Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

A nagy párbaj III

Osztrák-magyar kékfrankosok

2010.02.13. 11:05 - dagadtos

Egy kicsit én is úgy jártam, mint palack a Mondovinón, aki bármilyen lelkesen is kereste a Blaufränkisch-t, a végén katarzis helyett csöndes apátiába csüggedt a köpőjével. Csak úgy róttam a standokat a Hofburgban, hiszen lassan nehezebb osztrák kékfrankost 90 pont alatt találni a médiában, mint felette, a Falstaff is hasonló pontokat szór rájuk, mint a nagy fehérekre, ráadásul nekem is volt már néhány kellemes tapasztalatom a középkategóriával.

 

 

 

Áfonya és pirítós, én ezt tanultam leginkább. A borok szépek voltak, tiszták, egyenesek, és általában áfonyalekváros pirítós ízük volt. Némelyikben az áfonya volt több, másokban a pirítós virított nagyot. Azok drágábbak, egyébként.

Talán csak nekem volt rossz napom, talán túl fiatalok voltak egyszerűen, vagy lehetett volna ügyesebben is meríteni. Mindenesetre ahol kóstoltam világfajtából szűrt bort is, ott rendre az tetszett jobban. A Krutzler merlot például lesöpörte az összes kóstolt osztrák vöröset, kivéve a Weningerék merlot-ját, ami nálam magasan verte a Dürraut. Persze kit érdekel egy osztrák merlot?
Marketingelni is nehéz, a „terroir” szó sem jut egyből eszünkbe róla. Sokat kell még tanulnom.


A közös csalódásra való tekintettel együtt kóstoltunk most palackkal, ő duplavakon, én csak szimplán.

Weninger Spern Steiner Kékfrankos 2004

Kitöltéskor már elég érett, opálos színnel fogad. Tipikus soproni nagybor illat: kezdetben őszibarackos-kakaós, később meggyel, animalitással gazdagszik. Kóstolva az alapízek szórakoztatnak, a korty markánsan sós, finoman kesernyés, az északi savaknak köszönhetően pedig néha már-már savanyúba fordul. Csontszáraz. Tartalmas, egyedi bor, közepesnél nagyobb testtel, kékfrankoshoz mérten sok és szép tanninnal, de nekem lehetne talán egy hajszállal érettebb. Nagyon erős 6 pont. Palack még jobban szerette, a savak is kedvére voltak, csupán egy kis komplexitást hiányolt belőle, nála 6 és fél pont környékén végzett. (cca. 6750 Ft, Bortársaság)

Ernst Triebaumer Blaufränkisch Mariental 2004

Az első osztrák blaufränkisch, mely komoly nemzetközi visszhangot kapott, valóságos kultuszbor. Ernst Triebaumer már a 80-as években dűlőszelektált és újhordóban érlelt, a 86-os évjárat legendás, állítólag még mindig jó formát mutat, ez a 2004-es 94 pontot kapott a Falstafftól.
Áfonyás pirítós. Mellette kevés egzotikus gyümölcs és rengeteg fa. Kóstolás előtt többen is argentint kiáltottak az erős édesfűszerek miatt. Szájban tisztább, leginkább erdei gyümölcsös aromákkal, nagy testtel, de szerkezetileg szétáll kissé: a savak bántanak, az alkohol egyértelműen kilóg, nyers az egész. Míg a magyar kékfrankosok már a csúcson, vagy annak közelében voltak, a Mariental még ihatatlanul fiatalnak bizonyult. A tisztaságon és nagyságon kívül azonban semmi olyan nagy erényt nem tudtunk felfedezni benne, ami indokolna egy akár jövőbeli 94 pontot. 6 pont. Palack csak 5 pontra értékelte, nem tudott felülemelkedni a kuszaságon és az alkoholtól elszenvedett szöveti sérüléseken. (cca. 13500 Ft)

St. Andrea Tóbérc Kékfrankos 2003

Tökéletes kontraszt. Amilyen faragatlan az előbbi, ez olyan nyugodt, megfontolt, kevés híján élemedett. Halvány rubin szín, narancsos széllel, opálosan. Felismerhető, érett egri illat, nagyon komplex. Csokoládé, füst, mentol, rózsa, eperdzsem és kapor. Kóstolva már kezd vizessé válni, de az aromák intenzívek, tartósak. Szépen, élek nélkül simogat, de a savak már kezdenek elfogyni alóla, kissé édeskés. Ahhoz kicsit több erő kellene, hogy megugorja a nyolcast, de a hét pont így is biztosan megvan. Palacknak is tetszett, de a heteshez nem vibrált neki eléggé a bor, így erős 6 ponttal jutalmazta. (7500 Ft, gyűjtőtől)
 

Takler Noir Gold Kékfrankos 2003

Talán a leghíresebb magyar kékfrankos, járt már nálunk is elégszer. (Pl. itt és itt.) Orrban először meglepően visszafogott, leginkább kávés-füstös, vélhetően a hordótól. Ahogy nyílik, egyre inkább előtérbe kerül az érettség, főtt piros gyümölcsökkel és gazdag fűszereivel szép dél-rhone-i borokra emlékeztet. A korty édes, de egyáltalán nem savhiányos, perfektebb tanninokat kívánni sem lehet, egyedül az alkohol éget egy kicsit. Ha felmelegszik, egyre agresszívabbá válnak a pörkölt jegyek, megjelenik egy erős füstös-füstölt szalonnás aroma, ez nem válik előnyére. Enélkül nem lenne kérdés, hogy minimum pannon klasszis, így 6 és 7 pont közé tenném valahova. Palackot jobban zavarta a túltengő édesség, így csak egy gyenge 6-ost osztott ki. (5000 Ft, gyűjtőtől)

Ráspi Kékfrankos Selection 2004

Ijesztő, agresszív puncsos-aldehides illattal nyit, ezt nem is szellőzi ki teljesen. Később azért felbukkan a trademark őszibarack, kis eperrel, kakaóval. Kóstolva úgy éreztük, körülbelül a csúcson van: remekül egyesíti a Tóbérc selymességét a Spern Steiner tartásával, az alkatrészek kopás nélkül csiszolódtak össze. Hűvös és elegáns az éretlenség árnyéka nélkül. Nem túlextrahált, nem is tanninos különösebben, mégis tartalmas, ízgazdag, hosszú. Kár az aldehides mellékszálért. 7 pont teteje. Palack az izgalmasan változó illattal, a savak szépségével és a korty hosszúságával indokolta, hogy 7 ponttal nála is a kóstoló győztese lett. (cca. 5000 Ft, Terroir Club)
 

Vietti Barbera d'Asti La Crena 2004

Kakukktojásként került a sorba, mondván a kékfrankoshoz hasonlóan a barbera is a savakra épít leginkább. A Vietti modern felfogású csúcstermelőnek számít Piemontban, igazi barbera-specialista, alig akad pincészet a világon, ahol annyira értenének a fajtához, mint náluk.
Ez lett a vesztünk. Nincs savhangsúly, nincs könnyed északi gyümölcsösség, van viszont koncentráció, tanninok, sötétség és csúcsminőség – teljesen felülírja a barbera-közhelyeket. A kékfrankosok mellé egyáltalán nem passzolt, de nem voltunk szomorúak.
Fekete cseresznye, marcipán, méz, csokoládé, kevés animalitás. Izgalmas és komplex, orrban emlékeztet a 2005-ös Haut-Brionra, amennyire még fel tudom idézni. Kóstolva még egyértelműen fiatal, a tanninok kemények, az alkohol is melegít kissé, de engem már most elvarázsol. Elképzelni is nehéz, a hétszer drágább top Barolójuk mit tudhat. Erős 7 pont. A magas alkoholt és a még harapós tanninokat palack kevésbé tolerálta, így ő hat pontnál behúzta a kéziféket. (cca. 7500 Ft, Superiore)

Címkék: hatpontos st. andrea takler kékfrankos hétpontos ráspi weninger vietti barbera ernst triebaumer

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr531751194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.02.13. 11:57:27

Ha jól tévedek, akkor a 2004-es Ráspit már nem árulja a TC, ezzel karácsonykor szembesültem.

Ez elég erős mezőny hazai kékfrankosokból, ha nem a legerősebb.
Azt reméltem, hogy több stabil hetest találtok, de úgy néz ki, hogy még csak közelítjük a szintet. Izgatottan váro, hogy mi lesz 3 év múlva, amikor a 2006-os palackok kerülhetnek hasonló korban terítékre. Én borítékolnék +1 pontos átlagot a bor(ász)oknak.

dagadtos 2010.02.13. 12:08:40

@Szomjas Gödény: A Weninger sincs már a Bortársaságnál, csak mint az árhoz tartozó beszerzési helyeket említem őket.

Octopus 2010.02.13. 17:31:33

az a Barbera, hát az odabasz. Egy csúcsbordói tanninszerkezete feszül benne, hogyan csinálhatták?

Metál Marci 2010.02.13. 19:52:28

Még érdekesebb lett volna, ha 1-2 osztrák borisszát is bevontatok volna.

shiraz 2010.02.13. 20:18:47

@Octopus:
a jól elkészített Barbera-k komoly tanninszerkezettel bírnak, egészen közel lehetnek a Nebbiolokhoz
üdv

shiraz 2010.02.13. 20:24:27

@Szomjas Gödény:
valóban nincs a listán, de néha (f)eladunk 1-1 palackkal a gyűjteményünkből :)
üdv
KA

Kóstolómester (törölt) 2010.02.13. 22:16:29

IWC minőségű cikk. Dagadtos visszatért.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.02.14. 00:42:48

@shiraz: Nem kifogásolni szerettem volna, tele szájjal hallgatok :)

Meglep a nebbiolos-barberás hasonlatod, valahogy a tanninosabb barberák tanninja v szerkezete inkább bordóra emlékeztet, így lesz komoly számomra, az eddig kóstolt nebbiolokban meg, nem is tudom mi lenne a jó szó, valahogy "könyörtelenebbek" a tanninok, sokkal kevésbé épültek be a borba.

szulfit 2010.02.14. 10:38:17

Eddig én is vagy nagyon hordós barberákkal találkoztam, vagy nagyon könnyűre hangolt példányokkal.

Octopus 2010.02.14. 11:17:50

@shiraz, @AG: ha esetleg úgy hangzott volna, véletlenül sem arra céloztam, hogy Viettiék manipulálgatnak a pincében. Mindössze az általánosan elterjedt nézet szerint a fajta nem tanninos:

It produces good yields and is known for deep color, low tannins and high levels of acid (Wikipedia)

Persze az is igaz, hogy a fajta kissé lenézett (volt), pont a Vietti az egyik úttörő, aki megpróbált komolyabb bort készíteni belőle. Összejött :)
Csatlakoznék a Gödényhez, a nebbiolonak sztem is más jellegű a tanninja, legalábbis a cikkben szereplő Barberához képest mindenképp...

shiraz 2010.02.14. 12:18:04

@Octopus: és Szomjas,

bocs ha félreérthető voltam. nem azt akartam mondani h a nebbiolo és a barbera tanninja egyforma, valóban stílusra más, csak mindkettőnek sok tanninja van. (itt a komoly Barberákról beszélek).
üdv
KA

Octopus 2010.02.14. 17:44:30

@shiraz: vagy mi értettük félre :) mindenesetre igy már tiszta, köszi

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.02.15. 13:16:39

Mit jelent a "duplán vakon" kóstolás?

dagadtos 2010.02.15. 14:26:58

@RAMBO: Azt, hogy a kóstoló semmilyen előzetes információval nem rendelkezik az adott tételről/borsorról. Jelen esetben palack azt sem tudta, hogy kékfrankosokat fogunk inni.

balafánt · http://csakakorrekt.blog.hu 2010.02.15. 14:47:29

Aldehides beütés és HÉT pont? Mondjuk a "dupla vakon kóstolás" garancia arra, hogy ettől függetlenül is kiemelkedő minőségű a bor.

A többi magyar bor értékelésével friss és múltbéli tapasztalataim alapján teljesen egyetértek.

why-not 2010.02.15. 20:47:13

Egy műveletlen alkesz kérdés (valami, amit soha nem mertem korábban megkérdezni) és itt talán nem annyira off: mi a helyzet a zweigelttel? Miért tűnt el ez a fajta (vagy került az olcsó félédes/édes kategóriába)? Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy léteznek-e egyáltalán színvonalas zweigeltek. Vagy reménytelen a fajta? Ausztriában pl. látszólag jó a reputációja. Ha valaki tud erről valamit, kérem, ossza meg velem. Köszönöm.

vörös és fehér 2010.02.15. 20:53:46

@why-not: a kérdés jó, a választ a bortermelők tudhatják, de szerencsére szerintem vannak jó magyar zweigeltek, elsősorban Ráspi és Orsolya szoktak jól teljesíteni.
alkoholista.blog.hu/tags/zweigelt

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.02.18. 09:09:49

Mintha az a ki nem mondott gondolatra célozna a szerző, hogy a kf nem ér fel a nagy nemzetközi fajtákhoz. Mondjuk nagyon kíváncsi lettem volna egy-két Moric-borra ebben a sorban.
De amiért írok az elsősorban az, hogy azért egy nagyon nyomós ellenbizonyíték a kf mellett azért már van: a Ráspi Máté 06. Tudomásom szerint legnagyobb része kékfrankos, ezenkívül zweigelt van még benne.

dagadtos 2010.02.18. 09:28:39

@pinotnoir_777: nem gondoltam ilyesmire, egyszerűen egyelőre aránytalannak érzem a figyelmet, amit a többi fajtával szemben élvez a kóstolások alapján. Dehát így kell ezt, megcsinálták GV-fronton is, a helyi fajtáknál van most sansz kitörni.
Szerintem elég tisztességes pontokat adtam a magyarokra, talán ez is mutatja, hogy semmi bajom a fajtával.

Moricot én is szívesen néztem volna, de most így döntöttem végül, szerintem olyan vád nem érhet, hogy névtelen vagy gyenge ellenfelet próbáltam volna választani. A sima Neckenmarkt egyébként az egyik pozitív tapasztalatom, a 2002-es még szép, friss, burgundi jellegű bor volt egy fél éve körülbelül.

stonejuice 2010.02.26. 15:51:10

@why-not: Szia! Ezeket már ittam és finomak: Soproni Zweigelt 2007 Ráspi pince,Sebestyén Indigó Zweigelt 2007 Üdv. István
süti beállítások módosítása