„Ha pannon borsoviniszta volnék, pénzemet a kékfrankosra tenném. Úgy érzem, hogy ez az egyetlen vörös fajta, amely magyarnak mondható (némi részrehajlással), és van esélye a nemzetközi sikerre. (...) De miért volna ez a great red hope? Mert a miénk, mert alapvetően…

Egy barátom meghívására megkóstoltunk 13 kékfrankost a pincéjéből, és arra jutottunk, hogy. Röviden: aki kékfrankosra szomjazik, vegyen Heimannt. Hosszabban: akit az árnyalatok gazdagsága kárpótol az enyhe érettségdeficitért, az soproniakat vegyen. Bulvárosan: a mezítlábasok…