Ritkán kóstolok úgy bort, hogy ne lenne legalább egy másik is nyitva mellette, avagy jellemzően több másik, az oportók mellé azonban nem az összemérés szándékával került az alábbi két játékos. Illetve ez nem volt betervezve eredetileg. Az önéletrajzi elemeknek teret engedve elmesélem, hogy egy ideje különösen érdekelnek a könnyed (ám nem üres, az nem ugyanaz) veresek, szokatlan mélységeket vélek felfedezni ebben a műfajban. Beaujolais-ra és Loire-völgyire vágyok folyton. Egyik sem gyakori vendég a hazai üzletek polcain (miért is lenne, ki venné meg, ki ismeri ezeket?), így mikor a kettő képzeletbeli metszetét jelképező Touraine Gamay-t megláttam a Corában, fellelkesülve csaptam le a palackra. Hátha az alsópolcos verzió is képes élményt adni, még ha méretarányosan kisebbet is, mint drágább rokonai. A balatonit meg a Szomjas Gödény dicsérgette korábban, így az is kéznél volt már, mikor a két villányit visszakóstolgatva szükségét éreztem, hogy nézzek melléjük valamit.
Bujdosó Libás 2011
Igazság szerint az oportók hátrányból indultak, annyi csalódás után ugyanis már nehezen érem be valami elfogadhatóval. Egy tényleg jót szeretnék már végre találni. A remélt minőség viszont inkább a balatonmellékiben villant fel, ami dacára annak, amit az elnevezés sugall, nem egy kéthónapos pályára szánt szénsavmacerált újbor. Noha azok lágyságát ötvözi nagyobb koncentrációval. Sötét színű, egyenesen lila. Illatában érett sötétek, áfonya és szeder, olyan töménységben, hogy már-már csokoládésnak tűnik. Pillekönnyű, de húsosan telt a korty, tanninmentes, szinte gyümölcslének hat. Nagyon finom, száraz gyümölcslének. Komplikációmentes, de tiszta és zökkenőmentes. Ilyen lehetne egy jó primőr portugieser. Lehetne? Cabernet és merlot házasítása. 4+, best buy (1062 Ft, Veritas)
Touraine Gamay 2010
Cora válogatás a Loire völgyéből, Beaujolais meghatározó fajtájával. Silleresen világos. Játékos, friss illat a gamay-ra jellemző virágossággal (hibiszkusz), cseresznyével, ribizlivel, némi szegfűborssal. Nincs nagy mélysége, de annál intenzívebb. Kóstolva teljesen száraz, karcsú, élénk, de nem éles savakkal. Kadarkához vagy egyszerű pinot noir-hoz lehetne hasonlítani, hasonlóan könnyed, extrakció nélküli és piros gyümölcsös. A korty végén finom tannin. Se kesernye, se zavaró aromák, se kuszaság. Franciásan arányos. Egyszerű, de letisztult, mintha már réges-régen kialakult volna a stílusa, nem keresi az útját. Jó magában, jó ételhez. 4+, best buy (kb 900 Ft, Cora)
Utolsó kommentek