Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Quo vadis bormarketing?

Vörös frontvonal

2009.04.17. 06:21 - rezeda123

A kérdés sajnos mind a mai napig aktuális, bár valami mozdulni látszik mostanában. Közel két évtizede hajtogatjuk mindenkinek, akit vélhetően illet, hogy ki kellene hozni végre a bort a pincéből, és oda tenni, ahová való. Fokhagyma és paprikafüzér helyett; ha kell, gyertyatartóval és ezüst szervizzel kell leültetni a magyar bor mellé azt, akinek a szavára odafigyelnek. 

Maximális tisztelettel adózom az osztrák boroknak, nagyra tartom tisztaságukat és határozottságukat, sokat közülük kifejezetten szeretek is. Számos osztrák termelővel baráti, jó kapcsolatot ápolunk, ennek ellenére igencsak elcsodálkoztam néhány hónapja azon, hogy – miként erről a Művelt Alkoholista is tudósított – több mint 470 osztrák tételt kóstolt, és minősített a Wine Advocate, Robert Parker magazinja. Nem maga a kóstolás ténye lepett meg, hanem az, hogy ezek a tételek kivétel nélkül 84 és 100 pont közötti értékelést kaptak. 90 és 100 pont között mintegy 120 (!) bor találtatott! Gondolom senki nem feltételezi, hogy mindez felebaráti szeretetből, vagy éppen kora ifjúkori alpesi emlékek pozitív hatása miatt történt.

Az osztrák bormarketingről, amelyet én abszolút követendő példának tekintek, már sok helyen esett szó. (Jut eszembe, hamarosan lejegyzem a borkiállítások furcsa világában a 90’-es évek elején tett kalandozásaink élményeit is.) A megfelelő csatornán keresztül és valószínűleg kellő mennyiségű pénz jutott arra, amire ma a borvilágban áldozni kell. Ha a Wine Spectator Top 100-as rendezvényén kell New Yorkban napokon keresztül etetni több ezer embert, akkor arra, ha a Parker-csapatnak, akkor arra. Titok nincs, de téves döntés az van. (Mármint itthon.)

Nos, valójában csak azt akartam elmondani, hogy a múlt év óta pozitív változás állt be nálunk is ezen a téren. A helyzet közel sem optimális, hiszen az AMC vélhetően mind a mai napig nagyobb szerepet visz a történetben, mint amekkorát a Bormarketing Kht.-t eltartó termelők és termelői egyesülések (magyarul tulajdonosok) szántak neki. Az OBI is sápot szed a bormarketingre szánt pénzből, ráadásul tevékenysége továbbra is több, mint vitatható. Érdekellentétek nyilván mindig is lesznek a törpe- és a nagypincék között, de úgy gondolom, a nemzeti preferenciák körvonalait végre meg kellene rajzolni. Minden ágazati szereplőnek tudnia kellene, hogy melyik az a borkategória, amelyet érdemes külföldön megmutatni, és melyik az, amellyel itthon tiszta ízű asztali borként kellene megjelenni. Mert hogy arra is igen nagy szükségünk lenne. Világosan meg kellene értetni például a középkategóriás nagypincészettel, hogy például a tokaji édes borok külhoni marketingje ugyanúgy az ő érdeke is, mint a hamisítók megalkuvás nélküli kiiktatása. És így tovább…

És akkor végre térjünk a tárgyra. A Bormarketing Kht. már nem először hívott meg külföldi szakembereket, Master of Wine-okat, újságírókat az elmúlt másfél-két évben.  Március végén Gabriel Savage (The Drinks Business – Egyesült Királyság) és Jan Rosborn (Vaerldens Vinerben – Svédország) volt a vendég. Eljutottak néhány borvidékre, Pesten is kaptak néhány kóstolót – többek között egy szép vörös kollekciót. Most ennek a kóstolási jegyzeteit teszem közszemlére, természetesen csak a saját leírásaimat és pontszámaimat. A borokat hármasával, nyílt kóstolás során bíráltuk – mivel nem lett volna értelme a titkolózásnak. Amúgy a szokásosnál lényegesen nagyobb figyelmet szenteltek a palackok megjelenésének. A borokat nagyjából én válogattam össze, bár nem jött be minden tétel, amit szerettem volna megmutatni. A hangsúlyt a „helyinek” nevezhető fajtákra próbáltam helyezni, úgy mint kadarka, kékfrankos, bikavér és cabernet franc. Annak ellenére, hogy természetesen minden külföldit inkább a kárpát-medencei fajták izgatnak, kötelességemnek éreztem a franciákból is mutatni, már csak a potenciál kedvéért is. Keresztmetszetet akkor kaphat bárki, ha azt is felfogja, mit lehet egy merlot-ból vagy egy syrah-ból kihozni ezeken a termőhelyeken.

Mindkét szakember egybehangzó véleménye szerint a kóstolt tételek közül a legszebb a St. Andrea Merengője és a Gróf Buttler Kadarka volt. Mit tesz Isten, nem lepett meg a dolog… Mindkét bor gyönyörű volt, és nagyon jó formát is mutattak. (Szoktuk mondani: ez egy jó palack volt, ami most azért nem igaz, mert ebből a két borból még soha nem kóstoltam rosszabb palackot.) Szóval nagyra értékelték a Solust, Kiss Gábor, Weninger-Gere és Mészáros Pál cabernet franc-ja is tetszett nekik. Malatinszky Csaba franc-jával kapcsolatban elhangzott, hogy brettes volt, amit én nem osztottam. Tudjuk jól, a brett ott van minden pincében, sokszor csak egy hajszálon múlik, hogy beköltözik-e egy-egy tételbe. A gyümölcskoncentráció lehet ezekben a borokban olyan magas, ami egyszerűen valóban leheletvékonyan választható csak el egy halvány brettességtől. Malatinszky Csabának persze nincs szüksége a védelmemre, de tény, hogy a pincétől még soha nem futottam bele brettes palackba. A 2006-os Kúria Cabernet Franc nekem most is tetszett (és más alkesz-szerzőknek is, itt meg itt meg itt). A vendégek Szekszárddal kissé mostohán bántak, bár a Barbár (Heimann Pince), a Remete Kadarka és Kékfrankos valamelyest felkeltette az érdeklődésüket.

Ennyit hát a külföldi véleményekről, jöjjön a sor. Az, hogy a pontok viszonylag magasak, ne lepjen meg senkit. Jó sor volt, valóban szép tételekkel.

Jandl Kálmán Kékfrankos 2007 – Sopron
Tiszta, gyümölcsös illat. Tele piros bogyósokkal és kevés kávéval. Üde, szép savú és karcsú bor. A fajta nagyon szépen mutatkozik benne. Jó inni, mert sima, selymes és meleg. 6 pont

Remete-Bor Kékfrankos 2006 – Szekszárd
Visszafogott illat, kevesebb gyümölcs. Illatában fűszeres, sötétebb tónusokkal. Kissé rusztikus, teste nagyobb a közepesnél. Savkészlete jó, cserzőanyaga nem sok, de picit érdes. 5 pont

Merfelsz Pince Zweigelt Selection 2007 – Szekszárd
Csupa gyümölcs az illata; meleg, túlérett karakterrel. Szájban sima, telt és puha, finom piros bogyós gyümölcsökkel, jó arányokkal. Tetszetős, meleg, nem túl szofisztikált, de a túlérett alapanyag itt kifejezetten kellemes. 6 pont

Pannonhalmi Apátsági Pincészet Pinot Noir 2007
Illatában édeskés, a fa most még soknak tűnik. Fűszeressége is jórészt a hordós érlelésből adódik. Egyelőre ízében is a fáé a főszerep, bár savai kellő mennyiségben és hosszan időznek a szájban. Fiatal. 5 pont

Etyeki Kúria Pinot Noir 2007 – Etyek
Kakaó, csokoládé és édes fűszeresség az illatában. Erőteljes a fa nem jelentéktelen vaníliás beütéssel.  Kerek, sima, túlérett de nem lekváros alapanyag. Hosszú, de most még nem az eleganciáról szól. Időt kér. 5 pont

Haraszthy Vallejo Pinot Noir 2007 – Etyek
Elég jó, elegáns illat a fajtára jellemző jegyekkel. Cseresznye, édesség ígérete, nedves széna. Szájban jó arányok, finom savak, elég jó tartás. Hosszú, alapvetően gyümölcsös karakterrel. A szőlőből származó cserzőanyag sem kevés. Tetszetős bor, fiatal. 6 pont

Remete-Bor Kadarka 2006 – Szekszárd
Kissé visszafogott és nem túl barátságos illatban, kevesebb gyümölccsel. Fűszeressége menta, eukaliptusz. Szájban sok és jó sav, jó arányok, üdeség és fűszeres ízjegyek. Hosszú, tartalmas és tartós bor. Kissé nehézkes. 6 pont

Takler Kadarka 2007 – Szekszárd
Illatban szinte behízelgő, tele egzotikus fűszerekkel, nyomokban fával. Ízében csupa érett gyümölcs, és rengeteg melegség. Érdekes bor, jó savakra épül, könnyed test. Szép kadarka. 6 pont

Sauska Pincészet Kadarka 2007 (Ördögárok) - Villány
Jellemzően a fa körvonalazza illatát, édeskés és vaníliás is. Savai és élénksége most háttérben. Sok cserzőanyag, erős és vastag test, sok gyümölcs. Finom bor, lesz, ha a fa besimul. Most 5 pont

Gróf Buttler Kadarka 2006 Eger – Nagy Eged
Csupa eper az illata, finom és elegáns. A gyümölcs mellett extrém ásványos. Izgalmas és buja fűszeresség jellemzi egyszerre. Sima, meleg és jól strukturált. Hallatlanul finom bor igazi lezser eleganciával. Szőlőről és termőhelyről szól. Egyre szebb, legalább 8 pont, ha nem több.

Weninger Syrah 2006 – Sopron
Illatában nem teljesen tiszta, levegőre van szüksége. Kis kávé, pörkölési aromák, nedves édeskés széna. Szájban finom és sok sav, ásványos ízjegyek.  Jelentős fűszeresség és borsosság alakul ki később, textúrája sima és selymes, meleg nüanszokkal. Finom és hosszú bor kis bizonytalansággal. 5 pont

Bock József Syrah 2006 – Villány
Intenzív gyümölcsösség az illatban, meleg fűszerek és kávé egyszerre. Túlérett alapanyag, remek cserzőanyag.  Jó arányok, sima struktúra, erőteljes, férfias bor kissé újvilágias köntösben. 6 pont

St. Andrea Áldás Bikavér 2006 – Eger
Gazdag, gyümölcsökre épülő illatvilág. Szájban üde, karcsú, szintén rengeteg gyümölccsel. Puha, könnyed és mégis telt. Sima, kedves bor, ízeiben izgalmas. Határozott élénkség és jó értelemben vett vibrálás jellemzi. Easy-to-drink6 pont

Gál Lajos Bikavér Superior 2006 – Eger
Illatában mély tónusok, határozott karakter. Földes, vargányás, áfonyás. Gazdag, gyümölcsös bor, keményebb karakter. Szájban jó savak, melegség és erős tartás. Élénk és kövér is egyben. Eleganciája még nem teljes. 7 pont

Gál Tibor Pajados 2005 – Eger
Édeskés, cukorkás illat, gyógyfüvekkel, leheletnyi fával. Szájban kellően sima, és elég tartós is. Érett alapanyag, tiszta ízek, érezhető ásványos karakter. Jó arányú bor, már célszerű elfogyasztani. 6 pont

Heumann Merlot 2006 – Villány
Gazdag és meleg illat, érett alapanyag, rengeteg puha gyümölcs. Már illatában sok menta és eukaliptusz érezhető. Mély, földes és meleg. Szájban is gazdag és elegáns. A fajta igazi megnyerő formáját hozza. 6 pont

Takler Primarius 2006 – Szekszárd
Összetett, gazdag illat, finoman aromás, gyógyfüvekkel és egyéb keleti finomságokkal. Karakterben csokoládés, portóis. Szájban erőteljes, meleg és határozott is. Remek savak, jól érett cserzőanyag. Finom és nem tolakodó bor a hatalmas alkohol ellenére. 8 pont

Gere Attila Solus 2006 – Villány
Illatában tejkaramella és finom belga trüffel. Végtelenül mély és összetett illatvilág. Szájban sok sav, jó cserzőanyag és finom ízvilág. Vargánya, ásványos jegyek és, nedves avar egyaránt jellemzi. Talán most nem olyan sima, mint néhány hónapja, de szájban nagyon tartós és hosszú, fejlődése legelején tart. 8 pont

Kiss Gábor Cabernet Sauvignon selection 2006 – Villány
Érett, mély és meleg illat. Tele fekete ribizlivel, áfonyával. Szájban rengeteg tannin, nagyon tartalmas és hosszú. Savakban is bővelkedik, amitől cserzőanyagát nem érezzük igazán túlzónak. Vastag bor, fejlődése legelején, sötét gyümölcsös ízjegyekkel. 7 pont

Mészáros Pál Cabernet Franc sel. 2006 – Hidaspetre, Szekszárd
Illatban megnyerő, finom ásványosság érezhető a gyümölcsök mellett. Savakban élénk, telt és finom bor benyomását kelti. Ízeiben föld, feketeszeder és áfonya, mély és elegáns. Nagy bor. 8 pont

Chateau Teleki Cabernet Franc 2006 (Hársos-dűlő) - Villány
Túlérett karakter, leheletnyit oxidált is talán. Szájban élesztős és meleg. Gazdag, összetett, finom és puha bor. Nem eleganciájával, sokkal inkább puhaságával hódít. 7 pont

Bock József Cabernet Franc 2006 Fekete-hegy – Villány
Illatban visszafogott, nem túl erőteljes, de tiszta és elegáns. Szájban nagyon sokat ad, telt, gazdag és határozott a rengeteg tanninja mellett. Érett alapanyag, ízében számottevő gyümölcsösséggel, szinte fekete, mély, földes jegyekkel. 8 pont

Weninger-Gere Cabernet Franc 2006 – Villány
Picit füstös, finoman fűszeres illat. Csupa izgalom és bujaság. Szájban is kellően élénk, meleg és telt. Remek savak, nem túlzó tannintartalom. Sima, szinte selymes és krémes is. Nagyon tetszetős. 8 pont

Malatinszky Kúria Cabernet Franc 2006 – Villány
Mély, végtelenül dús illat, gyümölcsössége már talán túlzó is, érett szilvával, szarvasgombával. Bujasága ízében mutatkozik meg igazán. Érett, jó savak, finom cserzőanyagok. Hatalmas test, gazdag és komplex, hosszú bor. Ízében visszaköszön a szilva és a dohány. Nekem tetszik, Jan szerint brettes. 8 pont

Kiss Gábor Cabernet Franc 2006 (Hajdús-dűlő) - Villány
Kissé érdes, de gazdag illatvilág kis füsttel. Gyümölcsössége háttérben. Finom, elegáns illatvilág. Szájban kevésbé cizellált, mint az eddigiek. Van benne egy leheletnyi vegetális karakter; amúgy szép egyensúlyú, fekete illatok és ízek jellemzik. Hosszú, most nem volt a legjobb formában. 7 pont

Heimann Barbár Cuvée 2006 – Szekszárd
Illatában visszafogott, sima, selymes és gyümölcsös bor. Szájban jó savak, élénkség, kerekség és szinte erotikus felhang érezhető. Jó inni kategória, finom és összetett. A közepes teste itt sem kelt hiányérzetet. Ha koncentrációban többet adna, már nem ez a bor lenne. 7 pont

St. Andrea Merengő 2006 – Eger
Illatában füstös, meleg és ásványos egyszerre. Kevés földes jegy és gazdag fűszeresség jellemzi. Szájban sima, selymes, arányaiban is kitűnő. Csupa gyümölcs bor annak ellenére, hogy koncentrációja is nagy. Krémessége mellett eleganciája legfőbb erénye. Most van érettsége kezdetén, de bőven van még benne potenciál. 8,5 pont

Kiss Gábor Villányi Merum Cuvée 2006
Szinte fekete. Illatában édeskés petúnia érezhető. Meleg és behízelgő, csupa finomság. Az illata valami lehengerlő. Szájban jó savak, élénk, de nem túlzó tanninok. Nem túlérett, elegáns és komplex. Jól összeállított pomeroli borokra jellemző ízkarakter.  Hosszú, de nem telepszik rád. Fejlődése legelején jár. 8 pont

Címkék: kóstolás szekszárd kadarka hatpontos merlot ötpontos eger villány pinot noir kékfrankos bikavér hétpontos cabernet franc nyolcpontos sopron etyek syrah

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr841066778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lackó 2009.04.17. 07:59:34

Jó írás, szép borokkal.

Amúgy meg, ahogy mondani szokták, oda kéne nyomni egyet marketing szempontból. Van az országban néhány nagyon jó marketinges szakember, pl. Rigler Zsolt hatalmas munkát végez Sopronban, néhány év alatt sikerül, sikerült megteremteni egy brandet. Nyomatni kell.

zoli 2009.04.17. 08:14:18

Dícséretes az igyekezet, bár a nevek nekem semmit nem mondanak és a cikkből se derül ki, kik is ők. Kik is ők?

Másik dolog: miért vörösbor-kóstolót prezentáltunk nekik? Tudom, a partvonal mellől mindenki okosabb, de sztem ez egy elég kézenfekvő kérdés...

Emellet viszont már nehéz elsiklani: "A gyümölcskoncentráció lehet ezekben a borokban olyan magas, ami egyszerűen valóban leheletvékonyan választható csak el egy halvány brettességtől." Ez egy nagyon tudománytalan kijelentés, mégis mi köze van a koncentrációnak a brettességhez?
Jelezném halkan, egy rangos zsűri vakkóstolásán ezt a bort az ítészek a második bontott palack után kizárták.
Lehet ilyen közel egymáshoz a borhiba és a 8 pont?

KF 2009.04.17. 08:55:40

@zoli: Ha jól olvastam:"Eljutottak néhány borvidékre, Pesten is kaptak néhány kóstolót – többek között egy szép vörös kollekciót. Most ennek a kóstolási jegyzeteit teszem közszemlére"

Ezért vörösbor kóstoló: Többek között...

lackó 2009.04.17. 09:30:59

Nem tudom...ez a brettes dolog...szóval, nincs baj az animalitással, de amikor trágyás, akkor ott gondok vannak, hiba, vagy nem, nálam egy 8 pontos borba nem fér bele.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2009.04.17. 09:56:01

Köszi a cikket, jó olvasni...

KF 2009.04.17. 10:46:55

Remélem Zsolt még sokáig Sopronban marad. Magasabbra talán nem viszik, mert oda olyan nem kerül, aki ért hozzá :)

hegyaljai 2009.04.17. 17:15:25

kedves rezeda123!
Ez így mind korrekt, de a kérdés, hogy "megy e előrébb a világ" ezzel?
Mivel én nem voltam ott, csak elvileg tudom kritizálni és támogatni a borajánlatot.
Elvileg Magyarország egy fehérbor ország.
Ha már vörös és nem hungarikum fajta, akkor nemzetközi megmérettetésben a CF egy hiteles irány lehet.
Az, hogy ebből a kevés pénzből mit reklámozunk,az nagyon nehéz kérdés. Minden esetre, ha valakit megtámadnak, hogy az Ő tevékenysége felesleges pénzkidobás volt, én elsőként fogom megvédeni.

godbacchus 2009.04.19. 05:09:43

Lathato penzfelhasznalast szeretne latni a borasz szakma es a kostolok mellett mas iranyba is el kellene mozdulni.
A lenyeg hogy tortenjen mar vegre valami mert mi magunktol nem fogjuk tudni eladni sem a borainkat sem a borvidekeinket az Alfoldtol a Bukkig... Kozos osszefogas kell a felugyeleti szervektol kezdve a kozigazgatason keresztul a boraszokig.

omega14 2009.04.19. 16:19:52

Sajnos Magyarország a negatívumok tanpéldája lehet a világ felé. A volt szovjet piacot a rendszerváltás után sikerült elveszíteni, szőlőterületeinket sikerült a harmadára csökkenteni, az elmúlt 20 év alatt meg a szépen fejlődő minőségi termelést még nem sikerült a nemzetközi helyére illeszteni vagy kellőképpen megismertetni. Itt jön egy Ausztria és megint csak tudatosabban ügyesebben csinálnak mindent mint mi.

szulfit 2009.04.19. 21:44:08

Én már legalább 3 palack Mala szűretlen CF-t megittam, és egyik sem volt brett-gyanús. Sőt, soha sehol nem találkoztam brett-gyanús Malatinszky borral (dugóssal is csak egyszer).

rezedam 2009.04.20. 10:28:56

A brett/8 pont kérdésre szerintem egyértelmű a válasz, hiszen írtam, hogy én nem éreztem brettsenek a bort. A 8 pont a saját értékelésem volt, nem a svéd kollégáé, aki érzett benne valamit. Amúgy a magas gyümölcskoncentráció (gyümölcsészterek és más markáns illat- és ízanyagok) jelenléte éppúgy elősegíti a brett bizonyos fajtáinak kialakulását, mint például a maradék cukor. Azért választható el nehezen a magas gyümölcskoncentráció a brettességtől, mert a brett íz maga, mint élesztőgomba származék, igen alacsony koncentrációban egyenesen komplexebbé teheti a borokat. Vegyész nem vagyok, így vélhetően nem túl szakszerű a magyarázat, de remélem megállja a helyét. Hosszas viták sora van már mögöttünk a témában és bizony nehéz definitiv választ adni. Tényként kell elfogadnunk azt, hogy bizonyos esetekben a brett jelenléte egyáltalán nem zavaró, vannak akik érzékenyebbek rá, vannak akik kevésbé. Leggyakoribb megjelenési formája bizonyos fokú animalitás, fémes, netalán enyhe egér íz. M.Cs boraiban én sem találkoztam ezzel a jelenséggel, viszont az is tény, hogy a finom szűréssel és a pincében magasabb kénszint tartásával előzhető meg a brett kialakulása, illetve elterjedése. Ha valaki járt már a Malatinszky pincében az tudhatja, hogy kezdetektől fogva országos viszonylatban ez az egyik legtisztább pince, tehát nem látom okát annak, hogy a termelőt ez ügyben elmarasztaljuk.
A két külföldi vendégről amúgy magam sem tudok sokat, Gabriel a Drinks Business szakírója, érzékeny és figyelmes kóstolónak tűnt, Jan pedig vezető lektor és szakíró már évtizedek óta Svédországban. Arra a kérdésre pedig, hogy miért pont vörös, már meg adtam a választ.

a boltos 2009.04.20. 15:23:39

Mielőtt végre a tárgyra térünk...

Már 1968-ban is azt hajtogattuk (rejtélyes többes szám, kire gondolhatott a szerző? – a szerk.), hogy a párizsi barrikádokon kellett volna magyar bort kóstoltatni. Ott forró hangulatban kell leültetni a magyar bor mellé azt akinek Molotov koktéljára odafigyelnek. De már a fogorvosi kamara marketing albizottságában is felvetettük több mint 27 évvel ezelőtt hogy a világ minden táján de elsősorban a borszakírókkal magasan fertőzőtt területeken, egy ezüst kiskanál és egy jó palack magyar bor járjon minden gyökértömés után.

Mérhetetlen megbecsüléssel viseltetek az osztrák borok és a készítőik iránt, néhányuk irányában plátói szerelmet érzek. Imádunk (és ismét az a többes szám – a szerk.) Wachauban a Jamek büfé hátsó kertjében a friss spárgához Grünert kortyolgatni. (oh ganz gut, spritz mich Josef!)

A bennfenteségem ellenére, igencsak elcsodálkoztam amikor több mint 4700 osztrák tételt kóstolt a Borügyvéd, Parkőr Róbert magazinja. Nem maga a kóstolás ténye lepett meg (végülis ebből él) hanem hogy ezek a tételek kivétel nélkül 94 és 110 pont közötti értékelést kaptak. 100 és 110 pont között mintegy 1200 bor találtattatott! Gondolom senki nem feltételezi (e szavak írása közben sokat sejtető félmosoly jelent meg a nagy borszakíró szája sarkában – az életrajzíró) hogy mindez a dunai víz mértéktelen fogyasztása vagy az alpesi tehenekkel való szoros felebarátság miatt történt.

Az osztrák bormarketinget én abszolút követendő példának tartom. (Bréking nyúz: nemsokára lehúzom a leplet a 80-es évek elejének borkiállításainak sötét hátsó folyosóin történtekről, amelyekre még a KGST országok közötti csereüdülés keretében lehetett kiutazni.) A sógorok mindig tudták mikor és hol kell csepegtetni a mannát. Ha kellett Red Bullban fürdették meg a New York-i bormegfigyelőket, akiket előzőleg kis fehér tabletták társaságában sikerült aktfotóra bírniuk vagy Arnie the one man army (köszönet Ray Cokes-nak – a szerk.) kormányzót vetették be a vizespólós borblogger verseny döntőjében. Titok van, de téves döntés nincs. (Mármint nem itthon vagy valahol.)

Nos, ez a sok karakter, amit a bevezetőben elkövettem csak arra szolgált, hogy elmondjam a lényeget: van elég vad végre a magyar bormarketing szarvaspörköltjében. És ez egy pozitív változás. Persze keleten a helyzet változatlan hisz a CBA az OBI és a METRO is sápot szed a magyar bortermelők pénzéből (az OBI például tényleg monnyon le, szívesen hintek sót a beszántás után – a szerk.)

Szerelmi háromszög kialakulására még nem számíthatunk Hapci, Hófehérke és a Gonosz Mostoha viszonylatában (what a threesome – a szerk.), de a nemzeti próféciák dűlőhatárainak megrajzolására nagyobb figyelmet kellene szentelni.

zoli 2009.04.20. 21:46:46

@rezedam: Azt hiszem értem, mire gondolsz, de a gyümölcskoncentráció szerintem egy igen szerencsétlenül megválasztott jelző, hiszen adja magát, hogy elsődleges aromaanyogra asszociáljunk, amikhez a brettnek semmi köze nem lehet.
Amiről szó lehet (én se vagyok vegyész, így konyhanyelv következik), az a Brettanomyces élesztő tevékenységéből származó fenolok alacsony koncentrációjaból adódó kellemes ízérzetet, ilyesmi a bőrösség, avarosság, füstös érzet, de ezekre a gyümölcs szó nem igazán találó(esetleg bizonyos fűszerek említése).
Aztán van az intenzívebb brettesség, kátránnyal, égett bakelittel, technokollal, trágyaszaggal(jelzem olyanok is vannak, akik buknak erre), hogy leheletvékony-e a határvonal köztük, azzal kapcsolatban szintén vannak aggályaim: sztem van a detektált és megtűrt, nem bántó, diszkrét animalitás és van a kifejezett büdösség, amit brettességnnek hívnak.
Vörösboroknál sokkal gyakoribb, a veszély fokozott fakádas erjesztésnél, barrikolásnál, alacsony kénszintnél, szűretlenségnél. Ezen fogalmak legtöbbször elmondhatóak Malatinszky boraira, akármekkora tisztaság is uralkodjék nála.
süti beállítások módosítása