. Tartogatni ezek szerint nem érdemes ezt a tételt – aztán persze ki tudja? Mindenesetre szigorúbb leszek, mint palack, és csak négyesre értékelem ezt most.

Hermány Leányka 2007

Amiket viszont palack vár, azaz a 2007-es leánykák, azok nem fognak eljönni. Ugyanis a tagi dűlőt is lecserélték Orsiék, a sík-hegyi leányka pedig nem került palackba, így ebből az évből csak a Hermány lett letöltve. És tessék: az évjárathatás ennél a bornál igen pozitív. Amit 2006 nem tudott megmutatni, azt 2007 bepótolja. Persze lehet, hogy csak a borászok lettek tapasztaltabbak, és kezdik kiismerni a dűlőt. Az illat sokkal diszkrétebb, kifinomultabb. Trópusi jegyek és virágok vegyülnek benne, majd megjelenik a direkt szőlőillat is. A korty sima, kerek. Még nem teljes a harmónia, de a struktúra szép, minden adott hozzá, hogy a palackban összeálljanak a komponensek egy képpé. Finom hordó, vibráló savak, test, tüzesség. De már most is megér kerek hat pontot nekem.

Zweigelt Hordóválogatás 2005

2005-ben a zweigelt szemek egy része betöppedt, hovatovább a botritisz is megjelent a fürtökön. Emiatt sűrű, koncentrált bor született, aminek egy részét másfél évig érlelték Orsolyáék másodtöltésű hordóban. Bontás után két dolog szúrt szemet, illetve orrot. Az egyik a szép mélyvörös szín, a másik az enyhe acetonos illat. Előbbi megmaradt, utóbbi pár óra alatt szépen kiszellőzött. Érdekes, hogy a pince vörösborainál közvetlenül bontás után ez a kicsit szúrós mellékzönge gyakran előjön; hogy ezt a talaj, a pince, vagy a fajta adja-e: nem tudom. Az illat a közjáték után piros gyümölcsösös lesz, a magas alkoholt pedig egy narancslikőrös vonal képviseli. Zöldfűszerek bukkannak még fel benne. A korty érdekes kettősséget mutat: a közepén az édesebb, meggylekváros, gyümölcsös; a végén a hűvös, citrusos jegyek dominálnak. Nagyon eleven az összkép: a savak szépen tartják magukat. Elegáns és tartalmas bor, ami a hat-hét pont határán táncol.

Zweigelt 2006

Bár 2006 melegebb, és általában jobb évjárat, mint az azelőtti, mégis úgy tűnik, hogy a Kutyahegyen a zweigeltnek 2005 jobban feküdt. Ebbe a borba nem került töppedt szem, s akkora komplexitás sem, mint idősebb társába. Az enyhe lakkosság itt is megjelenik, aztán a levegőztetéssel távozik is hamarost. Illata fajtajelleges; meggy és bors van benne bőven. A teste karcsúbb, így a savérzet relatíve magasabb, ebben a tételben még kicsit külön futnak a savak és alkohol. De már most is szép struktúrája van: a kisebb test nem vékonyat jelent. Idővel úgy gondolom össze fog szépen rázódni, de nem lesz akkora bor, mint a 2005-ös – bár jósolni nem szeretek. Viszont jobban iható, vacsora mellé könnyebben társítható már most is – a hordók közt alvó medve pedig zseniális a címkén. Jelen állapotában öt pontot adok a borra.

Tehéntánc 2006

Kékfrankos, cabernet franc és merlot alkotja ezt a bort, melynek címkéjén egy tehén ropja bikavér-forraló táncát. Először jelenik meg ez a házasítás a pincénél, az eddigi, döntően cabernet franc-ra épülő Százrejtekűt egészíti ki. A bontás utáni enyhe fülledtségtől, lakkosságtól nem estem kétségbe, szellőztettem. Megérte várni, mert egy összetett, izgalmas illat várt rám. Meggy-dominancia van, mellette édes fűszerek, kardamom, kis ánizs. A korty lendületes, a savak a 14-es alkoholt könnyedén kordában tartják, néha talán túl szigorúan bánnak is vele. Nem robosztus bor, jól csúszik. Tehetséges öt pont a jutalma.

Syrah 2006

Végezetül egy újabb debütáló tétel a pincétől. Már a tavalyi látogatáskor is lenyűgözött ez az egri syrah, végre palackból is megkóstoltam. Jelenleg, szerintem, ez a leg bor Orsiéknál. A legmélyebb színű. (Mély bordó.) A legizgalmasabb illatú. Bontás után enyhe animalitás. Földes, gombás jegyek, majd egyre erőteljesebb frissen főzött szilvalekvár-illat. Bors és édesnemes fűszerpaprika. A legkomplexebb. Érdekes módon a 14,5-es alkohol ellenére hűvösnek mondanám. Ízében a bogyósgyümölcsöket egy finom citrusos íz kíséri. Tanninjai érettek, puhák. A bors visszaköszön a hosszú lecsengésben. Kevés jó hazai syrah-t kóstoltam (Weninger nekem kimaradt eddig), de ez köztük van. Erős hét pont.

A borokat a pincénél vettem, legnagyobb eséllyel beszerezni a Gold bisztróban, vagy Nyíregyházán, a Bethula vináriumban lehet őket. Már amelyiket.

Címkék: 2006 2005 kóstolás négypontos hatpontos ötpontos orsolya hétpontos zweigelt cuvée syrah 2007 müller thurgau lányka

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr27862365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Leonardo Di Cabrio (ex-Fidel Castrol) 2009.01.07. 09:33:32

A Százrejtekű 2006 szerintem hosszabb életű lesz, mint a syrah és "legebb", de mégis a syrah a kedvenc (nálam is). Érdemes lesz kadarka-kitekintést is csinálni náluk, a 2007-es hordóból igen ígéretesnek tűnt.

kisfröccs 2009.01.07. 11:41:49

A Müller -Thurgaut sajnos nem Egon Müller nemesítette, hanem dr. Hermann Müller. Előbbi német, utóbbi valóban svájci. A szakirodalomban, genetikai vizsgálatokra hivatkozva, fellelehető olyan vélemény is, hogy a fajta a Rizling és a Chasselas keresztezéséből jött létre. Az Egon Müller -család egyébként az 1790-es évek óta az egyik legismertebb termelő a Mosel- Saar - Ruwe borvidéken, annek is a Saar - nevezetű részén, Scharzhofban. Az idősebb Egon nem oly régen halt meg, helyét ma fia, III. Egon tölti be. Fantasztikus minőségű, és rémületesen drága borokat termelnek, de kizárólag Rizlingből.Érdemes lenne az ő természetes édes borait egyszer összevetni nagy tokaji aszúkkal.

vörös és fehér 2009.01.07. 12:58:32

kösz a javítást, valóban Hermann a nemesítő Müller.
A hivatkozott wikipédiás bejegyzésből vettem a fajtát, ott historikusan is áttekintik az eredetvitát
"In 1996, Chasselas seemed to be a valid candidate, and in 1997 the Chasselas variety Admirable de Courtiller was specified. However, this was shown to be wrong when the reference grape that was believed to be Admirable de Courtiller was proven in the year 2000 to be Madeleine Royale.[6] Madeleine Royale is now known to be a Chasselas seedling."

bocsard 2009.01.08. 01:49:23

Azt a Tehéntáncot még szerintem kóstold meg még egyszer, mert kicsit alá nézted. Valóban a Százrejtekű lesz a legnagyobb, de még azt ráér kóstolgatni. Az utolsó Orsolya borvacsorán nagy siker volt mindkettő.
A magas illó pedig valóban több borukat jellemzi, ezért is érdemes dekantálni őket.

planinás 2009.01.11. 15:51:26

@bocsard: Nem értem az illózást. Ha már az illó érződik a boron az ciki. Az szellőztethetjük napestig. És olyan illómennyiségre utal amely az OBI-nál valószínű megbukna. Azt hiszem az acetonosság, oldószeresség az említett pincészet borainak illatában inkább a vadélesztők produktuma. És itt jelentkezik az örök dilemma vad vagy faj.Én azt mondom jobb egy jól kiválasztott szelektált fajélesztő mint egy szar vadélesztőflóra( remélem lesz egy csomó ugrás a bejegyzésemre ). Egyébként nagyon tisztelem az Orsolyáékat de nekem nem jönnek be a boraik.

süti beállítások módosítása