Karácsony előtt, közben, után kifehéredtem megint. Ünnepkor a zember nyilván olyan borokat vesz elő, amelyeket szeret, vagy amelyektől sokat remél. Ha innét nézem, végső soron felemás volt a felhozatal. Bizonyos előzmények alapján legalábbis sokkal több 7-8 pontos…

Ifjabb Franz azt mondta nekem nemrég – pontosabban a Tonellának –, hogy szeretne a mostaninál jóval több fehérbort készíteni, mert fölöttébb alkalmasnak sejlik erre a Soproni borvidék, amely Rusztra emlékeztet adottságilag. Ezért furmintot fog telepíteni. Ez még nem…

Barátunk, a Borbarát az idén is megszavaztatta nyájas olvasóit, azt firtatva, mely borok tetszettek nekik leginkább a végéhez közeledő esztendőben. A kutatás reprezentatívnak nemigen tekintendő, pláne, hogy annál is kevesebben – nagyjából 250-en – vették maguknak a…

Alföldi Merlot kolléga szemlézett még télen a brit Decanterből egy bolgárokért lelkesedő szöveget, meg amúgy is tudható, az EU-ba készülő ország borászata legkeményebb versenytársaink egyike nemzetközileg, veresvonalon. Ezek után gondoltunk egyet, és a szakirodalommal…

Hívő frankistának vallom magam, de nem vakhitűnek. Megtérésemet a militáns hitetlenség évei előzték meg. A hajdani ellenszenv fokozott óvatosságként él tovább bennem. Mert legyünk őszinték, aki hiperben vagy akár borkereskedésben járva a vakszerencsére bízza a választást,…

A vakteszttel elméletben már leszámoltam, a gyakorlatban legalább havonta egyszer gyakorlom. Van, hogy nagyon okosnak érezzük magunkat utána, van, hogy magunkba roskadunk. Összességében azért inkább olcsó (akarom mondani, drága) játék felnőtteknek. A vakteszt lélektanához sajnos…

Amit a kékfrankosról tudtam és a kisokosokból összekanalazhattam, azt leírtam nagyjából egy éve. A véleményem azóta nem változott, továbbra is a kékfrankost tartom a „Great Red Hope”-nak. A számomra fölöttébb tanulságos Rizlingodisszea után már gyúrok a…