Mondtam a feleségemnek, megértük ezt a kivételes napot – miszerint házassági évforduló, a huszadik –, meg kell hát innunk a legmagasabban jegyzett borunkat. Nem tiltakozott. De nem mindig vág földhöz, amiről azt hisszük, hogy.

Szepsy Istvánt nyilván nem kell bemutatni senkinek, nem biztos, hogy mindenki kóstolta a borait, hiszen a zömük jó drága, de aki nem is hallott róla, az semmiről sem hallott, kezdje elölről, szülessen újra. Itt csak annyit, hogy a mester Hegyalja legnagyobb tekintélye, aki a magánborászkodás hajnala óta nem pepecsel kompromisszumokkal, hajkurássza a minőséget, készíti a referenciaborokat szakmányba, csinált frenetikus aszúkat, elindította a nagy száraz fehérek kultuszát a 2000-es Úrágya furminttal, újrafogalmazta a szamorodnit a 2003-as Dániellel, dicsértük mindegyiket eleget.

Sokáig azt hittük, nem is tud hibázni, aztán jöttek a 2005-ös szárazak, akkor kicsit elbizonytalanodtunk. De éppcsak egy pillanatra. Lehet, hogy amikor kóstoltuk őket, gyökérnapunk volt, olyasféle, mint amikor Bob kolléga szembetalálkozott a 2004-es Weninger-syrah-val. Más kérdés, Szepsy ökörszarvról és ökörszarról nem, legfeljebb termőhelyről, szőlőről, dűlőről, kertről szokott beszélni lelkesen.

A 2002-es 6 puttonyos amúgy egy ellentmondásos évjárat – szépen indult, de az októberben kezdődött és elhúzódott esők megbillentették – igen nagy becsben tartott bora, én sem véletlenül őrizgettem egyetlen árva palackját sokáig.

Csillogó aranyszín, áradó illatok. Botritisz jelzésszerűen, finom árnyalatként, birs, aszalt gyümölcsök, mindenekelőtt barack. Sűrű, széles bort ígér az orrpróba. Az is. Nagy-nagy test. De nem annyira krémes és harapható, mint inkább olajos – ha egyáltalán érthető, mit szeretnék kinyögni. Hömpölyög a szájban, de nem vibrál. Az alkoholt – 10,03-as a címke szerint – nem érezni, mineralitást sem, rengeteg cukra átveszi a hatalmat. Ízeiben az aszalt barackon és a birsen túl finom, egészséges alma játszik még. Kristálytiszta és koncentrált, komplexitásból, izgalomból azonban többet szeretnék. Búcsúja mézes. Nehéz dönteni, hogy 7-es vagy 8-as. Legyen 8 pont – hátha legyökereztem megint. Persze, hogy ez sem kevés – úgy is, mint nemzetközi klasszis –, csak hát más a mérce, ugye.