A Somlói Tavaszi Fesztivál kellemes meglepetése volt számomra (és nemcsak) Tornaiék 2007-es csúcsválogatás szortimentje. Bevallom alig egy éve, a 2006-osoknál még nem értettem egyesek lelkesedését, aztán idén a nagyréten összekóstolva a két évjáratot, a hatosokról tartottam véleményem, a hetesek viszont nagyon megtetszettek. A 7x7-en sem csalódtam, a juhfark egyik kedvencem volt. Mivel Somlón vettem magamnak egyet-egyet a juhfarkból és az olaszrizlingből, így hamarosan eljöhetett az első igazi randevú ideje. Két bulin már összefutottunk, tetsztettek a lányok, bátran el is kértem a számukat. Most végre elérkezett az este, amit csak kettőjükre szántam. Ki ne járt volna úgy egy ilyen randin, hogy kicsit csalódik, ha nem is vallja be magának? Valahogy szebbre, csinosabbra, tökéletesebbre emlékeztem.
Top Selection Aranyhegy Olaszrizling 2007
Halvány aranysárga, tükrös, tiszta, közepesen vastag gyűrűvel. Illata intenzív és vonzó. Alapvetően édes karakterű, sokféle jegy keveredik benne. Egyszerre teás, cukorkás, virágos, szalmás, banános, citrusos, körtés és meszes. Ezek mind, de érdekes módon az összes egyszerre – nem változik sokat. Komplex, de nem időben elnyújtva: egyszerre szól minden hangszer.
Szájban már nem ilyen intenzív, inkább csiszolt és elegáns. Nagyon szépen vegyül benne az illatban ígért érett, enyhén túlérett gyümölcsösség a fajta által hozott markáns kesernyével és a termőhelytől elvárható ásványossággal. Semmi sem lóg ki belőle, a korty íve kifejezetten ideális rajzolatú: csendesebben indul, középen szépen megemelkedik, majd fokozatosan halkulva, hosszan búcsúzik. A méreteknek azonban még változniuk kellene az igazán nagy borhoz. Szerintem elkélne még ide lendület, és akkor akár a test is lehetne nagyobb. (Talán maradékcukor tompítja az én ízlésemnek már túlzottan a savakat.) Persze így is nagyon tetszik, a középtől egyre erősödő csonthéjas kesernye pedig tanítanivaló. A szépen ásványosságnak nevezett finom sósságból is el tudnék viselni többet, most inkább csak a lecsengésben jelenik meg szerényen. A végén kicsit befűt az alkohol, de ez egyáltalán nem zavaró. Összességében egy szépen megszerkesztett, elegáns mégis fajtajelleges olaszrizlinget ismerhetünk meg benne. Második napra már hanyatlott, harmadnapra nagyon megzuhant. Első napi formája alapján viszont bőven megérdemli a 6 pontot.
Top Selection Grófi Juhfark 2007
Közepes aranysárga, szintén hibátlanul tükrös, a gyűrűje az olaszrizlingénél egy cseppet vastagabb. Orrban elsőre zárkózott, később is visszafogottabb, mint az olasz. Üde virágos, teás, köves, leheletnyit gyógynövényes, néha kicsit töppedt máskor citrusos illata van. Kevésbé sok komponensű, viszont inkább tud változni, ide-oda tolódnak a hangsúlyok egy-egy szippantáskor.
Szájban közepes intenzitással indul és nem éppen szokványos módon a korty végén és a lecsengésre hangosodik fel igazán. Markáns, fajtajelleges savak repítik az elejétől fogva, lendületben nincs hiány. Úgy érzem, a szép testet megtámogatja némi maradékcukor is, és ezzel nem mindig simul össze minden, kicsit kétszólamú az előadás néha. A korty második felétől nagyon szépen jön az elvárható finom sósság, utóízben már ez is dominál. Bár közvetlenül még nem kóstoltam őket össze, emlékeim alapján azt mondanám: a két jelenlegi legjobb juhfark, a Vinculum és az Apátsági egyértelműen nagyobb borok. Viszont, ha egy kezdő alkesszal vagy külföldivel akarnám ezt a nem könnyű fajtát megismertetni, akkor lehet, hogy inkább ezt mutatnám meg először nekik. Romantikusabban fogalmazva a fiatal első házasok nászéjszakájának bora. Harmadik napon is délcegen tartotta magát. Igazán szép 6 pont.
Két nagyon jó bort kóstoltam, efelől nincs kétség. Remélem a tendencia, hogy egyre jobbak ezek a Top Selection borok, folytatódik. Akkor talán a legközelebbi randevún, a nagy várakozások ellenére sem lesznek már kétségeim.
Utolsó kommentek