Múlt héten az Iparművészeti Múzeum aulájában vendégeskedett a Soproni borvidék. A tavalyi bemutatóhoz hasonlóan idén is maradt bennem hiányérzet az összképet és a kiemelkedő tételek kiemelkedését tekintve egyaránt. Szerencsére (ahogy ő mondaná) ügyesen megírta ezt már…
Megpróbálok megint belevágni egy fajtáról szóló sorozatba. Mivel határon is tervezek átívelni értelemszerűen, így még a logisztika is csúnyán beleszólhat majd a tervbe. Pedig egyszerű az igencsak: a zöldveltelini jegyzetekhez hasonlóan osztrák és magyar borok egymás mellett.…
Nyakunkon a karácsony. Fényár az Andrássy úton, embertömegek a bevásárlóközpontokban, tenyésztett pontyok apatikusan az üveg másik oldalán, édes boros szemét a polcokon. Mert az édes borok legalább ilyenkor fogynak, még ha az éves fogyasztás aránya a szárazakhoz képest…
Most jó lenni alkesznek: országszerte egyik borünnep a másik után. Fesztivál Szegeden, gurmékodás Budán, bországgyűlés a ligetben (már szárítom a torkomat). Legutóbb Sopronban ünnepkedhettem, ugyanis meglátogattam a XVI. Soproni Borünnepet. Kis borvidék, kis város, kis főtér,…
Meglepetten tapasztaltam vasárnap délután, hogy nem hemzsegnek a borisszák széles tömegei a Millenáris Parkban. Elég gyéren voltunk, amit én nem bántam egyáltalán, mert kényelmesebb kóstolni-borozni, ha nem kell tülekedni, a kiállítók viszont aligha dörzsölgethették…
Múltkor fehér, most vörös tapasztalataim és benyomásaim gyűltek össze bőséggel, jókor, hiszen ez a hét sokkal inkább frissességről, gyümölcsökről és ásványosságról szólt, mint rubinról, hordóról és feketeribizliről, animáliákról nem is beszélve. A porondon három…
Utolsó kommentek