Nem igazán friss a hír, de talán mégsem igazán közismert: ausztrál tudósok kikutatták, mi is okozza a syrah borok kapcsán gyakran emlegetett borsos aromát. A vegyület neve rotundone, ez adja a bors jellegzetes szagát, és bizonyos mennyiségben megtalálható egyéb fűszerekben is. A kimutatása borban azért is nehézkes, mert nagyon erőteljes, azaz elegendő nagyon kis mennyiségben jelen lennie ahhoz, hogy észlelhetővé váljon, egészen pontosan 4 ng(nanogramm)/l koncentráció mellett is már képesek egyesek kiérezni vizes vagy boros oldatból. Ezzel az értékkel a cabernet-család szőlőit gyakran sújtó, paprikásságért felelős pirazinok extrém alacsony detektálási küszöbét közelíti (2 ng/l). Még érdekesebb, hogy az emberek egyötöde egyszerűen nem képes ezt az aromát érzékelni. Vélhetően nem tartozom közéjük, a minap megtartott házi syrah-kóstolón (tematika: hűvös klímás syrah) született jegyzeteimet visszanézve ugyanis elég sűrűn bukkan fel a szóban forgó fűszer neve. Persze lehet, hogy csak képzelődtem, de hogy ezek a borok piszokul fűszeresek voltak, az egészen biztos.
Balga Pincészet Syrah 2007
Az egri pincészet egyelőre nem tartozik a legismertebbek közé, ha a név mégis ismerősen cseng, akkor elképzelhető, hogy Albert Gazdánál találkoztunk vele – méghozzá az átalakult Gróf Buttler kapcsán került megemlítésre. Soha rosszabb bemutatkozást. Érettséget mutató illat, mely kellően koncentrált is, a háttérben feketére érett meggy, az előtérben a fajta fűszeressége, fahéj, szegfűszeg, gyógynövények, borsmenta. Halvány földes jegy (fekete retek) színesíti a képet. Közepes testű, tartalmas, de cseppet sem nehéz, élénk savainak hála inkább lendületes. Jó szerkezet, kerek és arányos, ízében sötét gyümölcsök, elsősorban itt is meggy, sokféle fűszer, melyek között talán még a bors is felsejlik. Lecsengésében meggy és menthol. Jól iható bor, némi izgalom is szorult belé, ráadásul hihetően egri karakterű. Az egyetlen negatívum, hogy a palack alján a maradék a kelleténél kicsit hamarabb mutatta a hanyatlás jegyeit. Bár ez egyedi eset is lehet, inkább ne tartogassuk. 6 pont (kb. 3000 Ft, Borarium.hu)
Feind, Villa Quaiar Shiraz 2008
A shiraz megjelölés kicsit megtévesztő lehet, ez cseppet sem egy édes-nehéz, újvilági stílusban komponált bor. Színe sötét rubin. Intenzív illatának elsőre legszembetűnőbb eleme a határozott parfümösség: mintha valami jobb muskotály is keveredett volna bele, mondjuk egy löttyintésnyi N.A.G. Diós. Syrah-viognier helyett syrah-muskotály? Ha valakit zavar, ha egy vörösbor aromásabb, talán ezt sem fogja szeretni, pedig érdemes tovább pörgetni a poharat: vonzó szedres gyümölcsösség, bors, füstölt sonka tárul az orrunk elé, egy finom vegetális jeggyel kiegészülve. Kóstolva feszes szerkezetű, lendületes, könnyed, zamatos; remekül iható és az elmélyültebb vizsgálódáshoz is elég tartalmas. Élénk savaival és relatív karcsúságával, moderált tanninjaival kékfrankost idéz a struktúra, abból is egy igen jót. Túlérettség, magas alkohol vagy édesség értelemszerűen fel sem merül (alk.: 13,5%). Borsos, áfonyás, szedres íze intenzív, enyhe muskotály aromával, még mintha finoman sós is lenne. Remek bor. Eléri a 7 pontot, best buy (Auchan kb. 2500 forint, a pincénél 2990)
Lichtscheidl Shiraz 2009, Burgenland
Eddig is lelkesítően alakult a sor, de ezen a ponton valószínűleg fennhangon kijelentettem, hogy ezért szeretem ennyire ezt a fajtát. Óvatos tippek is elhangzottak, miszerint ez akár az ausztrál is lehet, lévén azt nem túl újvilágiasnak tartják, ez a bor pedig nagyon modernnek és profinak, ugyanakkor óviláginak tűnt. Színe fiatalos bíbor, viszont nem különösebben sötét. Illata friss, hűvös, áfonyás-szilvás-meggyes, továbbá határozottan és erőteljesen borsos, messze a legjobban a sorban. Alig észrevehető vanília/édesfűszer a háttérben (ha hordóból jön, akkor mesterien adagolták) és mintha viognier is lenne benne. Elegáns, kristálytiszta, és bár nem igazán komplex, nagyon tetszetős. Szájban itt is élénk savak fogadnak, ugyanakkor tökéletesen integrálódnak a bor közepes testébe. Kiváló szerkezet érett tanninokkal. Lendületes, szinte vibráló, íze gazdag, sötét bogyósokkal és a lecsengésre is jutó borsos, fahéjas fűszerességgel. Nem egy nagyon mély vagy összetett bor, erényei inkább varratmentes kidolgozottsága, élénksége. 7 pont és best buy, csak jussunk hozzá (11 euro AdeBar Vinotéka, Ruszt; mindössze 9 a pincénél)
Clonakilla Shiraz Viognier 2008
Újkori ausztrál kultuszbor, melyet nem ritkán a Grange kihívójaként emlegetnek. Azzal szemben viszont kifejezetten hűvös klímájú régióból származik (Canberra), eltérő a készítésmódja is, nem éppen egy blockbusterként híresült el. Az elvárásaink tehát joggal voltak magasak, ehhez képest kifejezetten csalódást nyújtott a bor. Közel sem hozta a 2009-es színvonalát. Sötét bíbor szín. Azonnal felismerhető ausztrál illat, savanykás, eukaliptuszos fekete ribizlivel, ezen a téren nem sok újat mutat. Kevésbé fűszeres és tömény, mint egy Barossa Shiraz, és határozottan nem túlérett, sőt, friss, de ezzel szinkronban nem is igazán átütő. A hordó is kiváló, éppen csak jelen van, de összességében talán túlzottan is mértéktartónak hat, lenne inkább zabolátlan, de gazdag és érdekes. Teste közepes, hibátlanul arányos és kidolgozott. Elegáns, szinte könnyed, szép savakkal, kicsit határozottabb tanninnal, kellő lendülettel és frissességgel átitatva. Nem lekváros, nem mű, semmi sem hibádzik benne, de kérdés, hogy tud-e ennél többet. 7-7+ (cca. £40)
Domaine du Tunnel Cornas Vin Noir 2007
A bor 2006-os évjáratát jól megszorták magas pontokkal, a CellarTracker átlag 94,5, Gary Vaynerchuck pedig 96 pontot osztott ki rá. És 2007 elvben még jobb évjárat. Átlátszatlan fekete, bíbor széllel. Illata nem túl kifejező, kicsit zárkózottnak hat. Érezhetően mély és koncentrált, de inkább csak sejteni lehet a mélyben lapuló erőt, mint konkrétan érezni. Bors, szeder és áfonya szagolható ki a pohárból, de nem mondhatni, hogy bőkezűen adagolnák az aromákat. Az eddigi összes borhoz hasonlóan élénk savú és nem hatalmas testű, inkább magasabb szerkezetű, bár némi súlya azért mégis van. A cserek erőteljesebbek, de nem bántóak, savból sok van, de jó minőségű, és nem lóg ki. Fejletlen még, és bár nem egyértelműen egy nagy ígéret, talán évek múlva mutat valamit, ami most még nem nyilvánvaló. 7-7+, többet vártam. (kb. 45 euro)
Weninger Soproni Syrah 2006
Amilyen jól indult a sor az olcsóbb borokkal, annyira nem akartak örömet okozni a drágább tételek. Egy Weninger bor persze köztudottan jelentős átalakulásra képes, de a jelen esetben az aggaszt, hogy a begubózott bábból nem egy színpompás lepke, hanem egy ronda és izzadt ló fog előmászni. Orrban erősen brettes, csatornás, gyümölcsök helyett inkább a lovak uralják, ráadásul még kénesen fülledtnek is tűnik elsőre. Erőteljes, csak nem éppen vonzó. Kóstolva jobb a helyzet, bár nem éppen csiszolt, és savai túlzóak, szerkezete egészen jónak tűnik. Finoman sós, közepesen tanninos, akár bele is lehetne képzelni, hogy több évnyi érleléssel előnyére változzon. A brett ilyen mértéke viszont gond. Ez így, ebben a formában maximum 5 pont. (kb 6000 forint)
Juris Villa Syrah 2007
Burgenlandi borászat, badacsonyi birtok. Illata már érettséget mutat, de alapvetően hűvös karakterű. Érett szilva és savanykás meggy, gyógynövényes-vegetális jegyek, egy kis menthollal, fahéjjal, vaníliával fűszerezve. Egy kevés étcsokoládé és medvecukor is felbukkan, egészen érdekes, izgalmas. Belekóstolva selymesen sima textúra fogad, csiszolt és teljesen illesztésmentes, az egyensúlyból még erőteljes savai sem billentik ki. A bor gerincét is ez adja, cseressége visszafogott. Intenzív ízében savanykás áfonya és meggy, fűszerek, gyógynövények, alkoholja alacsonynak tűnik, egyáltalán nem olajos. Búcsúja közepesen hosszú. Némi jóindulattal a 7 pontot is eléri (kb 17 euro, AdeBar Vinotéka, Ruszt).
Utolsó kommentek