A kultuszmerlózás nálunk is szépen szárba szökkent. Van benne ráció – elég föllapozni a bordeaux-i bortőzsdét, és kiderül, hogy nincs az a Ch. Margaux vagy Latour, ami árban hozzászagolna a pomeroli csúcsmerlókhoz. Csak a mihez tartás végett: egy karton 1990-es Pétrus öt milla plusz postaköltség. Ehhez képest a honi szupermerlot-k alkalmi vételnek számítanak, akárhogy is fáj. A nemzetközi összehasonlítástól persze nem leszünk gazdagabbak, így Solust én is vendégségbe járok kóstolni. És most esett meg először, hogy a házigazdát jobban sajnáltam, mint magamat. A 2004-es Solus áráért per pillanat öt palack Máté Mantust adnak, ami kétségbeejtően fordított arányosság. A St. Andrea szupertitkos merlója ellenben most is lenyűgőzött – ám minden jel szerint a Mythosnak bealkonyult: elmosta a burgundiprogram. 100 ropi volt az asztalon, és benézett a ló az ablakon.

Az elvárásaink az árakhoz igazodtak. Ez módszertanilag bizonyára hibás alapállás, viszont mélyen emberi. Így aztán a csalódás mértéke a leírásokban egyértelműen tükröződik, míg az abszolút érték csak a pontszámokban. Öt pont alá nem csúsztunk, de nyolc fölé sem emelkedtünk. A leggyakoribb típushibák: magas alkohol, barrikoverkill és direktség. Vakon kóstoltunk.

St. Andrea Merlot 2003

A szín elárulta, hogy nem mai versenyző, a leleplezés pedig azt, hogy mégis. Egyébként egyben van, de nagy truvájokat már ne várjunk tőle. Évekkel ezelőtt több palackkal is kóstoltam, és minden elismerésem mellett sem tudtam túltenni magamat az átható kaporszagon. A nagy áttörés most is elmaradt: az első percekben még volt egy kis csipkebogyós, fűszeres, fenyős, mentás játék, aztán zárt a kapros catenaccio. Közepes test, viszonylag harmonikus korty, de édes. Túl édes. Nem tepert le, mint a déliek, és nem is ficánkolt, mint a jobb egriek. Kilógott a mezőnyből, mint egy safety car. 5 pont.
Bob kedvezőbben fogadta, szerinte szájban kifinomult, egyúttal intenzív, kerek és harmonikus, ami 6 pontra jogosítja fel.

Emlékeim szerint frissen csapolva ez egy vaskos, tanninos, extraktos, alkoholos utcai harcos volt. Most nem ismertem rá. Az illatban teafű, kávé, konyakmeggy és füge bódító elegye. Kb. 8 pontról indít. Kóstolva sajnos esik, csetlik – darabos, magas extrakttal és alkohollal, ám rendkívül intenzív zamatokkal. Feketecseresznye, málna és a szokásos kávés-nugátos hordóaromakör. A tannin elég pokróc, de a bor összességében előnyére változott, és van benne még bőven élet. Most látszik igazán, hogy annak idején milyen jó vétel volt (két és fél ropi a polcon). 6 pont.
Bob szerint sokat fejlődött az utolsó találkozásuk óta. Méltatta intenzitását és hosszúságát, ostorozta az alkoholt és a húzós tannint. Nála 7 pont.

Gere Attila Merlot Válogatás 2005

Ez az ún. cédulás, ami Solusnak indult, de nem ért célba. Kezdetben szúrós, tűzköves szag, pörkölt mogyoróval. Idővel az égett és a füves-istállós szagokból összeügyeskedtünk egy napszítta lólepényt. Kóstolva jóval kedvezőbb a kép. Arányos, friss, közepes testtel, kilógó alkohollal. A korty cseresznyés-málnás. A lecsengésben szerencsére csak dereng, nem dorongol az égett mogyoró és a gumi. 5 pont, mert a büdöset nehéz absztrahálni.
Bobot is megcsapta a lószag, aztán az alkohol. Ő is 5 pontnál állapodott meg.

St. Andrea Mythos 2002

Itt dőltem először hátra, ez már hasonlított arra, amit kezdettől reméltünk. Komplex, játékos illat. Fűszernek köménymag, aztán a dobostorta valamennyi nyálcsordító komponense. St. Andreáékat sokat ütjük manapság az elszaladó újhordózás miatt (főleg fehérben), de ez tisztás volt a villányi tölgyrengetegben. Persze extraktban is szerényebb, szerencsére. Pályatársainál jóval finomabb szövésű. Simogatással érvel, nem elefántpuszival. Végig egyenletesen teljesít, nincs üresjárat, kaparás, kipörgés, gumiszag. Egyértelműen a kedvencem volt. 8 pont. (Többen váltig állították, hogy a kóstoló végére legalább egy pontot romlott, és fölütötte fejét a kapor.)
Bobbal az értékelésünk szinte azonos pályát járt be, leszámítva, hogy ő eljutott a visszakóstolás visszakóstolásáig: "Egyszerűsödik, babérlevél, kapor veszi át az uralmat." Így csak 7 pont.

Bock Merlot Special Reserve 1999

Csemege gerontofileknek. Már az összalkoholista merlot-tesztre is járókerettel jött. Stabilan tartja a formáját. Markáns egyéniség: az előtérben egy nagy kupac szántóföldön felejtett káposzta, a háttérben kávé és görögdinnye. Kóstolva oxidáltságra utaló jegyek, luftos szerkezet, savanya. Csíp, húz, csöppet sem harmonikus. Fémes mellék- és utóíz.
5 pont (az erényeit, úgy látszik, elfelejtettem följegyezni).
Bob csokoládés süteményt is talált benne, de az összbenyomás szomorú: "húzós tanninok, üres közepű korty, alkoholos kilógások". 5 pont.

Gere Solus 2003

A kultuszmerlot-kultusz magyarországi elindítója, a "Merlot from Kopár", ahogy a címke hirdeti. Transzba estem tőle itt, Albert gazda csalódott itt. Most én sem repestem az örömtől. A tehetség nyilvánvaló, de hiányzik belőle a rendszer. Csúcsforgalom jelzőlámpák nélkül. Málna, fa, lakk, menta, medvecukor. Magas alkohol, jelentős koncentráció. Érett, de túlméretezett tannin. Zabolátlan, nagy anyag. Valószínűleg rosszkor nyitottunk rá. 7 pont.
Bob itt egy oktávval lejjebb ment. A leírásunk hasonló, ám a megítélésben ő szigorúbb. "Kicsit szétszalad, nem árt még neki némi palackos érlelés", írta. 6 pont.

Malatinszky Kúria Merlot 2006 (hordóminta)

Itt teljesen önálló pályára álltam – rajtam kívül ez a bor mindenkinek tetszett. Az illatában korhadt fát és gyufát éreztem. A kortyot keserűnek és citrusosan savanyúnak találtam. A tannin húzott. A további részletekkel már nem is bajlódtam, mert a közhangulatból látszott, hogy fordítva ülök a lovon. 5 pont (sunyi megalkuvással).
Hogy a támogatók érveiről is képünk legyen, íme, Bob kóstjegye: "Illatában szép egyensúlyban az istállós-silós és a fás karakter, mellé teafű, avar jön. Szájban szép savú, közepes testű, halványan talán savhangsúlyos is (visszakóstolva már nem is halványan). Elegáns bor ugyanakkor." 6 pont.

Máté Mantus 2004

Erősen emlékeztetett a hatodik borra, amiről utólag kiderült, hogy a 2003-as Solus. Csak ebben több volt a rendszer. Itt is V8-as pörög, de nem lyukas a kipufogó. Nagy formátumú hordó násza a tökéletesen érett gyümölccsel – ennél a bornál a kádár a borász alkotótársává lépett elő, és ez kivételesen nem a dorgálás helye. Az illat mint egy jól eltalált édes fűszerkeverék: fahéj, szegfűszeg, meggylekvár, besztercei szilva. Kóstolva teljesen egyben van, az érett, nagy anyagot jó savak tartják mozgásban. Az egész szájat betöltő, gömbölyded tannin. Súlyos, de nem húz, nem szárít. A komplexitásért elsősorban a hordó a felelős – lehet, hogy ez a tökéletes érettség ára? Nem a finom árnyalatok mestere, de annál finomabb. 8 pont – az est megosztott győztese, és ez esett a legközelebb az eredeti (Solusra kihegyezett) elvárásainkhoz.
Bobot is megragadta a fa: "Kifinomult, míves hordóhasználat, kicsit sok fa, de nagyon szép fa." A korty relatív egyszerűségét ő is szóvá tette, de "soha ennél egyszerűbb korty ne kerüljön a szánkba", fűzte hozzá. 8 pont.

Takler Primarius 2002

Az est egyik legjobbja. Komplex, vonzó illat – frissen örölt babkávé, új fás vanília, szilvalekvár, csipetnyi zöldség. Jó arányok, kerek savak, viszonylag élénk, szerethető bor. Az alkohol túlteng, de messze nem gégeperzselő. A korty málnás, árnyalatnyi édességgel. Bársonyos textúra, nagy, de nem formátlan test. Komplexitásban és koncentrációban nem a csúcs, de jól csúszott. Erős 7 pont.
Bob arányosnak, harmonikusnak találta, de a komplexitást hiányolta, így nem léphetett magasabbra, mint 7 pont.

Gere Solus 2004

Korábban kóstolva megelőgeztem a 8 pontot, szarvashiba volt. Most a krokodilt idézte a faviccből: hosszabb, mint zöld. A hordós eszpresszón, vanílián kívül az illatban alig érződött a tíz hónappal korábban körülrajongott málna. Ráadásul valami kis zöldesség is mocorog benne. Maga a korty arányosnak mondható, de kétségtelenül nem sűrű szövésű bor. Doktrináltságunk spinjétől függően hol a túlérettséggel, hol az érettségdeficittel szemben vagyunk elnézőek. Itt az utóbbit kellene eleganciaként eladni, de most nem sikerült. Nem teljesen érett szőlőből készült, pont. A lecsengés is inkább kocsi-út az éjszakában. Magas alkohol és előnytelen fatannin. Kevesebb hordóval, másik címkével és árcédulával mindannyian jobban jártunk volna. Most 6 pont volt.
Bob sem repesett az örömtől. Sokallta az alkoholt, a hordót, kifogásolta a zöldességet és a rendezetlenséget. 6 ponttal és a jövőbe vetett óvatos derűlátással zárta a bor értékelését.

Az öt kóstoló összesített pontszámai alapján a sorrend:

1-2. St. Andrea Mythos 2002 37 pont
1-2. Máté Mantus 2004 (DOC Sant’Antimo) 37 pont
3. Takler Primarius 2002 35 pont
4. Gere Solus 2003 34 pont
5. Malatinszky Kúria Merlot 2006 (hordóminta) 32 pont
6. Vylyan Villányi Merlot 2003  31 pont
7. Gere Solus 2004 29 pont
8-9. St. Andrea Merlot 2003 26 pont
8-9. Gere Attila Merlot Válogatás 2005 26 pont
10. Bock Merlot Special Reserve 1999 24 pont