Nagyon keveset tudok az amerikai pinot noirokról. Ilyen borok Magyarországon ma gyakorlatilag beszerezhetetlenek (kevés kivétel azért akad, pl az Irony a Radovinnél), de igazság szerint egész Európában szűkös a kínálat – mintha nem nagyon törnék magukat a termelők, hogy exportáljanak. Pedig ha már a Wine Spectator TOP 100 első helyére is kaliforniai pinot kapaszkodik, akkor több, mint életképesnek tűnik a műfaj, és ugyan ki ne szeretne legalább belekóstolni. Erre nyílt most kiváló alkalom az USA-beli kiküldetésen lévő Pardi Norbi jóvoltából, aki egy kilenc tételes sorra való anyagot juttatott haza az ünnepek táján, nem kis örömünkre persze.

A sor egésze Oregonból származott, és meglehetősen meggyőzőre sikeredett. Az talán nem meglepetés, hogy egyik bor sem volt hibás, de hogy összességében ennyire fajtajellegesek, jól ihatóak, óvilági stílusúak lesznek a borok, azt még annak ellenére sem gondoltam, hogy már futottam bele hasonló oregoniba. Egy zsákbamacska mentes pinot-övezet?

Chapel Hill Balatonboglári Pinot Noir 2009

Nem tettük magasra a lécet a belövőborral. Túlterhelt szőlő korrektül elkészített, egyszerű bora. Teljességgel fogyasztható, csak minek. A 7-800 forint annyira nem is túlzás érte, de ajánlani már nem tudnám. Vendégeknek jó, azaz 3 pont.

St. Andrea Paptag 2007

Még egy belövő. Kicsit rendezetlen állapotban van, nem mondhatni, hogy olyan meggyőző lenne, mint másfél éve. Az eltelt idő azonban nyomot hagyott rajta, színébe barnás árnyalatok vegyülnek, illata dohányos, avaros, érintésnyit medvecukros. Gyümölcsei a csipkebogyó és a ribizli, savai élénkek, tanninja visszafogott. Vannak erényei, de pillanatnyilag kissé kócos. 6-

Ransom Wine, Jigsaw Pinot Noir 2009, 22$

A jelenlegi dollár árfolyam mellett aligha tekinthető olcsónak, mégis inkább a belépő szintet képviseli ez a tétel. A kivitelezés viszont hibátlan. A pinot gyümölcsös, egyszerű, ámde kedves oldala. Illatában friss cseresznye és málna, hordónak nyoma nincs, se avaros felhangoknak. Kóstolva arányos, tiszta, kerek, lágyabb érzetű, savai nem hangsúlyosak, elegendőek viszont a lendülethez. Közel tanninmentes, távolról sem komplex vagy karakteres, viszont sima a textúrája, remekül iható és nincsenek hibái. Tehetség (5 pont).

A to Z Wineworks Pinot Noir 2009, 23$

90 pontot ért a Wine Spectatornek. Határozott lépés fölfelé, noha még mindig a könnyedebb vonal. Elsőre kicsit kénes, de már ekkor érezni, hogy nagyobb mélységet rejt, mint az előző Jigsaw. Az illat gyümölcshangsúlyos, de nem újvilági jellegű, gyönyörű friss, ropogós cseresznyével, fűszerekkel, egy kevés füsttel. Sem a túlérettség, sem a zöldesség gyanúja nem merülhet fel. A korty ismét bársonyosan kerek és puha, kellemesen telt, de még mindig lendületes és pinós. Betölti a szájat, savai integráltak, száraz, de nem csontszáraz, nem bánt, nem döcög. A textúra ismét hibátlan, és ez is itatja magát. Szép (6 pont).

Bethel Heights Vineyard Pinot Noir, Willamette Valley 2009, 32$

Közepesen mély rubin szín, ahogy ez eddigi boroknál. A kidolgozás most is példás, nem édes, nem alkoholos, nem vágja agyon a hordó. Áfonya, meggy és egy kevés málna az illatban, továbbá kék virágok, szegfűszeg és némi animalitás. Burgundira emlékeztet. Teste közepes, telt, nagyobb tömörséget mutat, savai besimulva teszik dolgukat. Csiszolt és arányos, ebben is nehéz lenne hibát találni. Szép (6 pont).

Maysara Winery, Estate Cuvée 2008, 37$

Wine Spectator 91 pont. Határozottan lépegetünk felfelé, itt már az izgalom is megjelenik, több benne a kanyar, kevésbé kiszámítható. Vadabb, vagány illat, benne érett gyümölcsök, mint a szeder, áfonya és cseresznye; rózsa, egy kevés mentol, borókabogyó, illetve érintésnyi újhordó. Hűvösnek hat. Kóstolva szikárabb, savai élénkebbek, hangsúlyosak, a bor így kevésbé behízelgő, ugyanakkor tipikusabb és érdekesebb. Remek frissesség, enyhén tapadós – de nem bántó – tannin, nagyboros ambíciók. 6/7

Cristom Vineyards, Mt. Jefferson Cuvée 2008, 28$

Wine Advocate 90 pont. Sötét bogyósok az illatban, szeder, áfonya, szilva, a háttérben avar, medvecukor, füst, nyers tölgy és animalitás. Izgalomnak és összetettségnek sincs híján, a hordó mértékkel adagolt. Szájban telt, de magas szerkezetű, szép élénk savakkal. Íze száraz, közepesen intenzív és az illatot követi, teste tömör, szerkezetét a savak mellett érett tanninok is erősítik. Kiváló bor, évekig érlelhető. 7-

Panther Creek, Verde Vineyards 2007, 34$

Akár kakukktojás is lehetne, annyira elüt a sor többi tagjától. Finomkodó, könnyed, mégis gazdag és többrétegű. Magyarpinós, világos gránát szín. Illata intenzív, gyümölcsössége a piros spektrumban, vörös áfonya és társai, enyhén cukorkás beütéssel, de ennek ellenére nagyon is természetes, nem művi hatású. Dohány, füst és bőr érkezik még, és talán egy kis fenyő is. Kóstolva finoman extrahált, vagy inkább alul-, törékeny, hecsedlis, cseresznyés, áfonyás ízzel, közepes testtel. Erőlködésmentes, elegáns. 7-

Ken Wright Cellars, Carter Vineyard 2009, 55$

Az est fénypontja számomra. Színe világos, illata összetett és mély, benne sötét bogyósok, szilva és szeder, hibiszkusz és rózsa, csipetnyi füst, bőr és étcsokoládé. Ez aztán komoly, hosszasan lehetne szálazgatni. Betölti a szájat, de ezt elegánsan teszi; nem őrülten intenzív, mégis lehengerlő. Gyönyörű gyümölcsös mag, beépült füstös aromák, piszokul finom. Nagyobbacska test (14,2%), de még pinós arányok, koncentrált, mégsem nehéz. Az utóíze lehetne intenzívebb, de a 8 pontot már így is eléri.

Domaine Drouhin, Lauréne 2007, 72$

Wine Advocate 91 pont. A pincészet zászlóshajója. Határozottan emlékeztet a birtok olcsóbbik borára, ahogy azt, úgy ezt is nehéz lenne újviláginak nézni. Intenzív illatában vibráló friss gyümölcs, főként cseresznye, szilva, aztán még hibiszkusz, szegfűszeg és egy kevés uborkás zöldesség. Szép, noha nem igazán összetett. Szájban jobban teljesít, ízgazdag, cseresznyés, vörös áfonyás, száraz. Természetes, nem erőltetett, nincs is igazán lecsiszolva, ezt talán a palackérlelés hozhatja majd meg évek múlva. Remek bor, de az előző után, és ezen az áron kissé csalódás. 7 pont.